A kormányfőnek feltett azonnali kérdések sorát Jakab Péter, a Jobbik elnöke kezdte. Emlékeztette Orbánt, hogy azt nyilatkozta, a magyar gazdaság jobban teljesít, mint az osztrák. „Nagyotmondásban, de csak abban” – mondta. Szerinte az osztrákok pénzt adnak a bajba jutottaknak, Orbán viszont megtartja magának, a csalájda a válság alatt is „hasít”. Megemlítette Orbán Gáspár esetét; a miniszterelnök fia 40 millió forintos tandíjjal tanult egy brit honvédelmi elitegyetemen. Miközben Magyarországon növekednek az árak, a munkanélküliség, a vállalkozások becsődölnek.
„Nem érzi, hogy távozni kéne?”
– kérdezte.
Orbán Viktor válaszában felsorolta a kormány válságkezelési intézkedéseit, így a bértámogatást, a hitelmoratóriumot és az álláskeresési járulékot is. Mint mondta, a statisztikák szerint 55 ezerrel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt, és megint elismételte híressé vált kijelentését, miszerint annyi munkahelyet fognak megteremteni, mint amennyit a járvány elvett.
Jakab Péter szerint Orbán Viktornak „most sem sikerült igazat mondani”. Viszont a vasárnapi rádióinterjújában azt mondta, hogy már novemberben tudta, nagy bajok lesznek a járvány miatt. „Tudta és nem tett semmit”, mondta Jakab, majd hozzátette, hogy az alaptörvényt és a választójogi törvényt tudta módosítani a járvány ellenére. „Jön még kutyára dér. Minél nagyobb az arc, annál nagyobb lesz a pofára esés” – mondta.
Orbán szerint pofára esésből vannak tapasztalatok az ellenzékben; felhozta a szerencsi időközi választást, ami az ellenzék elvesztett a Fidesszel szemben. Hozzátette, Jakab Péter azt akarja elhitetni magáról, hogy szegény ember.
„Ön egy sikeres ember, miért csinál úgy, mintha nem lenne az? Eljátsza a szegény legényt, miközben saját söfőrje, autója, tirkársága van”
– mondta.
Kunhalmi: „Ellenzéki vezetésű önkormányzat jobban csinálná”
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke is Orbán-idézettel nyitotta kérdését; ugyanis a miniszterelnök nemrégiben azt mondta, hogy senki ne csináljon a járványkezelésből politikát, az már a mélypont. A szocialista ennek kapcsán idézte fel, hogy Nemény András, Szombathely polgármestere együttműködésre törekszik a kormánnyal és szeretne oltópontokat nyitni, viszont a kormány az ígéretével ellentétben nem tartotta be a szavát, és az utolsó pillanatban kihátrált a korábbi megállapodásukból, ezért nem tudtak oltani a városban.
Orbán azzal vágott vissza, hogy az ellenzék állítsa le az oltásellenes kampányát, ugyanis arra szólítják fel az embereket, hogy az orosz és kínai vakcinákat ne vegyék fel. (Ebből a kormány és a kormánypárti propagandasajtó által kreált és terjesztett narratívából annyi igaz, hogy a DK korábban valóban indított petíciót a kínai vakcina ellen, de az ellenzék soha nem kérdőjelezte meg az orosz és a kínai oltás hatékonyságát. Azt hangsúlyozták többször is - számos egészségügyi szakemberhez hasonlóan -, hogy e két vakcináról sokkal kevesebb a transzparens információ, mint a nyugatiakról.) Szerinte az ellenzéket terheli a felelősség azokért, akiknek azért megy tönkre az egészsége, vagy halnak meg, mert nem vették fel az oltást. Jelenleg 5005 háziorvosi, 629 kórházi, 140 szakrendelői oltópont van az országban, ami összesen 5774 oltópontot tesz ki, állította a miniszterelnök. Ha több vakcina áll majd rendelkezésre, akkor 6752 oltópontra tudják növelni a számot, de jelenleg ennyi elég.
Kunhalmi Ágnes visszakérdezett; arra volt kíváncsi, hogy ki az oltásellenes? Aki oltópontokat szeretne létrehozni, vagy aki ezt le tiltja?
„Nehogy kiderüljön, hogy egy ellenzéki városvezető jobban oldja meg oltást, mint a kormány”
– mondta, hozzátéve, a halálozási adatok tekintetében élbolyban vagyunk.
Orbán megismételte önmagát; arra kérte Kunhalmit, hasson oda, hogy a pártja hagyja abba az oltásellenes kampányt. Ha nem lenne keleti vakcina, akkor 500 ezerrel kevesebb ember tudnának beoltani. Szerinte minden vakcina jobb, mint a tüdő elvesztése és a halál.
