A Bácsfi Diána vezette, magát hungaristának valló Magyar Jövõ Csoport október 15-ére megemlékezést tervez a Terror Háza elé. Miután az összejövetelt a rendõrség engedélyezte, a pártok láthatóan megzavarodtak: elõször a parlamentben egymásnak estek, majd elõkerült a rendezvény betiltásának ötlete is. Kiderült azonban, hogy erre utólag már nincsen mód: a rendõrség a hatályos törvényeknek megfelelõen járt el, és a hátralevõ idõben már a szabályokon sem lehet változtatni, ami egyébként sem lenne visszamenõleges hatályú. A szabaddemokrata Új Generáció, majd késõbb az MSZP is bejelentette: ugyanabban az idõpontban ellendemonstrációt tartanak a Terror Házánál, továbbá a szocialisták pártok közötti egyeztetést kezdeményeztek az efféle rendezvények törvénymódosítással való ellehetetlenítésérõl.
Csak keményen
A gyülekezési jog gyakorlását ugyanis a rendszerváltás egyik emblematikus törvénye, az 1989. évi III. törvény szabályozza, amely csak egészen kivételes esetekben teszi lehetõvé egy demonstráció elõzetes betiltását. Mégpedig akkor, ha "a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok mûködését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható". Ilyenkor a rendõrség a bejelentéstõl számított 48 órán belül élhet a tiltással. Természetesen a már folyamatban lévõ demonstráció feloszlatására jóval tágabb lehetõsége van a hatóságnak: ha a gyülekezési jog gyakorlása bûncselekményt valósít meg, vagy arra való felhívás hangzik el, ha mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, ha a résztvevõk fegyveresen jelennek meg, illetve a rendezvényt nem jelentik be, vagy a bejelentettõl eltér a kezdési, befejezési idõpont, a helyszín, az útvonal, a rendezvény célja, napirendje.
A szeptember 16-i egyeztetésre az MSZP szövegszerû javaslatot készített, amely a feloszlatásra és az elõzetes tiltásra vonatkozó kiegészítéseket is tartalmaz. A tervezet szerint a rendõrség akkor is feloszlathatná a tüntetést, ha az az alkotmányban meghatározott jogállamiság ellen irányul. Ezt szerepeltetnék a betilthatóság feltételei között is, megtoldva azzal, hogy a rendõrség megtiltja a rendezvényt, ha az bûncselekményt, illetve arra való felhívást valósítana meg, illetve ha az mások jogainak és szabadságának sérelmével járna. A hatóság tehát cenzori minõségben vizsgálhatná a demonstráció célját, a késõbbiekben esetleg megvalósuló cselekedetek valószínûségét, majd mérlegelne, s ha úgy alakul, tiltana. A következõ heti tárgyalásra az MSZP újabb javaslatokkal érkezett, kitöltendõ azokat a joghézagokat, amelyekben a Bácsfiéhoz hasonló társaságok létezhetnek. Javasolták, hogy a büntetõ törvénykönyv (Btk.) pénzbüntetéssel sújtsa azokat, akik a bejegyzés elõtt kezdik el a tevékenységüket, vagy nem az annak megfelelõ céljukat próbálják elérni. A polgári törvénykönyvben 30 napos határidõt szabnának a bíróságoknak, hogy megállapítsák egy szervezetrõl: törvényesen mûködik-e vagy sem, és az egyesülési törvénybõl törölnék a tömegmozgalmak kifejezést.
