Minden további nélkül - Sugárzási engedélyek meghosszabbítása

  • Szabó M. István
  • 2005.07.28 00:00

Belpol

Múlt szerdán az ORTT a jelenlegi másfél milliárd forintos évi koncessziós díj fenntartása mellett, mindenféle módosítás nélkül 2012-ig meghosszabbította az RTL Klub és a TV 2 egyébként csak 2007-ben lejáró sugárzási engedélyét.

Néhány hete a köztévé egyik szerkesztőségében a médiatörvény lehetséges módosításával foglalkozó műsor előkészítése kapcsán szakmailag nagyon is képben lévő tévések azon vitatkoztak, hogy a kereskedelmi televíziók 1997-es színre lépése miként értékelhető ma. Elhangzott persze, hogy újraosztották a reklámpiacot, hogy átformálták és kilúgozták a közízlést, hogy véressé és erőszakossá tették a híradókat és sok más hasonló. Mégis majd' mindenki egyetértett abban, hogy akkor és ott, a médiaháború lezárása érdekében a piac bármi árú nyitása ésszerűnek és előremutatónak látszott. De abban is, hogy a koncessziós szerződést tíz év tapasztalat birtokában újra kellene fogalmazni.

Le legyen tudva

Noha a február közepén datált határozat szerint az ORTT-nek szeptember 16-ig kellett volna a médiatestület elé terjesztenie a koncessziós szerződés meghosszabbítására vagy módosítására vonatkozó javaslatot, az ORTT július 20-án meghozta döntését. Huszáros vágtában megszavazta két országos, két körzeti és 36 helyi rádiós és televíziós sugárzási szerződés változatlan feltételek melletti meghosszabbítását. Ladvánszky György (MSZP) szerint azért, mert ez volt az utolsó alkalom arra, hogy még a jövő évi választások ősszel minden bizonnyal induló kampányának várható hatásai és következményei alól kimentsék a döntést. Ladvánszky szavait Tímár János is megerősítette, szerinte az ORTT-n belül és a szerződő felek között "nem volt érdekellentét, mert mindenki látja, hogy a jövő évi választások politikai kampányában nem lehetne normális döntést hozni. Tavaly ősz óta többször is terítékre került a kérdés, és az ORTT-ben a Fidesz delegáltjának kivételével mindenki azt támogatta, hogy a kampány előtt ez az egész le legyen tudva" - mondta az SZDSZ-es szakember. Szalai Annamária szerint azon kellett volna elgondolkodni, hogy tíz évvel ezelőtt ilyen médiavilágot akart-e az ország vagy sem. "1997 óta elég idő állt erre rendelkezésre, és ha nemleges a válasz, akkor a szerződéseket módosítani kellett volna. Ennek csak egyik formája lehetett volna a koncessziós díjak megemelése" - mondta a Fidesz médiaszakértője. Szerinte az előkészítésre és az egyébként is megrendelt hatástanulmányok elemzésére 2006 közepéig éppen elég idő állt volna rendelkezésre. Azt állítja, bizonyítható, hogy az ORTT tízmilliókat költött el olyan tanulmányokra, melyekből a döntés meghozatalakor semmit nem hasznosított. A végeredmény ismeretében legfeljebb a kapkodással magyarázható ugyanis, hogy az ORTT elemzőcégeket kért fel a reklámpiac várható változásainak előrejelzésére. Sőt, saját elemzőit is hasonló feladattal bízta meg annak érdekében, hogy kimutassák, milyen mértékben kell(ene) módosítani az évi másfél milliárdos számla végösszegén. Ladvánszky ezzel szemben az ügy kirobbanását követően több napilapnak is azt állította, hogy voltak olyan tanulmányok, melyek alapján meghozták a döntést. Kérdésünkre, hogy melyekre gondol, ezt válaszolta: "Nem bocsátkozom részletekbe!" Azt azonban újabb kérdésekre mind Ladvánszky, mind Tímár elismerte, hogy a két kereskedelmi tévétől befolyó évi másfél-másfél milliárd forinttól nagyobb koncessziós díjak esetén áttételesen kevesebb költségvetési pénzzel is többet lehetett volna a köztévének juttatni. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az állami tévével kapcsolatban felröppent hír szerint sürgős, milliárdos nagyságú pluszpénzek nélkül az mtv őszre ismét a működésképtelenség közelébe kerül.

30 milliárd vagy semmi

A Fidesz delegáltja szerint "a mostani döntés teljes abszurdum, az ORTT magát tette nevetségessé" azzal, hogy mindenféle előkészítés nélkül, egyetlen szavazással, egy kalap alá egyébként nem gyömöszölhető pályázókról döntött. Úgy véli, a szavazás eljárásjogilag is vitatható, ezért már indítványozta a döntések módosítását, és nem tartja kizártnak az ügy bíróság előtti folytatását sem. Kiváltképp azért nem, mert bár a jogszabályok lehetőséget adnak a műsorsugárzási jogosultság pályázat nélkül, egy ízben, öt évre történő megújítására, az kizáró oknak számít, ha a jogosult a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte. Márpedig Szalai Annamária szerint ez "több meghosszabbított engedélyű médium esetében egyértelműen fennáll".

