Mire elég a rendőrök bérfejlesztése?

Belpol

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. augusztus 18-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

„Hamarosan leszerelek a Rendőrségtől. Vissza lettem tartva. 13 évet hagyok a hátam mögött. (…) sokat gondolkodom, hogy jól döntöttem-e. Nem a béremelés miatt” – ezt az anonim bejegyzést tette közzé július 18-án a Zsaruellátó nevű rendvédelmis civil szervezet a közel 140 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán, s a posztra rövid időn belül több mint 150 hozzászólás érkezett. „A családomnak a megélhetése került veszélybe, ez motivált a leszerelésre. Volt pár álmatlan éjszakám a döntés előtt, sosem gondoltam volna, hogy ilyen módon fejezem be az egyenruhás pályafutásom. Jólesett mindig az együttérzés, hogy megköszönik a munkát, csak senki nem jönne el eltartani a családjainkat, amikor baj van (…)” – reagált például H. Z., aki 23 év után szerelt le. Egy másik hozzászóló 24 évet húzott le: „2 évig gondolkoztam rajta, hogy meg merjem-e tenni. Sajnálom azt a 2 évet, hogy nem léptem hamarabb. A munkám hiányzik, de 1 percre sem bántam meg. Nyugodt életünk lett, sokkal többet keresek, kiszámítható minden napunk. Ahova most eljutottam, sohasem jutottam volna el rendőrként” – fogalmazott. „27 évet áldoztam az életemből, mit kaptam? Mindent elvett ez a banda, egy percre se bánd, sok sikert, minden rendben lesz!” – írta kissé elkeseredetten V. Gy.

Júniusban, miután lejárt a koronavírus-járvány miatti leszerelési tilalom, 299 hivatásos állományú rendőr nyújtotta be lemondási kérelmét. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára a Magyar Hangnak akkor azt mondta, a közel háromszázas szám annak ellenére is jelentős, hogy az egyelőre körülbelül 37 ezres hivatásos állomány 1 százalékát se teszi ki; hiszen egyetlen hét mérle­géről van szó.

A távozók szándékát az sem befolyásolta, hogy egy tavalyi kormánydöntés értelmében idén januártól 10 százalékkal nőtt a rendőri fizetés, és a tavaszi választások előtt hathavi fegyverpénzt is kaptak a rendőrség hivatásos állományának tagjai (továbbá a katonák, a katasztrófavédelmisek, a terrorelhárítók, az idegenrendészetisek, a büntetés-végrehajtás területén dolgozók, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei is). Ez a pluszjuttatás a rendőröknél átlagosan bruttó 2,7 millió forint volt, de csak akkor kaphatták meg, ha beoltatták magukat a Covid ellen. Egy tavaly december eleji tájékoztatás szerint a rendvédelmi dolgozók 30 százaléka, több mint tízezer ember akkor még nem vette fel az oltást.

 
Osszátok be elsejéig!
Fotó: Sióréti Gábor

A Zsaruellátó oldalán bejegyzést közlő névtelen személy már azzal is tisztában volt, hogy a jövőben további jelentős béremelés várható. Az új kata-törvényt követő tüntetési hullám idején hozott kormányzati döntés értelmében két ütemben a tiszthelyettesi állománynál átlagosan 30–44 százalék közötti, a tiszteknél 18–25 százalékos bérfejlesztés lesz. Szeptember elsejével a tiszthelyettesek az eddigi bruttó 267 ezer forint helyett 384 ezer forintos, a pályakezdő tisztek bruttó 393 ezer forint helyett 510 ezer forintos illetményből gazdálkodhatnak.

E lépések célja a pályaelhagyási hullám megfékezése a rendvédelemben – de nem minden ott dolgozóra vonatkoznak. A fegyverpénzosztásból kimaradtak például azok, akik nem a hivatásos állomány tagjai: ilyenek a rendőrségi igazgatásban dolgozók (az ún. riaszosok) és az egyéb munkavállalók. Utóbbi kör igen jelentős, a rendőrség teljes létszámának nagyjából a negyede, mintegy 13 ezer fő – nekik a béremelésből sem jut majd, mint azt az RTL.hu kiderítette. Pedig ők felelnek a rendszer pénzügyi, informatikai és technikusi feladataiért, és a hivatásos állomány tagjaihoz hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak rájuk is, például el kell fogadniuk, hogy visszarendelhetik őket a szabadságukról, vagy hogy korlátozzák a véleménynyilvánítási jogukat.

