Mráz Ágoston: van mit elemeznie a Fidesznek

  • Reizinger Zsófia
  • 2019. október 15.

Belpol

Pár órával a választások után együtt elemezte a választásokat a kormánypárti Nézőpont vezetője és Karácsony tanácsadója.

"Miután megnéztem a jelölt képét, nem akartam elhinni, hogy rá szavaztak" - fakadt ki a vita hevében Mráz Ágoston a kormánynak dolgozó Nézőpont Intézet vezérigazgatója alig egy nappal a helyhatósági választások után. Ezt akkor mondta, amikor a fideszes médiában melegen tartott témára terelődött a szó: kik és miért szavaztak az ellenzéki jelöltekre (a Pesti Srácok nevű portál főszerkesztője nem sokat kertelt, hétfőn egyszerűen visszatérő "lumpenvilágról" írt - a szerk.)

Mráz azon a rendezvényen beszélt, amelyet a választások másnapjára a Széchenyi István Szakkollégium szervezett. Két beszélgetőpartnere Róna Dániel politológus, a Momentum és Karácsony Gergely tanácsadója, illetve Balázs Zoltán politológus, egyetemi oktató volt.

Az este folyamán szó volt a közvélemény-kutatásokról, amelyek közül egy sem jósolta Karácsony Gergely győzelmét, de szó esett a Borkai-ügyről, Puzsér Róbertről és a választások politikai következményeiről is.

Tarlós öreges kampánya

Mráz jelenléte, előadása alig egy nappal a választási eredmények közzététele után azért is izgalmas, mert az általa vezetett intézet kutatásai csúnyán benézték Tarlós István esélyeit. Még az utolsó pillanatokban is 6 százalékpontos előnyt mértek a leköszönő főpolgármesternek, végül Karácsony több mint 6 százalékpontot vert Tarlósra. Magyarán 12 százalékpontot tévedtek, ami durván több, mint a hibahatár.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A Nézőpont vezetője ezt azzal magyarázta, hogy nehéz volt pontosan bemérni az utolsó két hét mozgásait, mert a Borkai-ügynek kétségtelenül nagy hatása volt, és szerinte az utolsó napokban jelentős átrendeződés történt. Ugyanakkor Róna Dániel - aki elismert szakember, de szintén nem tekinthető független szereplőnek, hiszen dolgozik a Momentumnak, illetve adott tanácsokat Karácsonynak is - szerint hiba lenne az ellenzék sikereit pusztán csak a Borkai-ügynek betudni. Szerinte az ellenzék elvégezte a munkáját, jól mozgósított.

Mráz azt mondta, Tarlós István elkövette azt a hibát, hogy túl sokat foglalkozott az ellenzék jelöltjével, ráadásul korából adódóan "más volt kampánydinamikája", mint Karácsonyé (ezen a ponton egyébként előjött, mennyit számít az, hogy egy jelölt tudja-e használni a közösségi médiát, s ha koránál fogva idegenkedik tőle, akkor ez ma már versenyhátrányt jelent).

Kinek is ártot Puzsér?

Az 5 százalékot el sem érő Puzsér Róbert szerepét illetően bizonyos mértékig hasonlóan vélekedett Róna és Mráz. Mindketten úgy vélték, nemcsak balról vitt el szavazókat. Mivel sokat kritizálta az ellenzéket, a retorikája hathatott azokra is, akik nem baloldali szavazók, de Tarlóssal sem voltak elégedettek.

Mráz és Róna szinte azonos módon elemezték a kampányt is: szerintük a két fél stratégiája radikálisan eltért egymástól. Mráz szerint a Fideszben kifejezetten a személyekre építették a kampányt, Róna itt megjegyezte, okkal nem volt egységes a kormánypárti kampány arculata.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

 

Orbán részvételéről - láthatóan távol tartotta magát a kampánytól - Mráz azt mondta, a miniszterelnök-pártelnök mozgosítási képessége továbbra is erős, de főleg a fideszes szavazók körében, márpedig most az is cél volt, hogy ne csak a kormánypárti tábort vegyék rá, voksoljanak a párt jelöltjeire. (Azt azóta számos elemzés kimutatta, hogy a Fidesz azokon a településeken, ahol vesztett, képes volt ugyan mozgósítani a szavazóit, de az ellenzék - vagy a Borkai-botrány - jobb volt a bizonytalanok meggyőzésében, így végül több szavazójuk lett, mint a kormánypárti jelölteknek.)

