Mintegy tízezer családot lakoltattak ki az elmúlt években
D_MTZ20120423023_top_story_lead.jpg

Mintegy tízezer családot lakoltattak ki az elmúlt években

  • narancs.hu
  • 2018. december 27.

Belpol

Egyre kevesebb a kilakoltatás, de még mindig rengeteg embert tesznek utcára a hatóságok.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása alapján a legtöbb családot 2017-ben lakoltatták ki, több mint 3600-an kényszerültek elhagyni az otthonukat. Egy évvel korábban, 2016-ban 3 ezer kilakoltatás történt, 2018-ról csak októberig vannak adatok, addig 2274 esetben lakoltattak ki az önálló bírósági végrehajtók. A 24.hu azt írja, a kiugró csúcsot a devizahitelek okozták, ahogy ezek kifutnak, úgy csökken a kilakoltatások száma is.

A legtöbb kilakoltatott család rokonokhoz, barátokhoz, esetleg bérelt lakásba tud költözni, de sokan valóban utcára kerülnek. Ebben az esetben a gyámhivatal köteles gondoskodni a kiskorú gyerekek elhelyezéséről. Ez azt is jelenti, hogy a gyerekek kikerülnek a családjukból a kilakoltatás miatt. Arról azonban, hogy hány gyerek szakadt el családjától kilakoltás miatt, sem a végrehajtói kar, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem vezet statisztikát. A lap ugyanis megkereste a minisztériumot, de érdemi választ nem kaptak.

Mint írják, a parlament fideszes többsége év elején az év elején a fideszes többség leszavazott egy olyan törvényjavaslatot, ami megtiltotta volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. A törvénymódosítást A Város Mindenkié csoport kezdeményezte, a parlamentnek az LMP, az Együtt és a Párbeszéd képviselői nyújtották be.

A javaslat önkormányzati feladattá tette volna a kilakoltatással fenyegetett családok elhelyezését.

A 24.hu kikérte a kilakoltatási adatokat a 19 megyei és a budapesti kormányhivatal gyámhivatali osztályától. Választ mindenhonnan kaptak, kivéve Budapestről, pedig a legtöbb kilakoltatása  fővárosban történik.

Az összesített adatok szerint a fővárost leszámítva az elmúlt két évben 8 gyerek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, közülük 4 kiskorút a családok évében emeltek ki a családjából.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.