Interjú

„Minden héten háború”

Karácsony Gergely Budapestről, mutyikról és a rossz mondatokról

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. május 4.

Belpol

Kiléptetné Budapestet a NER-ből, ami új politikát hozna Magyarországra. Zugló polgármesterével a friss parkolási botránytól indultunk, aztán jött Tarlós, de elmondta, hogy csökkentené a BKV-árakat, Puzsérból pedig éjszakai polgármestert csinálna.

Magyar Narancs: Tudatos önmegsemmisítés vagy sima pancserkedés, amit az elmúlt időben előadott?

Karácsony Gergely: Erős kezdés. Mire gondol?

MN: Vegyük csak a múlt hetet. Az ATV-ben elismeri, hogy az ön által vezetett kerületben mutyiznak parkolásügyben, majd egy mozdulattal rákeni a disznóságot legfontosabb politikai szövetségesére, az MSZP-re. A nagykoalíciós mutyit távolról szemlélő, tehetetlen polgármester és a korrupcióban megmerülő ellenzéki párt – két okot adott máris önként és dalolva, miért ne az ön által vezetett politikai formációra szavazzanak ősszel.

KG: Zuzana Čaputováról, a frissen megválasztott szlovák elnökről írják: a tisztesség nem a gyengeség jele. Én is ehhez tartanám magam, még ha ez ebben a tesztoszteronszagú magyar politikában nehéz is. Az én legfontosabb politikai szövetségeseim nem politikusok, hanem az a 34 ezer budapesti, aki eljött az előválasztásra, és akiknek a 80 százaléka engem támogatott. Nem politikai alku részeként indulok, elhazudni nem fogom az igazságot, még ha az tűnik politikailag hatékonynak is. Azért lennék főpolgármester, hogy egyszer és mindenkorra lezárjuk a füstös szobák alkui­nak világát Budapesten.

MN: Ez jól hangzik, csak Zuglóban épp az ön tartózkodó hozzájárulásával fut egy ilyen politikai alku.

KG: Teljes tévedés hozzájárulásról beszélni. Van, aki szerint az a jó polgármester, aki jó nagyokat tud hisztizni, szerintem meg az, aki tartja magát a véleményéhez, de közben nem veszíti szem elől az ott lakók érdekeit. A zuglóiak pedig akkor már nem tudtak parkolni a házuk előtt, mert a fővárosi politika miatt telítődtek az utcák. Aki kíváncsi zuglói polgármesterségemre, nézze meg a 14 óvodát vagy a közparkokat, amelyeket felújítottunk, a bölcsődét, amit megépítettünk, nézze meg a szociális rendeletet vagy a lakásügyi törekvéseinket. Olyan ellenzéket szeretnék, amely a választókat közvetlenül bevonja, miközben olyan alternatívát javaslok, amely nem esik bele a ma jellemző két véglet egyikébe sem. Az egyik tudomást sem vesz arról, hogy igenis vannak kibeszélendő problémáink, de az is távol áll tőlem, hogy mindenkit korruptnak és árulónak tartsak, és azzal, hogy nem működök velük együtt, hatalmon tartsam a mindenkinél korruptabb és szélsőségesebb Fideszt.

MN: Említhettem volna más mondatokat is. Unicum-ügy, a szerencsétlen „náci – nem náci” nyilatkozat, vagy a „faszomért hagytam magam rábeszélni a miniszterelnök-jelöltségre” kezdetű örökzöld. Miből fakadnak ezek? Dörzsöltség hiánya, őszinteségi roham, el nem múló civilség?

KG: Az őszinteség mitől roham? Nekem érték. A gondolkodás, mérlegelés mitől lenne elvetendő? Nekem erény. Tobzódhatunk a jelzőkben, de nem ismerek olyan felmérést, ami alapján ne én lennék az esélyes kihívója Tarlósnak, vagyis én vagyok az az ember, akinek esélye van visszavenni ezt a várost a Fidesztől. Engem ez érdekel, az elemzést meghagyom másnak.

