Négy hónapja nincs műterme az SZFE operatőr hallgatóinak

Belpol

Az őszi félévben bezárta, a mostaniban még nem nyitotta meg a műtermet az SZFE új vezetése. Elmaradtak az operatőr hallgatók műtermi órái, és még most sem világos, hogyan lehet majd pótolni őket. 

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új, egyoldalúan, kormányzati úton az intézményre erőltetett vezetése még november elején záratta be az intézmény egyik külső helyszínen, a Róna utcában működő műtermét, ami az operatőrképzés gyakorlati részének központi helyszíne volt, de rendezőknek is volt itt órája.

„Egyszer csak kaptunk egy emailt arról, hogy nem használhatjuk tovább a filmintézet egyik központi műhelyét, ami a mi képzésünkben létfontosságú“ - mondja Csillag Marci, másodéves operatőr hallgató. „Az őszi félévben nem tudtunk elvégezni 8 kreditnyi tanegységet, vagyis az operatőri gyakorlatot. Februárban elvileg 1. és 19.-e között lehetett volna pótolni az elmaradt őszi órákat, de mivel nem készült el időben az intézmény új műterme, erre nem került sor.“

Csillag szerint szomorú, hogy a hallgatók érdekei sérültek ezzel, és úgy látja, a vezetés sikeresen szabotálta egyes diákjai tanuláshoz fűződő jogait, hiszen úgy záratták be a műtermet, hogy nem tudták vállalni a következményeket.

Csillag szerint a Róna utcai stúdió magán viselte az intézmény alulfinanszírozottságának nyomát, és a kormányközeli sajtótermékek állításának megfelelően valóban rendszeresen beázott. „A műterem rossz állapota sosem volt titok, állami fenntartású intézményként került ebbe az állapotba. Vagyis nem a vezetőség vagy a hallgatók hanyagsága, hanem az alulfinanszírozottság miatt. Szerettünk volna egy modernebb stúdiót, de nem a hallgatók érdekeinek sérülése árán“ - mondja Csillag. 

Az egyetem filmintézetét az új vezetés átnevezte Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetnek, élére Sára Balázst nevezték ki, és átköltöztették a volt Duna TV épületébe, elvileg itt alakítják majd ki az új stúdiókat. Az operatőr hallgatók erről azonban keveset tudnak, eddig egyikük sem látta az új műtermet, pedig már hetek óta üzemelnie kellene.

Ez a héten változhat: a hallgatóknak csütörtökön lesz először órájuk az új épület műtermében.

Ugyanakkor időközben a modellváltást követően visszaesett az operatőr hallgatók száma, és az osztály egyik vezető tanára is távozott (de a Freeszfe Egyesület keretei között továbbra is foglalkozik tanítványaival): 14 operatőr hallgatóból 9-en passziváltatták magukat az őszi és a tavaszi félév között, így jelenleg 5 aktív hallgató maradt az intézményben, és ők sem tudják, pontosan hogyan fogják pótolni az elmaradt órákat.

A pótlásra elméletileg lehetőséget ad az, hogy az elmaradt tanegységet újra meghirdették ebben a félévben, csakhogy így egyszerre két szemeszternyi operatőri gyakorlatot kellene abszolválniuk a hallgatóknak, ami Csillag szerint problémás, már csak időbeosztás szempontjából is. Ráadásul a passzív hallgatók „rendszerben ragadt“ kreditjeinek problémáját ez nem oldja meg.

Csillag attól is tart, hogy az új körülmények között nem lehet majd a Róna utcai műteremhez hasonlóan nyitott műhelymunkát végezni. „Sokszor hívtunk meg külsős színészeket, stábtagokat a feladatokhoz. Kérdés, mennyire lehet nyitott majd az az intézmény, ahol információink szerint olyan beléptetőrendszer lesz, ami SZFE-s diákigazolványhoz köti a belépést“ - mondja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.