MSZP-kampánynyitó Baranyában: Déli erő

  • Gavra Gábor
  • 2002. február 7.

Belpol

Sör és virsli helyett pogácsa és tea, valamint a baranyai szocialisták Ifjú Generációjának plakátkiállítása fogadta az MSZP baranyai kampánynyitójának vendégeit január 28-án Pécsett, a Nevelési Központban. Maradjunk annyiban: a plakátok szellemesek voltak (erősen érződött rajtuk az @¨©-kiállítás hatása), bár az is igaz, hogy maga a rendezvény a párt 1998-as, vérszegény kampányához képest lendületesebb volt. Nem beszélve a helyi szlogenről: "Balról egy jobbat."

Sör és virsli helyett pogácsa és tea, valamint a baranyai szocialisták Ifjú Generációjának plakátkiállítása fogadta az MSZP baranyai kampánynyitójának vendégeit január 28-án Pécsett, a Nevelési Központban. Maradjunk annyiban: a plakátok szellemesek voltak (erősen érződött rajtuk az @¨©-kiállítás hatása), bár az is igaz, hogy maga a rendezvény a párt 1998-as, vérszegény kampányához képest lendületesebb volt. Nem beszélve a helyi szlogenről: "Balról egy jobbat."Ahelyszínválasztás nem volt véletlen: 1998-ban a félszázezres kertvárosi lakótelep szavazói tették Pécs polgármesterévé Toller Lászlót, véget vetve a város négy évig tartó fideszes irányításának. 1998 után el is apadtak a város infrastrukturális beruházásainak központi forrásai, miközben a kormányzat hirtelen felfigyelt a szomszédos (fideszes irányítású) Kaposvár Péccsel szembeni hallatlan stratégiai előnyeire, legyen szó a dél-dunántúli régió felsőoktatási központjának büszke címéről vagy a városon átvezető főút korszerűsítéséről. Pécs és Baranya tehát derekasan végigszívta a jobboldal kormányzásának éveit, nem csoda, hogy az Orbán-kabinet leváltására készülő szocialisták erősen apellálnak a régióbeliek lokálpatriotizmusára.

A képviselőjelöltek Koncz Zsuzsára vonultak a csaknem telt házas terembe. A Himnusz után Kocsi László megyei MSZP-elnök bevezetője az országos kampány üzeneteire épült, időnként a helyi igényekre áthangszerelve: államosított korrupció, kormányzati arrogancia, a jobboldal virulens Baranya-ellenessége kontra biztonság, nyugalom, lokálpatriotizmus. A jelenlévők megnyugvással értesülhettek arról, hogy a szocialisták

"szeretik az embereket

meg a viccet is",

ezt igazolandó a színpadra pattant Nagy Bandó András, és habozás nélkül belevágott egy 1993-as műsora remixébe, majd előadta a 2001-es szilveszteri Rádiókabaréból "a Kondor-keselyűk által kivágott" produkcióját: fika jobbra, megint jobbra, aztán balra, és a közönség vevő a szoci vezetők szekírozására is, ami dicséretes. Szolid cigányozás (amit a publikum nem díjaz, újabb piros pont neki), néhány gyöngyszem a Narancs Szüretjéből, vastaps, Bandó el. A következő műsorszám Kovács László, virtuálisan: projektorról pörög a száznapos visszaszámlálás megkezdésekor elmondott beszéd, elég jól megvágva, arccal az ellenzéki vezetésű önkormányzatok kormányzati szívatása felé, ez a mondanivaló Pécsett bejön.

A bejátszás váratlanul, mondat közepén ér véget; zavart köhögés, és színpadra lép Toller László pécsi polgármester és regionális Horn Gyula, többé-kevésbé autentikus népfi, akinek a jobboldal 1998-ban megtette azt a szívességet, hogy Trombitás Zoltánt állította vele szemben. Toller a közintézmények helyzetének javítását, a közterületek rendbetételét, a pécsi tömegközlekedés felújítását, továbbá utóbbi használatának a tizennyolc éven aluliak számára történő ingyenessé tételét ígéri. Vastapsot kap. E körzet Toller számára hazai pálya, egyéni képviselőjelöltként nem alaptalanul készül tarolásra. Bemutatkozása után néhány "személyes hangvételű mondattal" hívja a színpadra jelölttársait, akiket, mint megtudjuk, kivétel nélkül a hetvenes és nyolcvanas évek párt-, népfront- vagy megyei tanácsi apparátusából ismer.

A jelöltek

alig bírtak feltörő szociális érzékenységükkel, ami a megye gazdasági helyzetét ismerve nem csodálható. A harmincöt százalékos munkanélküliséggel sújtott szigetvári körzetnél csak az Ormánság és Komló környéke produkál elképesztőbb mutatókat. Kocsi megyei elnök és ormánsági képviselőjelölt ígérete szerint a baloldal "visszafoglalja a siklósi várat a labanctól", mégpedig "Baranya Szabolcsának" magyar és cigány szavazataival. A baranyai magyarok és romák ugyanannak az arrogáns, központosító kormányzati politikának az áldozatai, sorsközösségük alapja a szegénység, mondta, szükség van olyan "dühös emberekre", akik a régió elnyomorodásából eredő lakossági frusztrációt képesek megjeleníteni az Országgyűlésben. Kocsi - saját állítása szerint - éppen ilyen "dühös ember", ami biztos így van, mert többször is jól láthatóan összevonta szemöldökét, és egyszer még a hangját is fölemelte.

Toller polgármesteren és Szili Katalinon, az Országgyűlés alelnökén kívül feltehetőleg a fideszes Mikes Éva államtitkár legyőzését ambicionáló Kékes Ferenc országos szerepvállalására számíthatunk a jövőben. Kettejük választókerületében, a Pécs belvárosát is magában foglaló körzetben várható a legkiélezettebb küzdelem; ez hagyományosan a jobboldal fellegvára, ám nem kizárt, hogy a körzethez tartozó keleti külváros és tizenhárom falu lakossága kellemetlen meglepetést szerez a Fidesz - MPP-nek.

Az MSZP első számú baranyai reménysége

Szili Katalin,

az Országgyűlés és a párt alelnöke, az országos lista harmadik helyezettje. Utolsónak lép a mikrofon elé, rendet vág jelölttársai között, amiért túllépték a bemutatkozásra szánt időkeretet. Nem vitás, ő itt a főnök; nem kíméli a jelenlévők lokálpatrióta érzelmeit, sem ígéretekre kiéhezett frusztrációját. Pécsen áthaladó autópálya, munkahelyteremtés ezerrel, nyugdíjemelés, adómentes minimálbér, általános iskolások ingyenes tankönyvellátása, középiskolások esélyegyenlősége. Egy régi SZDSZ-szlogent lenyúlva a szabadság és a szolidaritás pártjának nevezi az MSZP-t; szemmel láthatóan nem küzd önbizalomhiánnyal, igaz, a nagy tempóban néha elveszti a fonalat.

A képviselőjelöltek a komlói Páva Zoltán kivételével kerek, érthető mondatokban beszélnek, határozottak. A megyei kampánynyitó nem nevezhető kiugró szervezési bravúrnak, elmaradtak a bombasztikus meglepetések is, de a cél feltehetőleg nem is ez, hanem az MSZP kormányképes, nyugodt erő imidzsének megerősítése volt. Talán épp az egykori Nyugodt Erő felidézése adta az ötletet a szervezőknek, hogy a kampánynyitót az Illés Újra itt van című opusával zárják. Szörényi Sámán Levente meg valószínűleg nagyokat csuklott valahol "pusztaszer és Lakitelek között.

Gavra Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.