MN: Ehhez mit szól? Politikus, aki túl sok kompromisszumot köt azért, hogy a felszínen maradjon, csak a lelkiismerete néha leüvölti – és ekkor jönnek ezek a mondatok.

KG: Hát, nem tetováltatom magamra. Szerintem van politikus, akinek céljai is vannak, meg lelkiismerete is. Ez vagyok én. Hogy a célok eléréséhez kell kompromisszumokat kötni? Hát, jó reggelt kívánok! Parkolásügyben én akartam világossá tenni, hogy mi van ennek a hátterében.

MN: Ez volt a cél? Bemondani kamerába, hogy a helyi szövetségesei háttéralkut kötnek a kormánypárttal?

KG: Azt azért jelezném, a fideszesek vannak többségben a zuglói testületben, ha nem szavazzák meg a parkolási üzemeltetés költsé­gei­nek csökkentését, rájuk is borítom a bilit.
(A XIV. kerület 21 önkormányzati képviselője közül 9 fideszes, 1 LMP-s, 1 civil, 1 jobbikos, és 9-en a baloldali összefogás képviselői – a szerk.) Nem mondtam el még minden részletet.

MN: Ez most egy fenyegetés?

KG: Az.

MN: A helyi szocialisták és a Fidesz felé.

KG: Mindenki felé, aki bármilyen érdeket a zuglóiak elé helyez.

MN: Hogyan kell az ön munkáját elképzelnünk? Ül a polgármesteri irodában, bejön egy képviselő, beszélgetnek, kis szkander, az illető kimegy, maga behívja a következőt… Mi van Zuglóban? Háború?

KG: Minden héten háború, mint az Al Pacino-filmben. Csak nem annyira romantikus. Célom volt, hogy a kerületet elindítsuk egy fejlődő pályán, ez sikerült. Ha viszont sok pénzről van szó, megmozdulnak olyan erők, amelyek engem akadálynak látnak a döntéseik érvényesítésében. Az ilyeneknek leszek még nagyobb akadálya főpolgármesterként.

MN: Emlegette a felújításokat, de az önkormányzati cégek élére kinevezett pártközeli embereket azért kihagyta a felsorolásból, pedig ők is a zuglói politika szépségéhez tartoznak. Hogy megy ez? Vannak dolgok, amiket ők akarnak, és vannak dolgok, amiket megengednek önnek?

KG: Dehogy, nem engedélyt kérek, hanem minden ügy érvényesítésének más és más a stratégiája. Voltak ügyek, amikben kellően erőszakos, máskor kellően kompromisszumkésznek kellett lennem. A zuglói szociális rendeletet bejelentettem az RTL Klubban, hogy ez ilyen lesz. Ott ez vitt közelebb a célomhoz, a nyilvánosság. Máskor a színfalak mögött próbáltam meggyőzni őket. Amikor polgármester lettem, az első tévés felkonf az volt, hogy Zugló lesz az új Esztergom. Nem lett az. Abban különbözünk más önkormányzatoktól, hogy nem hazudjuk be a parkolási számainkat, pedig lehet, hogy politikailag célravezetőbb lenne, ha mi is kummantanánk. A zuglói parkolás ma azért téma, mert átláthatóan gazdálkodunk, az adatokat nyilvánosságra hozzuk. A fideszes önkormányzatok Zuglóénál sokkal drágább parkolási számai pedig nem témák, mert ők tesznek a nyilvánosságra, Tarlós pedig, aki birtokában van minden számnak, még magasabbról tesz a közvéleményre. De ha nem teszi nyilvánossá magától, kiperelem belőle. Zuglóban pedig per pillanat azon dolgozom, hogy a következő ülésen, felhasználva ezt a nagy érdeklődést, csökkentsünk a parkolási kiadásainkon.