Remények

Felméry Zoltán közgazdász, több egyetem tudományos munkatársa a rendelkezésére álló információk alapján azt mondja, a körülbelül 50 ezres rendőrségi állományból 37–39 ezer fő hivatásos, a többiek a háttérmunkát végző közalkalmazottak, a már említett riaszosok. Úgy véli, 3–4 ezer ember hiányzik a rendszerből, minden tizedik pozíció betöltetlen. Felméry adatai szerint a vírushelyzet miatti leszerelési tilalom feloldása után nem volt tömeges távozás, május óta 500–600 fő adta be a felmondását. Radikálisan visszaesett viszont az új jelentkezők létszáma, így aztán nem biztosított a pályaelhagyók utánpótlása. Éppen ezért nem csak a jelenlegi bérfejlesztés indokolt, de a további hasonló lépés is az lenne.

Az más kérdés, hogy az összesen 52 milliárdos keretösszegű bérfejlesztés (amely a rendőrökön kívül a katonákra és a határvadászokra is vonatkozik), a gyakorlatban miként valósul meg. A folyamat 2024 januárjáig tart, és addig még többször korrigálhatják a terveket. Ahhoz, hogy a most kimaradók is részesüljenek az emelésből, újabb forrás kellene, de a korábbi tapasztalatok szerint erre még várni kell: az orvosbérek is úgy nőttek, hogy a szakdolgozókét nem emelték, amiből azután lett is (bér)feszültség. A kormány tehát a hivatásosoknak kedvez a nem hivatásosokkal szemben.

„Elgondolkodtatja a kollégákat, hogy tényleg érdemes-e elhagyni a pályát” – mondja a bérfejlesztésről Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal elnöke. Reményei szerint a leszerelési tendenciát megállítja a béremelés. A legnagyobb gondok a tiszthelyettesi állományon belül voltak, a mostani döntés pedig részben ezt a réteget célozza. Powell kiemeli, hogy a rendőrség még mindig biztos munkahely: minden hónap másodikán érkezik a fizetés, és nem kell leépítésektől tartani. Azt viszont nehéz megmondani, hogy pontosan mennyit kapnak kézhez szeptembertől az érintettek, hiszen számítanak a túlórák, a magasabb beosztás, az állományban eltöltött idő és a különböző pótlékok (nyelvtudás utáni, éjszakai, készenléti stb.) is. Szerinte a riaszosoknak is járna a béremelés, mivel az ő munkájuk is nélkülözhetetlen, és az érdekvédelmi szervezetek ezt jelezték is a kormánynak.

Pongó Géza, az FRSZ főtitkára azt mondja,

a járványt megelőző időszakban évente ezer, majd évi 2–2,5 ezer rendőr is leszerelt, tavaly pedig, amikor volt néhány hónapnyi lehetőség a távozásra, 1300-an hagyták el a pályát (az első leszerelési tilalom 2021 júniusában ért véget, a második novemberben kezdődött).

A fő ok az alacsony bér, valamint az előmenetel hiánya. Pongó nem tudja, hogy a mostani béremelés hosszú távon elegendő lesz-e az elvándorlás megállítására. A most bejelentett bérek bruttó összeget takarnak, azaz a rendőrök a nyilvánosságban forgó összeg 70 százalékát kapják meg ténylegesen; ez a tiszthelyettesek esetében körülbelül 270 ezer, a kezdő tisztek esetében pedig 360 ezer forint, ami ugyan 2024 januárjától tovább nő, de hogy mennyivel, azt egyelőre nem látni. A törvény szerint a közszféra munkavállalóinak bérei (így a rendvédelmiseké is) az ún. köztisztviselői illetményalaphoz igazodnak (38 650 forint); az alapot beosztástól, munkakörtől, -területtől függően szorozzák fel különböző mértékben. Akkor jutna mindenki több pénzhez, ha az illetményalapot emelnék, azt azonban befagyasztották 2008-ban, és ezen az Orbán-kormányok sem változtattak. Most sem az illetményalap nő, mert az emelés „szolgálati pótlék” címén jár; beépítik a bérbe, de nem lesz automatikus. Több pénz akkor lesz, ha arról újabb kormánydöntés születik. Egy rendőr tiszthelyettesnek jelenleg hasonló a vásárlói kosara, mint egy nyugdíjasnak; 2023-ban nem lesz bérfejlesztés, márpedig az infláció nem áll meg 2023-ban; ezért Pongó az illetményalap folyamatos mozgatását tartaná kívánatosnak.