Biztos alapok
A legrázósabb a gyülekezési törvény módosítása, aminek - amellett, hogy a véleményszabadság feltétlen híveibõl az efféle próbálkozások mindig elõhozzák az idegrángást - igen komoly alkotmányos korlátai vannak. A gyülekezési jog a szólás szabadságához hasonlóan kommunikációs jog (annak közösségi "változata"), tehát vonatkozik rá mindaz, amit az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságáról kimondott. Az Alkotmánybíróság 1992-ben hozott határozata pedig leszögezte: az ideológiai semlegesség jegyében az alapokmány a véleményt annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül védi, és csak külsõ korlátja (az általa kiváltott nyilvánvaló és közvetlen vészhelyzet) lehet. Ezért még alkotmányellenes céllal is tartható demonstráció, dicsõíthetõ akár a monarchikus berendezkedés vagy ad absurdum a nyilas hatalomát-vétel. A testület ezt az álláspontját azóta többször is megerõsítette, legutóbb a gyûlöletbeszéd Btk.-beli módosításakor, amikor a gyûlöletre izgatás és a gyalázkodás büntetõjogi szankcionálását elutasította. Ijesztõ dolgokat mondani (gyûlésen is), kart lengetni tehát mindaddig lehet, amíg a hallgatóság kimutathatóan és nagy valószínûséggel nem ragadtatja magát jogszerûtlen cselekedetekre, zavarja meg a köznyugalmat, a társadalmi békét etc. Egy esetben azonban az Alkotmánybíróság mindezzel némileg ellentétes döntést is hozott, a Btk.-nak az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezését ugyanis alkotmányosnak találta. Indoklása szerint a korlátozást Magyarország sajátos történelmi múltja teszi szükségessé, továbbá a jogszabály lényegesen szûkebb és határozottabb elkövetési magatartásra vonatkozik, a véleménynyilvánítások körét így kevésbé és kiszámíthatóbban korlátozza, az alkalmazható szankció (pénzbüntetés) enyhe, és viszonylag tág a mentesítõ körülmények köre is: ismeretterjesztõ, oktatási, tudományos, mûvészeti, tájékoztatási célból lehet ezeket terjeszteni, használni. (Ugyanakkor Kukorelli István a különvéleményében fenntartotta, hogy a jogszabály nem külsõ korlátot állít a közlés szabadságával szemben, hanem a véleményt annak tartalma alapján korlátozza, így nincs összhangban az értéksemlegesség elvével. A történelmi múltról kifejtette: a szólásszabadság korlátozásával sehol sem sikerült megfékezni a totalitárius eszmék terjedését, ahol pedig az antidemokratikus erõk hatalomra kerültek, nem a véleményszabadság segítette õket uralomra.)
Az Alkotmánybíróság 2001-ben a gyülekezési törvényt is megvizsgálta, mivel az indítványozók több ponton alkotmányellenesen szigorúnak vélték a jogszabályt. Többek között azt kifogásolták, hogy a törvény a "békés összejövetel" megfogalmazást használja, tehát ha néhányan összefutnak az utcán, akkor õket a rendõrség - bejelentés hiányában - "feloszlathatja". Nem értettek egyet azzal, hogy külföldiek nem szervezhetnek rendezvényt, és hogy a bejelentés elmulasztása, illetve az abban foglaltaktól való el-térés minden esetben a feloszlatáshoz vezet. Külön említendõ a beterjesztõk azon kifogása, hogy a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva elõzetesen meg lehet egy demonstrációt tiltani. Az Alkotmánybíróság a bírák többségének indoklása nyomán elutasította az indítványokat (Kukorelli István és az álláspontjához bizonyos kérdésekben csatlakozó másik három alkotmánybíró különvéleménye mellett). Azóta annyi a változás, hogy idén májusban az uniós jogharmonizációs törvénycsomagban módosították a "közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna" szövegrészt a "ha a közlekedés más útvonalon nem biztosít-ható" kifejezésre: azaz liberálisabb lett a jogszabály. (Más kérdés, hogy a rendõrség a már hatályon kívüli rendelkezésre hivatkozva tiltotta meg a Baumag-károsultaknak a Medgyessy Péter háza elé tervezett demonstráció megtartását).