MN: Ha Zuglóban megtörténik, hogy át tudnak nyomni önön egy ilyen közbeszerzést, mi a garancia, hogy egy vegyes Fővárosi Közgyűlésben ugyanez nem fog megtörténni?

KG: Sokadszorra mondom, de nem megy át: nem nyomtak át rajtam semmit, a döntésre a fideszes többségű képviselő-testület jogosult. Vagyis a zuglói parkolási rendszer a Fidesz parkolási rendszere. Nekik van a legtöbb képviselőjük, onnan is jött a legnagyobb nyomás, más kérdés, hogy ehhez asszisztálnak egyes helyi szocialisták. A legszebb, amikor a Fidesz politikusai engem vádolnak, hogy nem akadályoztam meg a Fidesz korrupciós ügyét Zuglóban. Azon dolgozom, hogy Budapesten ne kelljen a Fidesszel egyezkedni. Ha olyan politikai háttéralku van, hogy egy mindenki számára valamilyen szinten útban levő polgármesterhez kell többséget csinálni, akkor kialakul egy olyan zsákmányszerzési logika, amit nem egyszerű leállítani. Ennek vetek véget, Zuglóban is, Budapesten is. Miért kellene magyarázkodnom azért, mert kimondom az igazságot? Olyan jelölt vagyok, aki ha tudomást szerez ilyen esetről, és van eszköze, leállítja azt.

MN: Lett volna eszköze. Polgármesteri vétónak hívják.

KG: Tudja, hány vétóm volt ebben a testületben? Csak annyit értem el vele, hogy kicsit jobban aludtam. A vétó elhalasztja a döntést, a változáshoz pedig kellett volna a kizárt fél, amely ennél a közbeszerzésnél végül visszalépett. Ön szerint vajon miért? Én meg ott állok az egyetlen érvényes ajánlattal, amit ha nem kötök meg, jól megbüntet a Közbeszerzési Hatóság. Ki tudja, hányadik kérdésben vitatjuk meg a zuglói parkolást azon a napon, amikor kiderült, hogy a 3-as metrót úgy újítottuk fel, hogy a főváros egy 9 milliárddal olcsóbb ajánlatot kizárt, miközben az úgy újította volna fel a kocsikat, hogy még légkondit is beszerel. Ebből mégsem lett akkora ügy, de most, hogy főpolgármester-jelölt lehet belőlem, a Fidesz próbál lejáratni, miközben a szövetségeink egy része is fél attól, hogy felborítom azt az érdekrendszert, amelyben néhányan továbblavíroznának. Hát, nem fognak.

MN: Nézzük, mi közül lehet választani! Itt van Tarlós István ajánlata, ami egyszerű. Nagyjából azt mondja, hogy neki a kormányfő legalább felveszi a telefont, és mivel a NER-ben a pénzekért főleg jóban kell lenni, a realitás alapján nála nincs jobb választás.

KG: Valóban így beszél Tarlós. Mint egy pártállami tanácselnök, vagy egy útszéli zsaroló. Egyikre sem bíznék egy 21. századi várost.

MN: Ön milyen főpolgármester lenne? Konfrontatív, szabadságharcos vagy együttműködő, a lehetőségeivel okosan operáló?

KG: Ha Budapest kilép a NER-ből, az nem dönti össze a rendszert, de megváltoztatja. A NER-be nem fér bele, hogy ellenzéki főpolgármestere legyen. A rendszer ettől még nem fog megszűnni, de új képlet lesz. Nemcsak Budapesten, abban bízom, a megyei jogú városok egy részében is az ellenzék győz majd. A Fidesz pedig szembesül egy olyan kihívással, amivel korábban csak pillanatokra szembesült, akkor, amikor tízezrek tüntettek az utcán. Annak a következményeit, ha ez a más típusú vélemény intézményesülve lesz jelen a rendszerben, még nem látjuk. Természetesen rám is vonatkoznak a kétharmad által meghozott jogszabályok, de az én erőmet a budapestiek adják, a közvetlen választásból fakadó politikai legitimáció. Ha Orbán és a Fidesz ezzel szemben konfrontatív lesz, felvesszük a kesztyűt. Nekem úgy kell képviselnem a budapestieket, hogy az a számukra a legelőnyösebb legyen. Ha megharcolva, úgy, ha megbeszélve, akkor úgy.

