A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása alapján a legtöbb családot 2017-ben lakoltatták ki, több mint 3600-an kényszerültek elhagyni az otthonukat. Egy évvel korábban, 2016-ban 3 ezer kilakoltatás történt, 2018-ról csak októberig vannak adatok, addig 2274 esetben lakoltattak ki az önálló bírósági végrehajtók. A 24.hu azt írja, a kiugró csúcsot a devizahitelek okozták, ahogy ezek kifutnak, úgy csökken a kilakoltatások száma is.
A legtöbb kilakoltatott család rokonokhoz, barátokhoz, esetleg bérelt lakásba tud költözni, de sokan valóban utcára kerülnek. Ebben az esetben a gyámhivatal köteles gondoskodni a kiskorú gyerekek elhelyezéséről. Ez azt is jelenti, hogy a gyerekek kikerülnek a családjukból a kilakoltatás miatt. Arról azonban, hogy hány gyerek szakadt el családjától kilakoltás miatt, sem a végrehajtói kar, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem vezet statisztikát. A lap ugyanis megkereste a minisztériumot, de érdemi választ nem kaptak.
Mint írják, a parlament fideszes többsége év elején az év elején a fideszes többség leszavazott egy olyan törvényjavaslatot, ami megtiltotta volna a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatását. A törvénymódosítást A Város Mindenkié csoport kezdeményezte, a parlamentnek az LMP, az Együtt és a Párbeszéd képviselői nyújtották be.
A javaslat önkormányzati feladattá tette volna a kilakoltatással fenyegetett családok elhelyezését.
A 24.hu kikérte a kilakoltatási adatokat a 19 megyei és a budapesti kormányhivatal gyámhivatali osztályától. Választ mindenhonnan kaptak, kivéve Budapestről, pedig a legtöbb kilakoltatása fővárosban történik.
Az összesített adatok szerint a fővárost leszámítva az elmúlt két évben 8 gyerek került gyámhivatali gondozásba kilakoltatás miatt, közülük 4 kiskorút a családok évében emeltek ki a családjából.
