Négypárti tárgyalások a gyülekezési törvényrõl: Megelõzõ csapás

  • Mészáros Bálint
  • 2004. szeptember 30.

Belpol

A nyilas hatalomátvétel évfordulójára tervezett megemlékezés miatt felbolydult a politika, egyeseknek ismét a jogszabályok szigorítása jutott az eszükbe. A többfordulós négypárti egyeztetéseken a szocialisták többek között a gyülekezési törvény módosítására is javaslatot tettek.

A Bácsfi Diána vezette, magát hungaristának valló Magyar Jövõ Csoport október 15-ére megemlékezést tervez a Terror Háza elé. Miután az összejövetelt a rendõrség engedélyezte, a pártok láthatóan megzavarodtak: elõször a parlamentben egymásnak estek, majd elõkerült a rendezvény betiltásának ötlete is. Kiderült azonban, hogy erre utólag már nincsen mód: a rendõrség a hatályos törvényeknek megfelelõen járt el, és a hátralevõ idõben már a szabályokon sem lehet változtatni, ami egyébként sem lenne visszamenõleges hatályú. A szabaddemokrata Új Generáció, majd késõbb az MSZP is bejelentette: ugyanabban az idõpontban ellendemonstrációt tartanak a Terror Házánál, továbbá a szocialisták pártok közötti egyeztetést kezdeményeztek az efféle rendezvények törvénymódosítással való ellehetetlenítésérõl.

Csak keményen

A gyülekezési jog gyakorlását ugyanis a rendszerváltás egyik emblematikus törvénye, az 1989. évi III. törvény szabályozza, amely csak egészen kivételes esetekben teszi lehetõvé egy demonstráció elõzetes betiltását. Mégpedig akkor, ha "a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok mûködését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható". Ilyenkor a rendõrség a bejelentéstõl számított 48 órán belül élhet a tiltással. Természetesen a már folyamatban lévõ demonstráció feloszlatására jóval tágabb lehetõsége van a hatóságnak: ha a gyülekezési jog gyakorlása bûncselekményt valósít meg, vagy arra való felhívás hangzik el, ha mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, ha a résztvevõk fegyveresen jelennek meg, illetve a rendezvényt nem jelentik be, vagy a bejelentettõl eltér a kezdési, befejezési idõpont, a helyszín, az útvonal, a rendezvény célja, napirendje.

A szeptember 16-i egyeztetésre az MSZP szövegszerû javaslatot készített, amely a feloszlatásra és az elõzetes tiltásra vonatkozó kiegészítéseket is tartalmaz. A tervezet szerint a rendõrség akkor is feloszlathatná a tüntetést, ha az az alkotmányban meghatározott jogállamiság ellen irányul. Ezt szerepeltetnék a betilthatóság feltételei között is, megtoldva azzal, hogy a rendõrség megtiltja a rendezvényt, ha az bûncselekményt, illetve arra való felhívást valósítana meg, illetve ha az mások jogainak és szabadságának sérelmével járna. A hatóság tehát cenzori minõségben vizsgálhatná a demonstráció célját, a késõbbiekben esetleg megvalósuló cselekedetek valószínûségét, majd mérlegelne, s ha úgy alakul, tiltana. A következõ heti tárgyalásra az MSZP újabb javaslatokkal érkezett, kitöltendõ azokat a joghézagokat, amelyekben a Bácsfiéhoz hasonló társaságok létezhetnek. Javasolták, hogy a büntetõ törvénykönyv (Btk.) pénzbüntetéssel sújtsa azokat, akik a bejegyzés elõtt kezdik el a tevékenységüket, vagy nem az annak megfelelõ céljukat próbálják elérni. A polgári törvénykönyvben 30 napos határidõt szabnának a bíróságoknak, hogy megállapítsák egy szervezetrõl: törvényesen mûködik-e vagy sem, és az egyesülési törvénybõl törölnék a tömegmozgalmak kifejezést.