MN: Tehát nem ugrik el a közös fotó elől? Orbánnal mosolyogni, ahogy átvágják az 5-ös metró szalagját – ezt bevállalná?

KG: Egy fotón nem múlhat Budapest fenntartható fejlődése. Speciel az 5-ös metrónál tudok sok más fontosabb dolgot.

MN: Akkor mit csinál, ha még több intézményt elvonnak a fővárostól?

KG: Nem vonhat mindent magához az állam, de fel vagyok készülve, hogy valamit lecsipkednek, főleg olyan önkormányzati cégeket, amelyek nem viszik, hanem hozzák a pénzt. Ennek ellenére a Fővárosi Önkormányzatnak még úgy is óriási jelentősége lesz, politikailag is. Nem arra készülök, hogy Budapestet háborúba vigyem a kormánnyal. De azt is látni kell, hogy innen nincs lejjebb. Ennél jobban kivéreztetni egy várost, ennél jobban eladósítani, ennél jobban megalázni egy főpolgármestert, ahogy a Fidesz tette Tarlóssal, nem lehet. Mit tud ez ellen Tarlós tenni? Puffog kicsit zárt ajtók mögött. Vagy üzenget a sorok közt. Nagy szavak, kis tettek. Hogy is lehetne másként, hiszen ő egy helytartó a NER gyámsága alatt. Egy ellenzéki polgármester viszont tud politizálni, ebből a szempontból nagyobb a mozgástere.

MN: A parkolási ügy benne van Budapest öt legfontosabb problémájában?

KG: Igen, de ma már szinte csak ezt a korrupciós részt látjuk, miközben a parkolás alapvetően egy forgalomszabályozási eszköz, amely bevételeket biztosít a közösségi közlekedéshez. A parkolást önmagában nem lehet nézni, a fő gond pedig az, hogy Budapesten túl sok az autó, túl rossz a levegő, ezzel egy­idejűleg Budapesten nem elég magas színvonalú és túl drága a közösségi közlekedés, főleg azért, mert forráshiányos. Az én problémalistám innen indul.

MN: Ez a problémagóc a legsúlyosabb a fővárosban?

KG: Van nagyobb probléma annál, hogy az emberek hamarabb halnak meg amiatt, mert rossz a levegő? Egy pesti korábban hal meg, mint egy budai. Az elmúlt időkben nőtt a légszennyezettséggel összefüggő betegségek száma. A változás tehát élet-halál kérdése. Ennek része a parkolás, a mai mizériának pedig egyszerű megoldása van: csak mobillal lehessen parkolni, szüntessük meg az automatákat.

MN: Mindenki tudja, milyen sok az autó. Ilyenkor jön a P+R parkoló vagy a dugódíj emlegetése, de ezekből vagy nem, vagy alig lesz valami, az autók száma meg növekszik.

KG: A budapesti közlekedésben 2010 és 2014 között történtek előremutató dolgok. Nem a 4-es metróra gondolok, azt elbaltázott projektnek gondolom, de a budai fonódó villamost nem, az jól sikerült, ahogyan a BKK Futár alkalmazása is. Ezek a pozitív dolgok azért álltak le, mert a főpolgármester azt hiszi, hogy mindenhez ért. És mert szerinte autóval kell közlekedni. Hiszen ő is úgy jár.

MN: El is küldte Vitézy Dávidot. Az ön jövőképének része Vitézy?

KG: Az enyémben szerepel. Hogy ez kölcsönös-e, nem tudom.

MN: És hogy szerepel? Tanácsadóként? BKK-vezérként?

