Mire elég a rendőrök bérfejlesztése?

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

„Hamarosan leszerelek a Rendőrségtől. Vissza lettem tartva. 13 évet hagyok a hátam mögött. (…) sokat gondolkodom, hogy jól döntöttem-e. Nem a béremelés miatt” – ezt az anonim bejegyzést tette közzé július 18-án a Zsaruellátó nevű rendvédelmis civil szervezet a közel 140 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán, s a posztra rövid időn belül több mint 150 hozzászólás érkezett. „A családomnak a megélhetése került veszélybe, ez motivált a leszerelésre. Volt pár álmatlan éjszakám a döntés előtt, sosem gondoltam volna, hogy ilyen módon fejezem be az egyenruhás pályafutásom. Jólesett mindig az együttérzés, hogy megköszönik a munkát, csak senki nem jönne el eltartani a családjainkat, amikor baj van (…)” – reagált például H. Z., aki 23 év után szerelt le. Egy másik hozzászóló 24 évet húzott le: „2 évig gondolkoztam rajta, hogy meg merjem-e tenni. Sajnálom azt a 2 évet, hogy nem léptem hamarabb. A munkám hiányzik, de 1 percre sem bántam meg. Nyugodt életünk lett, sokkal többet keresek, kiszámítható minden napunk. Ahova most eljutottam, sohasem jutottam volna el rendőrként” – fogalmazott. „27 évet áldoztam az életemből, mit kaptam? Mindent elvett ez a banda, egy percre se bánd, sok sikert, minden rendben lesz!” – írta kissé elkeseredetten V. Gy.

Júniusban, miután lejárt a koronavírus-járvány miatti leszerelési tilalom, 299 hivatásos állományú rendőr nyújtotta be lemondási kérelmét. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára a Magyar Hangnak akkor azt mondta, a közel háromszázas szám annak ellenére is jelentős, hogy az egyelőre körülbelül 37 ezres hivatásos állomány 1 százalékát se teszi ki; hiszen egyetlen hét mérle­géről van szó.

A távozók szándékát az sem befolyásolta, hogy egy tavalyi kormánydöntés értelmében idén januártól 10 százalékkal nőtt a rendőri fizetés, és a tavaszi választások előtt hathavi fegyverpénzt is kaptak a rendőrség hivatásos állományának tagjai (továbbá a katonák, a katasztrófavédelmisek, a terrorelhárítók, az idegenrendészetisek, a büntetés-végrehajtás területén dolgozók, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei is). Ez a pluszjuttatás a rendőröknél átlagosan bruttó 2,7 millió forint volt, de csak akkor kaphatták meg, ha beoltatták magukat a Covid ellen. Egy tavaly december eleji tájékoztatás szerint a rendvédelmi dolgozók 30 százaléka, több mint tízezer ember akkor még nem vette fel az oltást.

 

Osszátok be elsejéig!

Fotó: Sióréti Gábor

A Zsaruellátó oldalán bejegyzést közlő névtelen személy már azzal is tisztában volt, hogy a jövőben további jelentős béremelés várható. Az új kata-törvényt követő tüntetési hullám idején hozott kormányzati döntés értelmében két ütemben a tiszthelyettesi állománynál átlagosan 30–44 százalék közötti, a tiszteknél 18–25 százalékos bérfejlesztés lesz. Szeptember elsejével a tiszthelyettesek az eddigi bruttó 267 ezer forint helyett 384 ezer forintos, a pályakezdő tisztek bruttó 393 ezer forint helyett 510 ezer forintos illetményből gazdálkodhatnak.

E lépések célja a pályaelhagyási hullám megfékezése a rendvédelemben – de nem minden ott dolgozóra vonatkoznak. A fegyverpénzosztásból kimaradtak például azok, akik nem a hivatásos állomány tagjai: ilyenek a rendőrségi igazgatásban dolgozók (az ún. riaszosok) és az egyéb munkavállalók. Utóbbi kör igen jelentős, a rendőrség teljes létszámának nagyjából a negyede, mintegy 13 ezer fő – nekik a béremelésből sem jut majd, mint azt az RTL.hu kiderítette. Pedig ők felelnek a rendszer pénzügyi, informatikai és technikusi feladataiért, és a hivatásos állomány tagjaihoz hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak rájuk is, például el kell fogadniuk, hogy visszarendelhetik őket a szabadságukról, vagy hogy korlátozzák a véleménynyilvánítási jogukat.

