Interjú

„Magyarországon van igény a szélsőjobboldalra”

Hunyadi Bulcsú elemző, Political Capital

Belpol

Miért és kinek lehet vonzó alternatíva a Mi Hazánk, mivel tudta megnyerni magának a szélsőjobboldali párt a 6 százaléknyi szavazót az országgyűlési választáson? Változik-e a Fidesz politikája a Mi Hazánk parlamentbe kerülésével? És mi vár a Jobbikra?

Magyar Narancs: A Medián friss, múlt heti felmérése szerint jelenleg a Mi Hazánk a legnépszerűbb ellenzéki párt, megelőzi a DK-t és a Momentumot is. Ennek ön szerint mi lehet az oka?

Hunyadi Bulcsú: A felmérést annyiban fenntartással kell kezelni, hogy látszik rajta a győzteshez húzás: ahhoz képest, hogy a választáson 6 százalék szavazott a Mi Hazánkra, a kutatásban a megkérdezettek 8 százaléka mondta azt, hogy rájuk voksolt. De a számok valóban azt mutatják, hogy a Mi Hazánk egy szinten áll az említett ellenzéki pártokkal, vagy egy kicsit talán előrébb is. Ennek szerintem három fő oka van. Az a tény, hogy bejutottak, utólag is legitimálja a pártot, vagyis aki nem mert rájuk szavazni, mert félt, hogy nem kerülnek be, most nyíltan vállalja a támogatását. A bejutásuk nagy érdeklődést generált, amire a párt ügyesen rá is játszott: kijelentették például, hogy annyi bizottsági helyet akarnak ők is, mint a többi ellenzéki párt együtt. Végül pedig: a demokratikus ellenzék romokban hever.

MN: A Mi Hazánk jelentheti most sok embernek az alternatívát az ellenzéki oldalon?

HB: Nem, a Mi Hazánk teljesen más történet. Mindig is azt mondták, hogy ők a harmadik erő a Fidesz és az ellenzék ellenében, egy harmadikutas párt. A közös ellenzéki listánál az volt a vezérlő elv, hogy a demokratikus ellenzéki pártok szavazói Orbán ellen szavaznak, ez egyesíti őket. A Mi Hazánk szavazóinál nem ez van, nekik a témák a fontosak. A párt kommunikációja is abba az irányba mutat, hogy ők inkább voltak és lesznek az ellenzék ellenzéke, mint a kormányé.

MN: Szintén a Medián felméréséből derül ki, hogy a teljes népesség körében Toroczkai László a harmadik legnépszerűbb ellenzéki politikus. Az ő személye mennyire fontos?

HB: Azért nehéz az ellenzékről, mint egy egységes tömbről beszélni, mert ilyen szerintem nincs. Van egy Orbán-ellenes ellenzéki tömb és van a Mi Hazánk – ez két teljesen más világ. A két szavazótábor között az a szakadás, hogy valakinek az a legfontosabb, hogy ne a Fidesz legyen hatalmon, valakinek pedig az, hogy ne Gyurcsány, és „valódi nemzeti” kormányzás legyen. A felmérés szerint a demokratikus ellenzéki pártok szavazói nagyon elutasítják Toroczkait; akik miatt mégis a harmadik helyre került, azok a Fidesz-szavazók. Ez nem meglepő, hiszen a Mi Hazánk üzenetei közel vannak a Fideszéhez, illetve inkább fordítva. Ráadásul a Mi Hazánk a kampányban azt hangsúlyozta, hogy egyaránt kritizálják a Fideszt és az ellenzéket. Ugyanakkor 2018-tól az látszik, hogy jórészt a demokratikus ellenzéki pártokat bírálták, ami alól a Covid és a választás előtti időszak a kivétel. A „harmadikutas”, a demokratikus ellenzéki pártokat is kritizáló szereplők érthetően szimpatikusabbak a fideszeseknek. Ezt láttuk korábban több LMP-s politikusnál és most Ungár Péternél is.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.