KG: Utóbbi nem személyi kérdés. Nálam prioritás, hogy a BKK-t meg kell tartani. Az elmúlt kilenc év legjobb döntésének gondolom a BKK létrehozását. Ahogy minden cég élére, itt is nyílt pályázatot írnék ki, és ha Vitézy Dávid jelentkezne, úgy nagyon meglepődnék, ha lenne nála jobb jelölt.

MN: Koszos a város, egyre inkább az. És botrányosan kevés nyilvános WC-je van Budapestnek, ez az egyik oka a belső részek látványos higiéniai problémáinak. Mit gondol erről?

KG: Budapest még sose volt ennyire koszos, mint most, miközben az illegális szemétlerakás is növekvő probléma, csak márciusban 128-szor értünk tetten Zuglóban hulladéklerakókat. Nem vagyok az a csendőralkat, de azzal egyetértek, hogy ezt a fajta szabálysértést bűncselekménnyé nyilvánítsuk. Általánosságban véve a Fővárosi Közterület-fenntartó az egyik legkomolyabb válságban lévő fővárosi cég, főleg a kukaholdingba való belekényszerítés miatt. E területen pluszforrás kell, adott esetben a kerületek és a főváros hatékonyabb együttműködése is. Egy ekkora várost egy cég, úgy tűnik, nem tud takarítani, célszerűbb feladatmegosztásra is szükség van. Egyébként a szeméthelyzetet, a köztisztaságot tartom a hétköznapok szintjén a város egyik legsúlyosabb problémájának. De van egy plakátcéggel kötött szerződés, hogy ingyen felületért korszerű vécékhez juthat a főváros. Itt is lehetne előrelépni.

MN: Azt mondta korábban, Puzsér Róbert elképzeléseit tudná integrálni. Az ő egyik ötlete, a Lánchíd autók előli lezárása és átengedése a gyalogosoknak. Ezt meglépné?

KG: Ahol sikeres volt a forgalomcsillapítás, mindig lépésről lépésre haladtak. Biztosan azzal indítanék, hogy a Lánchíd hétvégén legyen autómentes. Ez egy komplex rendszer, nem lehet egy elemet kiragadni belőle, nem lehet hirtelen a belvárost lezárni az autók elől. Az autócsökkentéssel egyetértek, de ennek a feltételeit létre kell hozni. Ma autóval közlekedni Budapesten bizonyos szempontból olcsóbb, mint tömegközlekedni. A budapesti tömegközlekedés a magyar bérekhez képest irreálisan drága.

MN: Most megígéri a bérlet- és jegyárcsökkentést?

KG: Elkerülhetetlen. Amikor Bécsben a Zöldek bekerültek a városvezetésbe, azt mondták: 1 euró per nap, ez lesz a tömegközlekedés ára. Ami azt jelenti, hogy a bécsiek nagyjából annyit fizetnek az éves bérletért, mint a budapestiek, miközben a jövedelmük ugye többszörös. Az ingyenes BKV túlterhelt elképzelés, de azt gondolom, 14 éves korig ingyenes lehetne. Bécsben a felnőtt lakosság 70 százalékának van éves bérlete. Kezdjük mi is a bérlet árát drasztikusan csökkenteni, és azt is megoldanám, hogy részletfizetéssel lehessen ezt megvenni. De az is irreálisan drága ma, ha valakinek át kell szállnia kétszer útközben. Forgalomcsökkentés és a közösségi közlekedés fejlesztése: nálam ez kiemelt várospolitikai cél.

MN: Puzsérral a szurka-piszka ellenére sok mindenben egyetértenek. Játsszunk el a gondolattal, hogy ön lesz a következő főpolgármester: van-e olyan szerepkör, amelyben el tudja képzelni a riválisát maga mellett?