Biztos alapok

A legrázósabb a gyülekezési törvény módosítása, aminek - amellett, hogy a véleményszabadság feltétlen híveibõl az efféle próbálkozások mindig elõhozzák az idegrángást - igen komoly alkotmányos korlátai vannak. A gyülekezési jog a szólás szabadságához hasonlóan kommunikációs jog (annak közösségi "változata"), tehát vonatkozik rá mindaz, amit az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságáról kimondott. Az Alkotmánybíróság 1992-ben hozott határozata pedig leszögezte: az ideológiai semlegesség jegyében az alapokmány a véleményt annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül védi, és csak külsõ korlátja (az általa kiváltott nyilvánvaló és közvetlen vészhelyzet) lehet. Ezért még alkotmányellenes céllal is tartható demonstráció, dicsõíthetõ akár a monarchikus berendezkedés vagy ad absurdum a nyilas hatalomát-vétel. A testület ezt az álláspontját azóta többször is megerõsítette, legutóbb a gyûlöletbeszéd Btk.-beli módosításakor, amikor a gyûlöletre izgatás és a gyalázkodás büntetõjogi szankcionálását elutasította. Ijesztõ dolgokat mondani (gyûlésen is), kart lengetni tehát mindaddig lehet, amíg a hallgatóság kimutathatóan és nagy valószínûséggel nem ragadtatja magát jogszerûtlen cselekedetekre, zavarja meg a köznyugalmat, a társadalmi békét etc. Egy esetben azonban az Alkotmánybíróság mindezzel némileg ellentétes döntést is hozott, a Btk.-nak az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezését ugyanis alkotmányosnak találta. Indoklása szerint a korlátozást Magyarország sajátos történelmi múltja teszi szükségessé, továbbá a jogszabály lényegesen szûkebb és határozottabb elkövetési magatartásra vonatkozik, a véleménynyilvánítások körét így kevésbé és kiszámíthatóbban korlátozza, az alkalmazható szankció (pénzbüntetés) enyhe, és viszonylag tág a mentesítõ körülmények köre is: ismeretterjesztõ, oktatási, tudományos, mûvészeti, tájékoztatási célból lehet ezeket terjeszteni, használni. (Ugyanakkor Kukorelli István a különvéleményében fenntartotta, hogy a jogszabály nem külsõ korlátot állít a közlés szabadságával szemben, hanem a véleményt annak tartalma alapján korlátozza, így nincs összhangban az értéksemlegesség elvével. A történelmi múltról kifejtette: a szólásszabadság korlátozásával sehol sem sikerült megfékezni a totalitárius eszmék terjedését, ahol pedig az antidemokratikus erõk hatalomra kerültek, nem a véleményszabadság segítette õket uralomra.)

Az Alkotmánybíróság 2001-ben a gyülekezési törvényt is megvizsgálta, mivel az indítványozók több ponton alkotmányellenesen szigorúnak vélték a jogszabályt. Többek között azt kifogásolták, hogy a törvény a "békés összejövetel" megfogalmazást használja, tehát ha néhányan összefutnak az utcán, akkor õket a rendõrség - bejelentés hiányában - "feloszlathatja". Nem értettek egyet azzal, hogy külföldiek nem szervezhetnek rendezvényt, és hogy a bejelentés elmulasztása, illetve az abban foglaltaktól való el-térés minden esetben a feloszlatáshoz vezet. Külön említendõ a beterjesztõk azon kifogása, hogy a közlekedés rendjének aránytalan sérelmére hivatkozva elõzetesen meg lehet egy demonstrációt tiltani. Az Alkotmánybíróság a bírák többségének indoklása nyomán elutasította az indítványokat (Kukorelli István és az álláspontjához bizonyos kérdésekben csatlakozó másik három alkotmánybíró különvéleménye mellett). Azóta annyi a változás, hogy idén májusban az uniós jogharmonizációs törvénycsomagban módosították a "közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna" szövegrészt a "ha a közlekedés más útvonalon nem biztosít-ható" kifejezésre: azaz liberálisabb lett a jogszabály. (Más kérdés, hogy a rendõrség a már hatályon kívüli rendelkezésre hivatkozva tiltotta meg a Baumag-károsultaknak a Medgyessy Péter háza elé tervezett demonstráció megtartását).