Arató Gergely: „Ha államférfi nem tud lenni, akkor legyen férfi”
Arató Gergely, a DK képviselője azt mondta, amikor múlt év végén a kormány nyilvánosságra hozta az oltási tervet, akkor mindenki találgatott, hogy ez csak szilveszteri tréfa, vagy valóban képtelenek megszervezni az oltást. Szerinte hiányzik belőle, hogy a különböző társadalmi csoportokba tartozó emberek tudják, milyen szempontok alapján, mely időontokban és oltópontokban kapják meg az oltást. „Hogy fordulhat elő, hogy krónikus betegek nem kapták meg az oltást, miközben focisták, olimpikonok oltása jól halad?” – kérdezte.
Orbán azt mondta, Brüsszel rendeli a vakcinákat, mi kifizetjük, és ennek ellenére nem érkezik meg. Nem azért halad az oltás lassabban, mert nincs oltópont, hanem mert nem elegendő a vakcina. Az AstraZeneca nemrég küldött értesítést arról, hogy félmillió dózissal kevesebbet fog szállítani, mint ahogy vállalta. A kormány nem hozhat nyilvánnoságra szerződéseket, pedig azokat Brüsszelben rosszul kötötték meg, ugyanis nincs garanciájuk, eszközük arra, hogy a vakcinákat leszállítattsák.
Arató azt mondta,
ha „államférfi nem tud lenni, akkor legyen férfi”, és ne bújjon Brüsszel, Soros György vagy Gyurcsány Ferenc mögé.
Szerinte elfelejtette megemlíteni, hogy 10 millióval több Pfizer-vakcina érkezik ebben a negyedévben (azt nem mondta, hogy Magyarországra vagy az Európai Unióra gondol-e), és 600 ezer vakcinát raktárban tartanak Magyarországon. Orbán Viktor erre azt mondta, a járványügyi szakemberek döntöttek úgy, hogy a kínai vakcina párját raktárba kell rakni, „ez ilyen egyszerű”. A beoltottság számát tekintve az Európai Unióban a második helyen vagyunk, tette hozzá.
Keresztes-László Lóránt: „Ne hazudja magát nemzetinek”
Keresztes-László Lóránt az LMP frakcióvezetője volt az első, aki nem a járványról kérdezett. Megemlítette, hogy az Európai Néppárt (EPP) „elzavarta őket”, a Fidesz pedig azzal védekezett, hogy az EPP megváltozott, például a nemzeti szuveneritás kérdésében. Ez azért aggályos kijelentés szerinte, mert a kormány 20 ezer embert engedett be a letelepedési kötvények révén, támogatja a szabadkereskedelmi megállapodásokat, megvalósította a Paks II beruházást, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, és a Roszatom is itt épít európai központot.
Orbán szerint ők a magyarokat képviselik Brüsszelben, az ellenzék pedig Brüsszelt Magyarországon. Nem érti, tette hozzá, hogy milyen nagyhatalmi érdekek vannak, amelyek minket fenyegetnek, miért jelentene problémát a kínaiak, oroszok tevékenysége
Az LMP frakcióvezetője erre azt mondta, több százezren mentek el az országból, amire azt reagálta a Fidesz, hogy működik a közös munkaerőpiac. Márpedig aki ilyet mond, az ne hazudja magát nemzetinek. A Budapest-Belgrád vasútvonalra fordított beruházás összegéből pedig 175 ezer munkahelyet lehetne teremteni.
Orbán azt kérdezte, hogy az ellenzék között van olyan „épelméjű” ember, aki szerint Magyarországnak nincsen abból haszna, ha az árú Görögörszágból indulva rajtunk keresztül megy át?
Burány Sándor nem lát tisztán Orbán nyilatkozatai között
Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője az elmúlt hónapok Orbán-nyilatkozatait sorolta fel. „Állig felfegyverkezve várjuk a koronavírus második hullámát”, „Magyarország a védekezés sikerét emberéletekben méri”, „mindenki megnyugodhat, aki beteg lesz, az meggyógyítjuk”, „fordulóponthoz érkeztüni, mi támadunk, a vírus védekezik”, „csupa rossz hírem van, az eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk”, „a két hetes zárással befordulunk a célegyenesbe”, „a hajnal előtti legsötétebb pillanatokban vagyunk”. Burány arra kérte a miniszterelnököt, tegye világossá, hogy mi a jelenlegi álláspontja.
A miniszterelnök szerint a helyzet bonyolultsága nehézségeket támaszt, de természetesen támadunk, hiszen oltunk, és védekezünk, hiszen itt a harmadik hullám. Alkalmazkodunk is, hiszen például az AstraZeneca miatt „kétségeink vannak”. Kínai vakcinából több mint hárommilliót várunk, és az a vállalása a kormánynak, hogy minden embert, aki regisztrált, be fognak oltani.
Burány emlékeztette, a kormány nemrégiben vállalta, hogy 70 ezer ember olt be egy hétvégén, de ez nem sikerült neki. És számoljon azzal is, hogy a harmadik a legrosszabb a halálozási arány Magyarországon. Orbán szerint a nyilvántartások különböznek; ha megnézzük, hogy 2019-ben mennyien haltak meg, meg 2020-ban, akkor a tizedik helyen állunk az Európai Unióban, amivel egyébként szintén nincs megelégedve.