A legnagyobb visszhangot a kereskedelmi tévék koncessziós díjainak változatlanul hagyása generálta. Egyes kalkulációk szerint a teljes magyarországi reklámköltés 40 százalékát (ezen belül az összes televíziós hirdetés kilenctizedét) a kereskedelmi televíziók birtokolják. Ennek is köszönhetően tavaly az RTL Klub és a TV 2 összesen nettó 53,4 milliárd forint bevételt dokumentálhatott. Kolosi Péter azt mondja, hogy ezek a dolgok jelen esetben nem vethetők össze, mert a koncessziós szerződés meghosszabbítása vagy új tender kiírása kérdésében aközött kellett az ORTT-nek döntenie, hogy az országos sugárzású kereskedelmi tévéktől öt év alatt szerzett mintegy 30 milliárd forinttal megelégszik-e, avagy kockáztatja, hogy az RTL Klub és/vagy a TV 2 földi sugárzású műsortovábbítástól való visszalépése esetén elesik ettől a bevételtől. (A két csatornának a koncessziós díjon felül a bevételek hat százalékát a magyar filmiparba kell visszaforgatnia, így jön ki a nagyjából 30 milliárd forint. A csatornák visszalépése pedig azt a reálissá tehető fikciót takarja, hogy az országos kereskedelmi csatornák az országosan 65-70 százalék körüli lefedettséggel bíró kábeltévék piacára vonulnának át, ahol ilyen költségeik nem merülnének fel.)

A kereskedelmi tévéknél tehát úgy látják, hogy az ORTT bölcsen időzített döntést hozott. Nem véletlen, hogy Európa-szerte meghosszabbították a 10 évre adott koncessziókat. Az RTL Klub programigazgatója már a testület döntése előtt sem látott arra esélyt, hogy a 2007-2012 közötti időszakra az ORTT-nél komoly új üzleti befektető jelentkezhetne. (A ViaSat 3 jelentkezett volna, ha megkérdezik őket - állítja a hétfői Népszabadságban Kocsis Attila vezérigazgató.) A TV 2-nél mindezt azzal egészítették ki, hogy a frekvenciák újraelosztásának 2007-ben azért nem lett volna értelme, mert 2012-re az egész EU-ban át kell állni a digitális televíziózásra, amely megszünteti a jelenlegi analóg sugárzási rendszert. Mindettől ráadásul nehezen lenne függetleníthető az Antenna Hungária (AH) éppen lezárult privatizációja, valamint az a tény, hogy az AH két hete, még a koncessziós szerződések meghosszabbítása előtt 2012-ig újraszerződött a kereskedelmi tévékkel. Emellett az is könnyen belátható, hogy az AH részvényeinek 75 százalék plusz egy szavazatáért 46,758 milliárd forintos vételi ajánlatot tevő Swisscom Broadcast AG nem nyelné le szó nélkül a békát, ha az általa vásárolt torta netán azért bizonyulna jóval kisebbnek 2007-től, mert az ORTT által megemelt árak helyett a kereskedelmi tévék esetleg a sugárzási díj fizetésétől mentes kábelcsatornás megoldást preferálnák.

Amellett, hogy jelenleg a médiatörvényben sem a 2012-es EU-elvárásra, sem magára a digitális televíziózásra még csak utalás sincs, elméleti szinten sem tisztázott, hogy Magyarország a digitális televíziózásnak melyik útját kívánja majd kiépíteni. Épp ezért a paradigmaváltás előkészítésével az ORTT máris csúszásban van. Technológiailag a jelenlegi helyzet ugyanis útmutatásért kiált; ahhoz hasonlít, mint amikor a 80-as évek elején még nem dőlt el, hogy a VHS vagy más rendszer lesz-e a befutó az otthoni videózásban. A digitális tévézéssel kapcsolatban sem tisztázott, hogy a 3G (vagy valamely továbbfejlesztései), a telefonos ADSL vagy a kábelinternet alapon szerveződő, esetleg a nagy költséggel kiépíthető, minden felhasználónál ún. set-top-boxot kívánó digitális jeltovábbítás lesz-e idehaza a befutó. Ez utóbbi terjed leginkább Angliában, ahol heti 65-70 ezerrel nő a "bekötöttség", Hollandiában az egyébként is százszázalékos kábelezettség továbbfejlesztésére esküsznek, Belgiumban pedig nemrég a posta internetes leányvállalata, a belgacomon vette meg a jövő évi labdarúgó-vb közvetítési jogait, hogy abba az irányba induljanak meg a fejlesztések. Elemzők szerint a briteknél valóban realitás, hogy 2012-re kikapcsolják az analóg műsorszolgáltatást. Nálunk egyelőre semmiféle előkészítés nem történt, az ORTT-nek nincs még kialakulóban lévő stratégiája sem. Tímár szerint ezért is baj, hogy lesöpörték az asztalról azt a javaslatát is, hogy a szerződések meghosszabbítását az országos csatornák esetében kössék a digitális műsorszórásra való átállás előkészítéséhez. Vészjóslóan hozzátette: "Most csak annyi dőlt el, hogy a közeljövőben ez ügyben komoly küzdelmek kezdődnek."

Neked ajánljuk