Blöff az egész
Összegezve: leszámítva a Németh János vezette, általában a konfliktuskerülés kritikájával illetett Alkotmánybíróság egy korlátozó és egy enyhítést elutasító határozatát, a testület eddig igen határozottan ellenállt a véleményszabadság lényeges korlátozásának, amit a szigorításpártiak most sem hagyhatnak figyelmen kívül. Másfelõl, ha egy demonstráción törvénybe ütközõ megnyilvánulásra, akcióra kerül sor, a tüntetést a rendõrség a mostani szabályok alapján is azon nyomban feloszlathatja, illetve fel kell oszlatnia. A kézenfekvõ köztörvényes bûncselekményeket nem említve, a tüntetésen tilos horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács és ötágú vörös csillag használata, nem történhet gyûlöletre uszítás, mint ahogy az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatására tett kísérlet, sõt annak elõkészülete is szigorúan büntetendõ.
Az SZDSZ világossá tette: az alkotmányos aggályok miatt nem támogatja a törvénymódosításokat. Gusztos Péter úgy véli, egyedül a bírósági döntés 30 napos határ-idejére vonatkozó Ptk.-módosítás lehet számukra elfogadható, de a Bácsfi-csoporthoz hasonló, be nem jegyzett szervezetek esetében az sem old meg semmit.
Csapody Miklós szerint sem kellene a rendszerváltó szabadságtörvényekhez hozzányúlni. Amennyiben viszont a másik három párt a törvényi szigorítást is elkerülhetetlennek látja, akkor az MDF ezt nem ellenzi, nem fogják a konszenzust felborítani. Alkotmányos aggályai azért nincsenek, mert ilyen szövegjavaslatot szerinte egyik párt sem hozna vissza, az MSZP elsõ szövegjavaslata pedig szerinte médiaakció volt: érthetõ módon a társadalom félelmét akarta tompítani. Október 15-e után pedig már valószínûleg "módosult fénytörésben" fogják látni a pártok a helyzetet, és nem akarnak feltétlenül törvénymódosítást.
A helyzet kulcsa így a Fidesz kezében van, ráadásul a gyülekezési törvény kétharmados. Répássy Róbert szerint nem meggyõzõek azok az érvek, amelyek a rendõrség hatáskörbõvítésére vonatkoznak. A megtagadhatóság indokai közé a Fidesz szerint is fel kellene venni azokat a szempontokat, melyeket a törvény a feloszlathatóságnál említ, de nem kellene a jelenlegi fogalomrendszeren változtatni. Az elõzetes mérlegelést pedig egyedül a bíróságok végezhetnék el, mert ez - csakúgy, mint az elõzetes letartóztatásnál a személyes szabadság alapjogának korlátozása - csak nekik áll jogukban. Ebben az esetben viszont felmerül, hogy a jelenlegi szabályok által elõírt három nappal korábbi bejelentési kötelezettség idõtartamát meg kellene növelni, ami szintén a gyülekezési jogot korlátozná. El kell még dönteni, hogy melyikhez fûzõdik nagyobb érdek, ezért a pártnak még nincsen végleges álláspontja. Ahogy a többi törvény módosításáról se: elképzel-hetõ, hogy külön-külön meg lehetne õket vizsgálni, de nem biztos, hogy ezt ennek az ügynek a kapcsán kell megtenni.
A szocialisták jelenleg átdolgozzák az elsõ javaslatukat, a többirõl várják a pártok véleményét; a következõ egyeztetés csütörtökön lesz. Elképzelhetõ, hogy a tárgyalások végére alábbhagy a szocialista szigorítási láz, ha viszont a Fidesz belemenne bizonyos módosításokba, akkor azokhoz minden bizonnyal az Alkotmánybíróságnak is lesz néhány szava. Ha a pártok hagynák az egész cirkuszt, akkor talán több energiájuk maradna az ordas eszmékkel szembeni másfajta, hasznosabb küzdelemre. Ezért különös jelentõségû a négypárti egyezkedés másik hozadéka: valószínûleg már e hétre elkészül az a közös politikai nyilatkozat, melyben végre egyhangúlag kinyilvánítják, hogy semmiféle fasiszta eszmének nincsen helye a magyar közéletben.
Mészáros Bálint