Róna szerint az ellenzék Fidesz-ellenes népszavazásként tekintett október 13-ra és az volt a céljuk, hogy ’egy az egy ellen’ harc legyen, hiszen így tudták megtörni a NER alapját jelentő centrális erőteret (mint emlékezetes, a centrális erőtér stratégiáját 2009-ben hirdette meg Orbán: középen az erős Fidesz, az egyik szélén a Jobbik, a másik szélen a megosztott baloldal - ez a teljes ellenzéki összefogással véget ért). Mráz ezen a ponton ellopta a showt, ugyanis arról kezdett el értekezni, hogy a mostani választáson az ellenzéknél mindent felülírt a tábormentalitás, nem vizsgálták, ki a jelölt, csak úgy szavaztak bele a nagyvilágba - ekkor hangzott el a cikk elején idézett mondata.

A kígyó a saját farkába harap

De a helyhatósági választásokon nemcsak Budapesten tört át az ellenzék, hanem egyrészt számos nagyobb településen is sikeres volt, másrészt az is igaz, hogy rengeteg városban, faluban a Fidesz főlénye megkérdőjelezhetetlen maradt. Balázs Zoltán kiemelte, hogy az arányosítás hiányzik az önkormányzati választásokra vonatkozó, 2013-as törvényi szabályozásból - ami vissza is szorította a politikai pluralizmust Magyarországon -, ám ennek most a Fidesz itta meg a levét.

Arra a kérdésre, hogy van-e jelentősége annak, hogy a megyei közgyűlésekben kinek van többsége (itt jelentős eredményeket ért el a Fidesz - a szerk.), Mráznak elismerte: ezek a testületek 1990 óta folyamatosan veszítenek az erejükből, 2010 után pedig még az intézményfenntartó szerepüket is elvesztették, igaz, az uniós források szétosztásába beleszólnak. Elképzelhető azonban, hogy a jövőben meg fognak erősödni a megyei közgyűlések - tette hozzá. Arra már nem tért ki, hogy mire gondol, esetleg arra, hogy a Fidesz már megint törvénymódosításban gondolkodik-e, hogy oda csoportosítsa át a hatalmat biztosító jogokat, ahol többsége van.

A vasárnapi eredmény további kérdéseket vet fel - értettek egyet az elemzők. Többek között ilyen kérdések kerülheten elő a közeljövőben:

  • kit, milyen színezetű jegyzőt kérnek majd fel a polgármesterek?
  • kik fogják megkapni az egyes önkormányzati pozíciókat?
  • milyen viták lesznek erről az képviselő-testületekben?

Márz elismerte, hetek, esetleg hónapok kellenek ahhoz, hogy az egyes ellenzéki szereplők megértsék, hogyan működnek az önkormányzatok, a Fidesznek pedig ki kell elemeznie a helyhatósági választások eredményeit, valamint meg kell oldania a belső konfliktusait.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e kormányváltás az MSZP és az utódpártjai nélkül, Mráz válasza az volt, hogy az ellenzéknek szüksége van Gyurcsányra - ám ez szükségszerűen konfliktusokat fog okozni az új generációs Momentum és a régi baloldalt képviselő DK között. Balázs Zoltán erre azt mondta. Gyurcsány kifutó modell, az idő elvégzi a munkáját és Gyurcsányhoz hasonlóan a Fidesznek is el kell gondolkodnia, milyen úton fognak tovább haladni, ha Orbán már nem fogja tudni vezetni a pártot.

Neked ajánljuk