Remények

Felméry Zoltán közgazdász, több egyetem tudományos munkatársa a rendelkezésére álló információk alapján azt mondja, a körülbelül 50 ezres rendőrségi állományból 37–39 ezer fő hivatásos, a többiek a háttérmunkát végző közalkalmazottak, a már említett riaszosok. Úgy véli, 3–4 ezer ember hiányzik a rendszerből, minden tizedik pozíció betöltetlen. Felméry adatai szerint a vírushelyzet miatti leszerelési tilalom feloldása után nem volt tömeges távozás, május óta 500–600 fő adta be a felmondását. Radikálisan visszaesett viszont az új jelentkezők létszáma, így aztán nem biztosított a pályaelhagyók utánpótlása. Éppen ezért nem csak a jelenlegi bérfejlesztés indokolt, de a további hasonló lépés is az lenne.

Az más kérdés, hogy az összesen 52 milliárdos keretösszegű bérfejlesztés (amely a rendőrökön kívül a katonákra és a határvadászokra is vonatkozik), a gyakorlatban miként valósul meg. A folyamat 2024 januárjáig tart, és addig még többször korrigálhatják a terveket. Ahhoz, hogy a most kimaradók is részesüljenek az emelésből, újabb forrás kellene, de a korábbi tapasztalatok szerint erre még várni kell: az orvosbérek is úgy nőttek, hogy a szakdolgozókét nem emelték, amiből azután lett is (bér)feszültség. A kormány tehát a hivatásosoknak kedvez a nem hivatásosokkal szemben.

„Elgondolkodtatja a kollégákat, hogy tényleg érdemes-e elhagyni a pályát” – mondja a bérfejlesztésről Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal elnöke. Reményei szerint a leszerelési tendenciát megállítja a béremelés. A legnagyobb gondok a tiszthelyettesi állományon belül voltak, a mostani döntés pedig részben ezt a réteget célozza. Powell kiemeli, hogy a rendőrség még mindig biztos munkahely: minden hónap másodikán érkezik a fizetés, és nem kell leépítésektől tartani. Azt viszont nehéz megmondani, hogy pontosan mennyit kapnak kézhez szeptembertől az érintettek, hiszen számítanak a túlórák, a magasabb beosztás, az állományban eltöltött idő és a különböző pótlékok (nyelvtudás utáni, éjszakai, készenléti stb.) is. Szerinte a riaszosoknak is járna a béremelés, mivel az ő munkájuk is nélkülözhetetlen, és az érdekvédelmi szervezetek ezt jelezték is a kormánynak.

Pongó Géza, az FRSZ főtitkára azt mondja,

a járványt megelőző időszakban évente ezer, majd évi 2–2,5 ezer rendőr is leszerelt, tavaly pedig, amikor volt néhány hónapnyi lehetőség a távozásra, 1300-an hagyták el a pályát (az első leszerelési tilalom 2021 júniusában ért véget, a második novemberben kezdődött).

A fő ok az alacsony bér, valamint az előmenetel hiánya. Pongó nem tudja, hogy a mostani béremelés hosszú távon elegendő lesz-e az elvándorlás megállítására. A most bejelentett bérek bruttó összeget takarnak, azaz a rendőrök a nyilvánosságban forgó összeg 70 százalékát kapják meg ténylegesen; ez a tiszthelyettesek esetében körülbelül 270 ezer, a kezdő tisztek esetében pedig 360 ezer forint, ami ugyan 2024 januárjától tovább nő, de hogy mennyivel, azt egyelőre nem látni. A törvény szerint a közszféra munkavállalóinak bérei (így a rendvédelmiseké is) az ún. köztisztviselői illetményalaphoz igazodnak (38 650 forint); az alapot beosztástól, munkakörtől, -területtől függően szorozzák fel különböző mértékben. Akkor jutna mindenki több pénzhez, ha az illetményalapot emelnék, azt azonban befagyasztották 2008-ban, és ezen az Orbán-kormányok sem változtattak. Most sem az illetményalap nő, mert az emelés „szolgálati pótlék” címén jár; beépítik a bérbe, de nem lesz automatikus. Több pénz akkor lesz, ha arról újabb kormánydöntés születik. Egy rendőr tiszthelyettesnek jelenleg hasonló a vásárlói kosara, mint egy nyugdíjasnak; 2023-ban nem lesz bérfejlesztés, márpedig az infláció nem áll meg 2023-ban; ezért Pongó az illetményalap folyamatos mozgatását tartaná kívánatosnak.