Az FRSZ főtitkára szerint a riaszosok eddig is alig kaptak valamit, csak töredéküknek emelkedett a bére pár százalékot az elmúlt években. A rendőrség viszont nem tud hatékonyan működni nélkülük, ezért azt reméli, hogy a kormány – nem úgy, mint eddig – nem a 24. órában fog lépni, a nem hivatásos állomány tagjai (akik között sok a mérnök, közgazdász, könyvelő) ugyanis könnyebben tudnak váltani. Bár egyes hírek szerint sok rendőr jelentkezett határvadásznak, a főtitkár szerint ez nem életszerű.

A főtitkár szerint az előmeneteli rendszeren is változtatni kellene; a 10–15 éves munkaviszonnyal rendelkező tiszthelyetteseknek lehetőséget kellene adni a tiszti pozíció megszerzésére akkor, ha a képesítési követelményeknek megfelelnek. A szolgálati nyugdíj eltörlése miatt az idősebb tisztek tovább maradnak a rendszerben, a fiatalabbak előmenetele ezért nehézkesebb – emiatt is döntenek sokan a pályaelhagyás mellett. Pongó ezért megfontolná e nyugdíjforma visszavezetését. Továbbá sok rendőr – Pongó több ezerre saccolja a számukat – kénytelen valamilyen mellékállást vállalni, ami a rendőrségi munka és az egészség rovására megy.

Többen mennek, mint jönnek

„Ha gyerekem rendőr akarna lenni, akkor azt mondanám neki, végezzen el egy szakmát, és utána azt csinál, amit akar” – mondja egy forrásunk, aki három év után szerelt le a rendőrségtől és ment át hasonló területre dolgozni. Szerinte „nem rossz” a béremelés, több családtagját érinti, de még több az olyan ismerőse, aki elhagyja a pályát, mert „aki már eldöntötte, hogy megy, nem fog eltántorodni”.

„Nem véletlenül zártak be a rendészeti szakgimnáziumok” – mondja. Miközben sok pozitív tapasztalatot szerzett a testületben (problémamegoldás, emberismeret, kommunikáció stb.), elege lett abból, hogy nem tudott hosszabb időre tervezni; sokszor rendelték be vagy hívták vissza szabadságról. A munka pedig nem volt kevesebb, csak éppen nem tízen, hanem négyen látták el a feladatokat, és sokszor késő estig, másnap reggelig, délutánig bent volt a kapitányságon. Ehhez párosult az alacsony fizetés és a lakhatási probléma; a fővárosban például jellemző, hogy közösen bérelnek lakást. „Harmincévesen már nem erre vágysz, és közben nem tudsz egyről a kettőre jutni. Két-három év múlva belefásulsz.” Tapasztalatai szerint a szakma csúcsát elérő, a Belügyminisztériumba (BM) bejutó kollégák sem kiváltságosak, mert, mint forrásunk mondja, „mindig utolsó vagy a házon belül”.

A leszerelés után sokaknak az marad, hogy mennek az építőiparba, a vendéglátásba, esetleg egy biztonsági szolgáltatást nyújtó céghez. Forrásunk úgy látja, a rendőrség területén mindig is „az ígérgetés ment, az elmúlt negyven évben semmi nem változott”, ezért vannak olyan 400–450 ezret megkereső tisztek is, akik inkább elmennek. Megkerestük a Belügy­minisztériumot és az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, a tilalom idei feloldása után hányan szereltek le, és hogy mit várnak a bérfejlesztéstől, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.