MOK: próbáljanak meg a döntéshozók a 30 fokos kórtermekben dolgozni

  • narancs.hu
  • 2024. július 27.

Belpol

Tart a hőség, folytatódik a kórházi klíma-vita.

Menjenek el a kórházukba, töltsenek el egy éjszakát a 30 fokos kórteremben, és próbáljanak meg ott dolgozni – erre kéri a döntéshozókat a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke. Szíjjártó László az RTL Híradónak azt mondta, a politikusok így rájöhetnek, mennyire fontos a klíma a kórházakban.

Mint a Telex összefoglalójában írja, az RTL pár napja arról kérdezte Kásler Miklóst, mit gondol arról, hogy sorra romlanak el a kánikulában a magyar kórházak légkondicionálói. Ezért sok helyen műtéteket halasztanak el, máshol pedig 35 fokos, klíma nélküli kórtermekben végeznek transzplantációs műtéteket gyerekeken.

„30 évvel ezelőtt én 50 fokos műtőkben végeztem 10-12 órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet” – válaszolta az egykor az egészségügyért is felelős volt emberi erőforrásokért felelős miniszter.

Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője csütörtöki posztjában reagált Kásler Miklós kijelentésére: „Professzor Úr, nem az a kérdés, hogy lehet-e 50 fokban operálni, hanem, hogy túléli-e a beteg”. Kulja reakciójában arra is kitért, hogy Kásler még a hálapénz virágkorában dolgozott, amikor sokak számára „többet számított a műtétek száma (és az azokat megelőző vagy követő hálapénz) mint a műtétek sikere”.

Kulja bejegyzése után Kásler Miklós üzent vissza „válasz a csúsztatásra” felütéssel. A volt miniszter azt írja, hogy a dolgozat trambulinja az, hogy „ön arra válaszol, amit a riportban nem nyilatkoztam, és ebből az el nem hangzott nyilatkozatból olyan feltételezéseket enged meg magának, aminek semmiféle valóságalapja nincs”.

Az elmúlt hetekben sorra bekrepáltak a kórházak légkondicionáló berendezései, így több kórházban 30 fok fölötti termekben főttek a betegek a legnagyobb melegben, sok kórházban pedig műtéteket halasztottak el a hőség és a klíma hiánya miatt. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár viszont mindezek ellenére azt nyilatkozta nemrég, hogy az egészségügyi rendszer ennek az időszaknak is felkészülten futott neki.

A Telexnek nyilatkozó szakértők szerint a 30 fok fölé melegedett műtők egész egyszerűen használhatatlanok, az osztályokon gyógyuló betegeknek pedig nem segít a gyógyulásban az ott jellemző 30 fok. 

Nyitóképünkön Kásler Miklós.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.