Az FRSZ főtitkára szerint a riaszosok eddig is alig kaptak valamit, csak töredéküknek emelkedett a bére pár százalékot az elmúlt években. A rendőrség viszont nem tud hatékonyan működni nélkülük, ezért azt reméli, hogy a kormány – nem úgy, mint eddig – nem a 24. órában fog lépni, a nem hivatásos állomány tagjai (akik között sok a mérnök, közgazdász, könyvelő) ugyanis könnyebben tudnak váltani. Bár egyes hírek szerint sok rendőr jelentkezett határvadásznak, a főtitkár szerint ez nem életszerű.

A főtitkár szerint az előmeneteli rendszeren is változtatni kellene; a 10–15 éves munkaviszonnyal rendelkező tiszthelyetteseknek lehetőséget kellene adni a tiszti pozíció megszerzésére akkor, ha a képesítési követelményeknek megfelelnek. A szolgálati nyugdíj eltörlése miatt az idősebb tisztek tovább maradnak a rendszerben, a fiatalabbak előmenetele ezért nehézkesebb – emiatt is döntenek sokan a pályaelhagyás mellett. Pongó ezért megfontolná e nyugdíjforma visszavezetését. Továbbá sok rendőr – Pongó több ezerre saccolja a számukat – kénytelen valamilyen mellékállást vállalni, ami a rendőrségi munka és az egészség rovására megy.

Többen mennek, mint jönnek

„Ha gyerekem rendőr akarna lenni, akkor azt mondanám neki, végezzen el egy szakmát, és utána azt csinál, amit akar” – mondja egy forrásunk, aki három év után szerelt le a rendőrségtől és ment át hasonló területre dolgozni. Szerinte „nem rossz” a béremelés, több családtagját érinti, de még több az olyan ismerőse, aki elhagyja a pályát, mert „aki már eldöntötte, hogy megy, nem fog eltántorodni”.

„Nem véletlenül zártak be a rendészeti szakgimnáziumok” – mondja. Miközben sok pozitív tapasztalatot szerzett a testületben (problémamegoldás, emberismeret, kommunikáció stb.), elege lett abból, hogy nem tudott hosszabb időre tervezni; sokszor rendelték be vagy hívták vissza szabadságról. A munka pedig nem volt kevesebb, csak éppen nem tízen, hanem négyen látták el a feladatokat, és sokszor késő estig, másnap reggelig, délutánig bent volt a kapitányságon. Ehhez párosult az alacsony fizetés és a lakhatási probléma; a fővárosban például jellemző, hogy közösen bérelnek lakást. „Harmincévesen már nem erre vágysz, és közben nem tudsz egyről a kettőre jutni. Két-három év múlva belefásulsz.” Tapasztalatai szerint a szakma csúcsát elérő, a Belügyminisztériumba (BM) bejutó kollégák sem kiváltságosak, mert, mint forrásunk mondja, „mindig utolsó vagy a házon belül”.

A leszerelés után sokaknak az marad, hogy mennek az építőiparba, a vendéglátásba, esetleg egy biztonsági szolgáltatást nyújtó céghez. Forrásunk úgy látja, a rendőrség területén mindig is „az ígérgetés ment, az elmúlt negyven évben semmi nem változott”, ezért vannak olyan 400–450 ezret megkereső tisztek is, akik inkább elmennek. Megkerestük a Belügy­minisztériumot és az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, a tilalom idei feloldása után hányan szereltek le, és hogy mit várnak a bérfejlesztéstől, de lapzártánkig nem kaptunk választ.