Interjú

„Magyarországon van igény a szélsőjobboldalra”

Hunyadi Bulcsú elemző, Political Capital

Belpol

Miért és kinek lehet vonzó alternatíva a Mi Hazánk, mivel tudta megnyerni magának a szélsőjobboldali párt a 6 százaléknyi szavazót az országgyűlési választáson? Változik-e a Fidesz politikája a Mi Hazánk parlamentbe kerülésével? És mi vár a Jobbikra?

Magyar Narancs: A Medián friss, múlt heti felmérése szerint jelenleg a Mi Hazánk a legnépszerűbb ellenzéki párt, megelőzi a DK-t és a Momentumot is. Ennek ön szerint mi lehet az oka?

Hunyadi Bulcsú: A felmérést annyiban fenntartással kell kezelni, hogy látszik rajta a győzteshez húzás: ahhoz képest, hogy a választáson 6 százalék szavazott a Mi Hazánkra, a kutatásban a megkérdezettek 8 százaléka mondta azt, hogy rájuk voksolt. De a számok valóban azt mutatják, hogy a Mi Hazánk egy szinten áll az említett ellenzéki pártokkal, vagy egy kicsit talán előrébb is. Ennek szerintem három fő oka van. Az a tény, hogy bejutottak, utólag is legitimálja a pártot, vagyis aki nem mert rájuk szavazni, mert félt, hogy nem kerülnek be, most nyíltan vállalja a támogatását. A bejutásuk nagy érdeklődést generált, amire a párt ügyesen rá is játszott: kijelentették például, hogy annyi bizottsági helyet akarnak ők is, mint a többi ellenzéki párt együtt. Végül pedig: a demokratikus ellenzék romokban hever.

MN: A Mi Hazánk jelentheti most sok embernek az alternatívát az ellenzéki oldalon?

HB: Nem, a Mi Hazánk teljesen más történet. Mindig is azt mondták, hogy ők a harmadik erő a Fidesz és az ellenzék ellenében, egy harmadikutas párt. A közös ellenzéki listánál az volt a vezérlő elv, hogy a demokratikus ellenzéki pártok szavazói Orbán ellen szavaznak, ez egyesíti őket. A Mi Hazánk szavazóinál nem ez van, nekik a témák a fontosak. A párt kommunikációja is abba az irányba mutat, hogy ők inkább voltak és lesznek az ellenzék ellenzéke, mint a kormányé.

MN: Szintén a Medián felméréséből derül ki, hogy a teljes népesség körében Toroczkai László a harmadik legnépszerűbb ellenzéki politikus. Az ő személye mennyire fontos?

HB: Azért nehéz az ellenzékről, mint egy egységes tömbről beszélni, mert ilyen szerintem nincs. Van egy Orbán-ellenes ellenzéki tömb és van a Mi Hazánk – ez két teljesen más világ. A két szavazótábor között az a szakadás, hogy valakinek az a legfontosabb, hogy ne a Fidesz legyen hatalmon, valakinek pedig az, hogy ne Gyurcsány, és „valódi nemzeti” kormányzás legyen. A felmérés szerint a demokratikus ellenzéki pártok szavazói nagyon elutasítják Toroczkait; akik miatt mégis a harmadik helyre került, azok a Fidesz-szavazók. Ez nem meglepő, hiszen a Mi Hazánk üzenetei közel vannak a Fideszéhez, illetve inkább fordítva. Ráadásul a Mi Hazánk a kampányban azt hangsúlyozta, hogy egyaránt kritizálják a Fideszt és az ellenzéket. Ugyanakkor 2018-tól az látszik, hogy jórészt a demokratikus ellenzéki pártokat bírálták, ami alól a Covid és a választás előtti időszak a kivétel. A „harmadikutas”, a demokratikus ellenzéki pártokat is kritizáló szereplők érthetően szimpatikusabbak a fideszeseknek. Ezt láttuk korábban több LMP-s politikusnál és most Ungár Péternél is.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”