Értesüléseink szerint egy hónappal ezelőtt állapodtak meg az Öböl XI. tulajdonosai a Mota-Engil SA piacvezető portugál építőipari társasággal abban, hogy a cég beszáll a Lágymányosi hídtól délre húzódó ötvennégy hektáros újbudai terület fejlesztésébe. A Molnár Gyula (MSZP) vezette kormánypárti többségű önkormányzat 2003-ban vitte be az Öböl XI.-be az annak idején sitthegyekkel tarkított, ám pompás lehetőségekkel kecsegtető vízparti területét, amit röviddel később a Leisztinger-érdekeltségű Eravis újabb ingatlanokkal bővített (legutóbb lásd: Benn a házban, Magyar Narancs, 2005. szeptember 29.). Az Eravis mellé hamarosan betársult több másik, Leisztinger-közeli cég is: a Forrás, az Öböl Invest és az Arago.
Noha kezdettől fogva tudható volt, hogy az övezet átsorolásával, a terület közművesítésével és az új szabályozási tervvel az ingatlan jelentősen felértékelődik, az önkormányzat a piaci áron alul és a várható haszonról lemondva adott túl a területen. A helyhatóság több lépcsőben csökkentette a tulajdonosi hányadát - az erről szóló előterjesztéseket MDF-Fidesz-segítséggel szavazták meg -, és fél évvel ezelőtt már csak egy száztízmilliós üzletrész birtokosa volt az öt és fél milliárdos törzstőkéjű cégben (Molnár Gyula akkor elégedetten nyilatkozott a sajtónak az általa kalkulált harmincnyolc százalékos önkormányzati haszonról). Schneller Domonkos kerületi Fidesz-képviselő az üzletrész eladásával megerősítve látja azon 2005-ös prognózisát, miszerint az önkormányzatnak köszönhető sokszoros értéknövekményt a magánszereplők fölözik le. A Motával való üzletről a felügyelőbizottságnak és az önkormányzatnak nincsen információja - tudatta Lakos Imre (SZDSZ) alpolgármester, az Öböl XI. Kft. fb-tagja a Naranccsal. Zala László, az Öböl XI. ügyvezetője sem kívánt ezzel kapcsolatban részletekkel szolgálni.
A portugál építési piacon hatvan éve jelen lévő Mota-Engil SA 1997 óta terjeszkedik Közép-Európában. Míg Portugáliában jelentős ingatlanfejlesztési projekteket is maga mögött tud az évi 1,6 milliárd eurós forgalmat bonyolító cég, addig a magyar leánycég, a Mota-Engil Zrt. eddig főleg út- és autópálya-építésben, illetve hulladéklerakók építésében utazott. A zrt. portfóliójába tartozik többek között az M35-ös Debrecent elkerülő szakasza, s jelenleg az M7-es Letenyén túli szakaszán dolgoznak, de versenyben vannak az M6-os Szekszárd és Bóly közötti szakaszáért is. Az egyre növekvő volumenű megrendeléseket szerző cég hírét számos botlás koptatta: a 2001-ben meghirdetett fővárosi közbeszerzések során tapasztalt versenykorlátozó magatartásukért hét másik céggel együtt bírságolta meg őket a Gazdasági Versenyhivatal, csakúgy, mint az ugyanabban az évben kiírt, hat főút építésére vonatkozó tenderrel kapcsolatban (harminc-, illetve negyvenhárommillióra). De ez valójában semmi: fél évvel ezelőtt a szlovák Motát a HVG szerint 418 millió koronára (több mint hárommilliárd forintra) büntették a poprádi autópálya-tenderen tapasztalt kartellért.
A Mota-Engil mindazonáltal egyenesen hasít Magyarországon. Tavaly ősszel az anyacég képviselői is elkísérték Lisszabon polgármesterét a budapesti REevolutio ingatlanos rendezvényre, ahol a két polgármester a lehetséges közös fejlesztésekről tárgyalt. Ott nagyobb tervekről lehetett szó, mint az újbudai lakóparkról, amibe a Mota nemrég belefogott. Egyébként Baranyában is terjeszkednek: míg a siklósi vár helyreállításával évekig Demján Sándor érdekeltsége, majd egy referenciák nélküli cég bolondította az önkormányzatot, most a Mota-Engil fogna bele - egy szálloda- és wellnessközpont felépítésével együtt.
A Mota-Engil SA a lágymányosi projektbe is fejlesztési szándékkal lép be - tudtuk meg Lőrincz Andrástól, a Mota-Engil Zrt. vezérigazgatójától. Noha bővebb tájékoztatást nem kaptunk (állítólag a tulajdonrészért járó összeget még nem utalták át), tudható, hogy az Öböl XI. Kft. már a kormányzati negyed helyszínkijelölő pályázatán is megszabadult volna az öblön kívül eső - a Lágymányosi híd lehajtójával párhuzamos -, nagyjából huszonöt hektáros terület jó részétől, amit azóta nemzetközi ingatlanvásárokon is árult. Ez a zóna az eredeti fejlesztési terv második ütemében került volna sorra, ami a szabályozási terv szerint vegyes intézményi és lakásfunkciókat tartalmazhat, magas házakkal. Közben az öböl partjára, illetve a gátra eső csónakház, az éttermek és a Lágymányosi Spari telepe, szó se róla, kiváló minőségben elkészültek. Az élményfürdőnek és a déli szakaszra szánt gyaloghídnak azonban a 2006-os tervezett határidő ellenére egyelőre nyoma sincs. Bár az éttermek megnyitását idén nyárra ígérték, állítólag nem akadt vállalkozó szellemű üzemeltetőjük.
