Interjú

„Magyarországon van igény a szélsőjobboldalra”

Hunyadi Bulcsú elemző, Political Capital

Belpol

Miért és kinek lehet vonzó alternatíva a Mi Hazánk, mivel tudta megnyerni magának a szélsőjobboldali párt a 6 százaléknyi szavazót az országgyűlési választáson? Változik-e a Fidesz politikája a Mi Hazánk parlamentbe kerülésével? És mi vár a Jobbikra?

Magyar Narancs: A Medián friss, múlt heti felmérése szerint jelenleg a Mi Hazánk a legnépszerűbb ellenzéki párt, megelőzi a DK-t és a Momentumot is. Ennek ön szerint mi lehet az oka?

Hunyadi Bulcsú: A felmérést annyiban fenntartással kell kezelni, hogy látszik rajta a győzteshez húzás: ahhoz képest, hogy a választáson 6 százalék szavazott a Mi Hazánkra, a kutatásban a megkérdezettek 8 százaléka mondta azt, hogy rájuk voksolt. De a számok valóban azt mutatják, hogy a Mi Hazánk egy szinten áll az említett ellenzéki pártokkal, vagy egy kicsit talán előrébb is. Ennek szerintem három fő oka van. Az a tény, hogy bejutottak, utólag is legitimálja a pártot, vagyis aki nem mert rájuk szavazni, mert félt, hogy nem kerülnek be, most nyíltan vállalja a támogatását. A bejutásuk nagy érdeklődést generált, amire a párt ügyesen rá is játszott: kijelentették például, hogy annyi bizottsági helyet akarnak ők is, mint a többi ellenzéki párt együtt. Végül pedig: a demokratikus ellenzék romokban hever.

MN: A Mi Hazánk jelentheti most sok embernek az alternatívát az ellenzéki oldalon?

HB: Nem, a Mi Hazánk teljesen más történet. Mindig is azt mondták, hogy ők a harmadik erő a Fidesz és az ellenzék ellenében, egy harmadikutas párt. A közös ellenzéki listánál az volt a vezérlő elv, hogy a demokratikus ellenzéki pártok szavazói Orbán ellen szavaznak, ez egyesíti őket. A Mi Hazánk szavazóinál nem ez van, nekik a témák a fontosak. A párt kommunikációja is abba az irányba mutat, hogy ők inkább voltak és lesznek az ellenzék ellenzéke, mint a kormányé.

MN: Szintén a Medián felméréséből derül ki, hogy a teljes népesség körében Toroczkai László a harmadik legnépszerűbb ellenzéki politikus. Az ő személye mennyire fontos?

HB: Azért nehéz az ellenzékről, mint egy egységes tömbről beszélni, mert ilyen szerintem nincs. Van egy Orbán-ellenes ellenzéki tömb és van a Mi Hazánk – ez két teljesen más világ. A két szavazótábor között az a szakadás, hogy valakinek az a legfontosabb, hogy ne a Fidesz legyen hatalmon, valakinek pedig az, hogy ne Gyurcsány, és „valódi nemzeti” kormányzás legyen. A felmérés szerint a demokratikus ellenzéki pártok szavazói nagyon elutasítják Toroczkait; akik miatt mégis a harmadik helyre került, azok a Fidesz-szavazók. Ez nem meglepő, hiszen a Mi Hazánk üzenetei közel vannak a Fideszéhez, illetve inkább fordítva. Ráadásul a Mi Hazánk a kampányban azt hangsúlyozta, hogy egyaránt kritizálják a Fideszt és az ellenzéket. Ugyanakkor 2018-tól az látszik, hogy jórészt a demokratikus ellenzéki pártokat bírálták, ami alól a Covid és a választás előtti időszak a kivétel. A „harmadikutas”, a demokratikus ellenzéki pártokat is kritizáló szereplők érthetően szimpatikusabbak a fideszeseknek. Ezt láttuk korábban több LMP-s politikusnál és most Ungár Péternél is.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.