Veszélyben a Balaton: tiltakoznak a kutatók az ipari nádirtások ellen

Belpol

Hiába tépte a száját a Balatoni Limnológiai Intézet, újabb és újabb környezetpusztító beruházások tervei látnak napvilágot.

„A Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) megdöbbenéssel értesül az újabb, a környezetet veszélyeztető beruházási folyamatokról és tervekről. Többször hangsúlyoztuk, hogy a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése mennyire fontos a tó egészének egészsége szempontjából” – olvasható az intézet közleménye, amit a Narancs.hu is megkapott.

Hozzáteszik, a Keszthelyi-medence, a Tihanyi-félsziget és a Szigligeti-öböl a legérintetlenebb, leginkább természetközeli partszakaszokat foglalja magában. Ezen térségek egyre növekvő mértékű terhelése kiemelten ellenjavallt.

Amennyiben a hajózási, a turisztikai és a településfejlesztési szempontok egyre nagyobb súlyt kapnak a természet védelmével szemben, úgy az előbb-utóbb bekövetkező környezeti krízis éppen a tó – turisztikailag oly fontos – vonzerejének drasztikus csökkenését eredményezi majd.

„A BLI nincs abban a helyzetben, hogy rendelkezéseket és beruházásokat vétózzon meg, de közszolgálati kötelessége a veszély növekvő mértékére figyelmeztetni minden érintettet” – fogalmazott az intézet.

Megkerestük Jordán Ferenc igazgatót, hogy pontosan melyik beruházásokra utal az intézet a közleményében. A kutató felhívta a figyelmet a csütörtök reggeli hírre, amely szerint Balatongyörök és Vonyarc között ipari kikötő épülhet: a vízügyi igazgatóság szerint iparvágányt terveznek, valamint szállítóhajók kikötésére, rakodására alkalmas helyet alakítanak ki a térségben.

A Balaton Keszthelynél

A Balaton Keszthelynél

Fotó: MTI

Nádirtás mesterfokon

Az biztos, a Balaton környékén dübörögnek a beruházások. Ahogyan arról a Narancs.hu a közelmúltban beszámolt, jövőre készül el a közel 3 milliárddal államilag megtámogatott Balaland luxus lakó- és élménypark a Tihanyi-félszigettől karnyújtásnyira, Szántódon.

Fotókon a milliárdos NER-közeli balatoni beruházás, ami mellett csak úgy pusztul a nádas

Igencsak szerencsés az a Balaton-parti befektető, aki közel 3 milliárdos állami támogatással készül felhúzni a Balaland nevet kapott hotelt, luxus lakó- és élményparkot. A kilátást zavaró hatalmas nádas ugyanis egyetlen röpke év alatt megbetegedett és teljesen elhalt. A hatóságok szerint ebben semmi különös nincs, a nádas már csak ilyen: pusztul.

Olvasónk arról tájékoztatott minket még júliusban, hogy 3742 négyzetméter nádast nyelt el a föld és a víz 2017 és 2018 között. Az ügyben nyomozást indított ugyan a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya, de az hamar le is zárult: az eljáró hatóságok szerint nem történt természetkárosítás, nincs ott semmi látnivaló.

De nemcsak Szántódon zajlanak fejlesztések: Siófoknál, Balatonakalinál, Balatonfűzfőnél ugyancsak látványos nádpusztulás, illetve - pusztítás folyik. Általában ezen beruházások mögött NER-közeli vállalkozók tűnnek fel, ahogyan például a Balaland esetében azt a Napi.hu ki is derítette. A közel 3 milliárdos támogatást a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family Ingatlanfejlesztő Kft. kapta. A beruházások szálai a budapesti Belvárosban székelő DLHG Invest Zrt-ben futnak össze, ebben a cégben pedig igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter.

Szepesi Richárd akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy Hotelt Mészáros Lőrinc cégének. Feleségéről, Kante Awáról pedig a 24.hu írta meg, hogy édesanyja Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.

Balaland látványterv

A Balaland látványterve

Fotó: Balaland.hu

Szükség van rá

Ahogyan azt az intézet közleménye is megemlíti, a nádasok fontos szerepet játszanak a tó egészségének megőrzése szempontjából. A Magyar Narancs nemrégiben egy hosszabb cikkben számolt be a nádasok okozta kedvező ökológiai hatásokról.

Azt sokan vitatják, hogy tényleg szerepet játszanak a vizek (például mezőgazdasági vagy kommunális eredetű) foszforszennyeződésének eltávolításában, sőt maga a nádas is termel lebomló szerves anyagot, de a tóba ömlő, sokszor iszapos vizek hordalékának megkötésében fontos szerep jut a nádasoknak, és ez elősegíti a vízminőség karbantartását.

A nádas továbbá megkönnyíti a talajvízkészletek feltöltődését, óvja a partot az eróziótól, és erejéhez mérten visszatartja a tó kiöntését is. Kivételes élőhelyet biztosít, és így döntő fontossággal bír a tó ökológiai sokféleségének fenntartásában – olyannyira, hogy amint a nádasok pusztulása elér egy szintet, az akár a Balaton ökológiai rendszerének összeomlását is magával hozhatja.

Megfogyva bár, de susog: veszélyben a balatoni ökoszisztéma

A nádas nem csupán értékes élőhely, de elengedhetetlen a Balaton megfelelő állapotának megőrzése szempontjából is. Ennek dacára irtják, rendületlenül. Napjainkban az édesvízi növényzet és a hozzájuk tartozó élővilág megóvása kulcsfontosságú, a természetes tavak, így a Balaton egészséges működése szempontjából egyenesen létkérdés.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.