Interjú

„Magyarországon van igény a szélsőjobboldalra”

Hunyadi Bulcsú elemző, Political Capital

Belpol

Miért és kinek lehet vonzó alternatíva a Mi Hazánk, mivel tudta megnyerni magának a szélsőjobboldali párt a 6 százaléknyi szavazót az országgyűlési választáson? Változik-e a Fidesz politikája a Mi Hazánk parlamentbe kerülésével? És mi vár a Jobbikra?

Magyar Narancs: A Medián friss, múlt heti felmérése szerint jelenleg a Mi Hazánk a legnépszerűbb ellenzéki párt, megelőzi a DK-t és a Momentumot is. Ennek ön szerint mi lehet az oka?

Hunyadi Bulcsú: A felmérést annyiban fenntartással kell kezelni, hogy látszik rajta a győzteshez húzás: ahhoz képest, hogy a választáson 6 százalék szavazott a Mi Hazánkra, a kutatásban a megkérdezettek 8 százaléka mondta azt, hogy rájuk voksolt. De a számok valóban azt mutatják, hogy a Mi Hazánk egy szinten áll az említett ellenzéki pártokkal, vagy egy kicsit talán előrébb is. Ennek szerintem három fő oka van. Az a tény, hogy bejutottak, utólag is legitimálja a pártot, vagyis aki nem mert rájuk szavazni, mert félt, hogy nem kerülnek be, most nyíltan vállalja a támogatását. A bejutásuk nagy érdeklődést generált, amire a párt ügyesen rá is játszott: kijelentették például, hogy annyi bizottsági helyet akarnak ők is, mint a többi ellenzéki párt együtt. Végül pedig: a demokratikus ellenzék romokban hever.

MN: A Mi Hazánk jelentheti most sok embernek az alternatívát az ellenzéki oldalon?

HB: Nem, a Mi Hazánk teljesen más történet. Mindig is azt mondták, hogy ők a harmadik erő a Fidesz és az ellenzék ellenében, egy harmadikutas párt. A közös ellenzéki listánál az volt a vezérlő elv, hogy a demokratikus ellenzéki pártok szavazói Orbán ellen szavaznak, ez egyesíti őket. A Mi Hazánk szavazóinál nem ez van, nekik a témák a fontosak. A párt kommunikációja is abba az irányba mutat, hogy ők inkább voltak és lesznek az ellenzék ellenzéke, mint a kormányé.

MN: Szintén a Medián felméréséből derül ki, hogy a teljes népesség körében Toroczkai László a harmadik legnépszerűbb ellenzéki politikus. Az ő személye mennyire fontos?

HB: Azért nehéz az ellenzékről, mint egy egységes tömbről beszélni, mert ilyen szerintem nincs. Van egy Orbán-ellenes ellenzéki tömb és van a Mi Hazánk – ez két teljesen más világ. A két szavazótábor között az a szakadás, hogy valakinek az a legfontosabb, hogy ne a Fidesz legyen hatalmon, valakinek pedig az, hogy ne Gyurcsány, és „valódi nemzeti” kormányzás legyen. A felmérés szerint a demokratikus ellenzéki pártok szavazói nagyon elutasítják Toroczkait; akik miatt mégis a harmadik helyre került, azok a Fidesz-szavazók. Ez nem meglepő, hiszen a Mi Hazánk üzenetei közel vannak a Fideszéhez, illetve inkább fordítva. Ráadásul a Mi Hazánk a kampányban azt hangsúlyozta, hogy egyaránt kritizálják a Fideszt és az ellenzéket. Ugyanakkor 2018-tól az látszik, hogy jórészt a demokratikus ellenzéki pártokat bírálták, ami alól a Covid és a választás előtti időszak a kivétel. A „harmadikutas”, a demokratikus ellenzéki pártokat is kritizáló szereplők érthetően szimpatikusabbak a fideszeseknek. Ezt láttuk korábban több LMP-s politikusnál és most Ungár Péternél is.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.