Blöff az egész

Összegezve: leszámítva a Németh János vezette, általában a konfliktuskerülés kritikájával illetett Alkotmánybíróság egy korlátozó és egy enyhítést elutasító határozatát, a testület eddig igen határozottan ellenállt a véleményszabadság lényeges korlátozásának, amit a szigorításpártiak most sem hagyhatnak figyelmen kívül. Másfelõl, ha egy demonstráción törvénybe ütközõ megnyilvánulásra, akcióra kerül sor, a tüntetést a rendõrség a mostani szabályok alapján is azon nyomban feloszlathatja, illetve fel kell oszlatnia. A kézenfekvõ köztörvényes bûncselekményeket nem említve, a tüntetésen tilos horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács és ötágú vörös csillag használata, nem történhet gyûlöletre uszítás, mint ahogy az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatására tett kísérlet, sõt annak elõkészülete is szigorúan büntetendõ.

Az SZDSZ világossá tette: az alkotmányos aggályok miatt nem támogatja a törvénymódosításokat. Gusztos Péter úgy véli, egyedül a bírósági döntés 30 napos határ-idejére vonatkozó Ptk.-módosítás lehet számukra elfogadható, de a Bácsfi-csoporthoz hasonló, be nem jegyzett szervezetek esetében az sem old meg semmit.

Csapody Miklós szerint sem kellene a rendszerváltó szabadságtörvényekhez hozzányúlni. Amennyiben viszont a másik három párt a törvényi szigorítást is elkerülhetetlennek látja, akkor az MDF ezt nem ellenzi, nem fogják a konszenzust felborítani. Alkotmányos aggályai azért nincsenek, mert ilyen szövegjavaslatot szerinte egyik párt sem hozna vissza, az MSZP elsõ szövegjavaslata pedig szerinte médiaakció volt: érthetõ módon a társadalom félelmét akarta tompítani. Október 15-e után pedig már valószínûleg "módosult fénytörésben" fogják látni a pártok a helyzetet, és nem akarnak feltétlenül törvénymódosítást.

A helyzet kulcsa így a Fidesz kezében van, ráadásul a gyülekezési törvény kétharmados. Répássy Róbert szerint nem meggyõzõek azok az érvek, amelyek a rendõrség hatáskörbõvítésére vonatkoznak. A megtagadhatóság indokai közé a Fidesz szerint is fel kellene venni azokat a szempontokat, melyeket a törvény a feloszlathatóságnál említ, de nem kellene a jelenlegi fogalomrendszeren változtatni. Az elõzetes mérlegelést pedig egyedül a bíróságok végezhetnék el, mert ez - csakúgy, mint az elõzetes letartóztatásnál a személyes szabadság alapjogának korlátozása - csak nekik áll jogukban. Ebben az esetben viszont felmerül, hogy a jelenlegi szabályok által elõírt három nappal korábbi bejelentési kötelezettség idõtartamát meg kellene növelni, ami szintén a gyülekezési jogot korlátozná. El kell még dönteni, hogy melyikhez fûzõdik nagyobb érdek, ezért a pártnak még nincsen végleges álláspontja. Ahogy a többi törvény módosításáról se: elképzel-hetõ, hogy külön-külön meg lehetne õket vizsgálni, de nem biztos, hogy ezt ennek az ügynek a kapcsán kell megtenni.

A szocialisták jelenleg átdolgozzák az elsõ javaslatukat, a többirõl várják a pártok véleményét; a következõ egyeztetés csütörtökön lesz. Elképzelhetõ, hogy a tárgyalások végére alábbhagy a szocialista szigorítási láz, ha viszont a Fidesz belemenne bizonyos módosításokba, akkor azokhoz minden bizonnyal az Alkotmánybíróságnak is lesz néhány szava. Ha a pártok hagynák az egész cirkuszt, akkor talán több energiájuk maradna az ordas eszmékkel szembeni másfajta, hasznosabb küzdelemre. Ezért különös jelentõségû a négypárti egyezkedés másik hozadéka: valószínûleg már e hétre elkészül az a közös politikai nyilatkozat, melyben végre egyhangúlag kinyilvánítják, hogy semmiféle fasiszta eszmének nincsen helye a magyar közéletben.

Mészáros Bálint

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.