KG: Én Robi jelöltségét nagyon pozitívnak értékelem, még ha a stílusa távol is áll tőlem. Igaz, a vehemenciája fel tudja hívni a figyelmet olyan dolgokra, amelyet egy olyan ember, aki ténylegesen vezetni akarja ezt a várost, ilyen hangnemmel és hangerővel nem tud megtenni. A légszennyezettség drámai mértékére felhívni a figyelmet, ebben Puzsérnak már most komoly a szerepe. De más ügyekben is segíti, hogy a társadalmi konszenzust a valósághoz közelebb álló irányba húzzuk. Amit pedig kérdez, nos, igen, van erről elképzelésem.

MN: Halljuk!

KG: Be szeretném vezetni az éjszakai polgármester intézményét, sok nagyvárosban van már ilyen. Lenne egy szereplő, aki mediál az éjszakai vendéglátás és a lakossági érdekek között, mert ez egy kibeszéletlen, súlyos konfliktus. Sajnos, Budapestnek turizmusstratégiája sincs, ennek megfelelően a turizmus spontán piaci folyamatok hatására alakul, tehát a város nagyon kevés helyére szűkül, és ezzel elviselhetetlenné teszi az ott lakók életét.

MN: Tehát Puzsér lenne az ön éjszakai polgármestere?

KG: Én el tudom képzelni ezt.

MN: Az ő szerepe azért is fontos, mert ha ön nyeri az előválasztást, a Puzsért támogató Jobbik szavazóinak várhatóan azt javasolják, hogy önt támogassák ősszel. Kérdés, hogy ők akarnak-e baloldali jelöltet.

KG: Ismerek felméréseket, melyek szerint Budapesten a Jobbik beleállt a földbe. Meglátjuk, ez tényleg így van-e, az EP-választás után érdemes erre visszatérni. Ellentmondó információim vannak arról, hogy mit akar a Jobbik Budapesten. Azzal, hogy a Jobbik beállt Puzsér mögé, beállt a folyamat mögé is, amelynek a végén egy jelölt áll szemben Tarlóssal. És aki mögött ott lesz a teljes ellenzék, bárki bármit mond.

MN: Van B terve 2020-tól?

KG: Hogy érti?

MN: Ha nem lesz főpolgármester, állás nélkül marad őszre.

KG: A budapestiek épp eleget kockáztattak már, tartozom nekik én is ezzel a kockázattal. Nincs B terv. Egy élő és élhető Budapest-tervem van.

MN: Benne van a pakliban a végleges kiszállás? Hogy itt a vége, ha ez nem jön össze?

KG: Nem akarok azon tökölni, hogy mi lesz, ha… Dolgozunk az ellenzéki egységen, egy fenntarthatóan fejlődő városon, ami éveket ad vissza a budapestieknek. Egy olyan városon, amely úgy van vezetve, ahogyan az ország is lehetne: demokratikusan, átláthatóan és tisztességesen.

Ellenzéki jelöltlista

Több forrásból származó értesüléseink szerint lapzártánk idején így fest az ellenzéki polgármesterjelölti lista Budapesten. Nincs még mindenhol döntés, számos kerületben jelenleg is több név forog. Dőlt betűvel írtuk a jelenleg is regnáló polgármestereket. Most ez a helyzet:

I.        V. Naszályi Márta (Párbeszéd)

II.       Őrsi Gergely (MSZP)

III.      Kiss László (MSZP)

IV.      Momentum-jelölt (?)

V.       Tüttő Kata (MSZP)

VI.      Soproni Tamás (Momentum)

XI.      László Imre (DK)

XII.     Élő Norbert (DK)

XIII.    Tóth József (MSZP)

XIV.   Horváth Csaba (MSZP)

XV.     Németh Angéla (DK)

XVI.   Nemes Gábor (DK)

XVII.  Gy. Németh Erzsébet (DK)

XVIII. Szaniszló Sándor (MSZP)

XIX.   Gajda Péter (MSZP)

XX.     Szabados Ákos (független)

XXI.   Takács Mónika (a csepeli

Munkásotthon vezetője)

Nincs döntés: VII., VIII., IX., X., XXII., XXIII.

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

És tényleg a fejükre omlik

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.