„Pontosan tisztában vagyok Trianon jelentőségével”

Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő, a Párbeszéd pártigazgatója

Trianonról mondott valamit egy konferencián, mire rászállt a kormánymédia és durva rasszista megjegyzésekkel illették a kormány nem hivatalos csatornájának számító Hír Tv-n. Nemzetpolitikáról, magyarságról és a neki címzett beszólásokról is megkérdeztük.

Magyar Narancs: Hogy kerül valaki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakáról a zöld pártba?

Kocsis-Cake Olivio: Nevelőanyám liberális beállítottságú jogász volt, akit nagyon foglalkoztatott a közélet. Mindig megnézte a híradót, járatta az akkor még liberális Magyar Hírlapot, amit én is elkezdtem olvasgatni. Így egész korán rám ragadt a közélet iránti érdeklődés, a ’94-es választási műsort már úgy követtem, mint egy focimeccset, pedig 14 évesen még nem is szavazhattam.

A középiskolában már arról gondolkodtam, hogy politikával kapcsolatos munkát szeretnék végezni, ezért politológia szakra felvételiztem az ELTE-re és Miskolcra – anyai ágon miskolci a családom –, és beadtam a jelentkezésemet a Pázmányra is történelem–szociológia szakra. Az ELTE-ről egy ponttal lemaradtam, én pedig úgy gondoltam, ahhoz, hogy valaki politikával foglalkozzon, ismernie kell úgymond a „másik oldal” gondolkodását is. Ezért végül a Pázmányt választottam, amiről tudtam, hogy jobboldali konzervatív egyetem.

 

Fotó: Sióréti Gábor

Beköltöztem a piliscsabai kollégiumba, kifejezetten azért, hogy szocializálódjak. Vidéki, konzervatív emberekkel laktam együtt, akik ciszterci, ferences, piarista gimnáziumokból jöttek, ahol komoly vallásos nevelést kaptak. Nyilván először nekik is furcsa volt, hogy ott van egy színes bőrű srác ilyen furcsa névvel, eleinte kicsit idegenkedtünk egymástól. De abszolút nyitottan és megértéssel fordultunk egymáshoz, sokat tanultam tőlük.

Csupa jó élményem van az egyetemről. A vége felé kezdtem gondolkodni arról, hogy mit tudnék csinálni, ha politizálni szeretnék. Ezek a 2006 utáni évek, és nem volt olyan párt, amelyikhez szívesen csatlakoztam volna. De épp ebben az időszakban kezdett szerveződni az LMP, csatlakoztam is 2009 végén, így lettem politikus. Voltam önkormányzati képviselő, és tagja az országos választmánynak, a pártszakadáskor pedig a Párbeszédhez jöttem.

MN: A trianoni békeszerződés százéves évfordulójáról tett kijelentései miatt kapott komoly támadást a kormányoldalról. Pontosan miről volt szó?

K-CO: Egy nemzetpolitikáról szóló konferencián vettem részt, amelynek csak egy része szólt Trianonról. Krekó Péter politológus arról beszélt, hogy orosz álhírportálok már elkezdték szítani a feszültséget a 100. évforduló okán, főleg Szlovákiában és Romániában. Egry Gábor történész pedig elmondta, hogy komoly feszültségek várhatóak a megemlékezés kapcsán. Ezek után beszélgetés következett, ahol azt kérdezték, hogy a pártok mit gondolnak Trianonról.

Én azt mondtam, hogy az a legfontosabb, hogy Magyarországon a parlamenti pártok legyenek egységesek. Ha mi vitatkozunk egymással és nem vagyunk egységesek, akkor nem tudunk erőt mutatni kifelé, és akkor az a feszültség, ami várható a környező országokkal, még komolyabb bajt okozhat. Azt is felvetettem, hogy az egység mellett a szomszédos országokat is érdemes bevonni a közös megegyezésbe.

Tájékoztatni kellene őket, hogy mi a közös magyar álláspont Trianonról. Akár egy nyilatkozatot kiadni, amiben tisztázzuk, hogy nem határrevíziót szeretnénk, hanem méltóságteljesen szeretnénk megemlékezni az eseményről, és hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a külhoni magyarok jogait biztosítsák. Ott helyben mindenki számára egyértelmű volt, hogy mire gondolok. De a Pesti Srácok újságírója ezt már úgy írta le, hogy együtt akarok ünnepelni a románokkal. Nem gondolom, hogy szövegértési problémái lettek volna.

 

Fotó: Sióréti Gábor

Egyszerűen úgy akarták kiforgatni a szavaimat, hogy a magyar történelmet nem ismerő, szélsőséges liberális politikusnak állítsanak be, aki ráadásul apai ágon afrikai származású. Holott pontosan tisztában vagyok Trianon jelentőségével. Ezért is tartom fontosnak, hogy méltóságteljesen emlékezzünk meg róla, és az évfordulónak az legyen a kifutása, hogy a külhoni magyarok még nagyobb biztonságban érzik magukat. Nagyon fontosnak tartom, hogy Európa megismerje a külhoni magyarok történetét, azt, hogy Trianon mit jelent a magyaroknak. Ezt nem lehet bezárkózó politikával elérni.

Írtam ezzel kapcsolatban Semjén Zsoltnak, akinek miniszterelnök-helyettesként ez is a hatáskörébe tartozik, de nem azt a választ kaptam, hogy akkor üljünk le és egyeztessünk. De ez nem lepett meg, mert arra számítok, hogy a Fidesz politikai célokra fogja felhasználni az évfordulót, és ki akarja sajátítani magának a megemlékezéseket, ahogyan általában a nemzetpolitikát.

MN: A határon túli magyarság körében valóban csak a Fidesz látszódik, de a baloldali pártok is sokat tettek azért, hogy ez így legyen.

K-CO: Igen, és épp ezért fontos, hogy az ellenzéki pártoknak, így a Párbeszédnek is legyen véleménye a nemzetpolitikáról. Többször részt vettem a Magyar Állandó Értekezleten, elítéltük az úzvölgyi atrocitást. Foglalkoztam Erdélyben oktatási és egészségügyi kérdésekkel, országgyűlési képviselőként beadtam határozati javaslatot az aradi emlékmű felújításáról, ami méltatlanul rossz állapotban van. A Párbeszédnek ezt is képviselnie kell, hisz a Fidesznek az a jó, ha ezekben a kérdésekben nem nyilatkozunk meg.

Ez is közrejátszott abban, hogy ilyen komoly támadás ért. Mert mást mondunk, mint a Fidesz, mi a nemzetpolitikában is az együttműködést keressük. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell kiállni a külhoni magyarokért. Az ukrán nyelvtörvény kapcsán például egyetértek a kormány határozott fellépésével. Ott más lehetőség nincs, ki kell használni a nemzetközi szervezetek adta zsarolási lehetőségeket Ukrajna integrációja kapcsán. Rá kell kényszeríteni őket, hogy betartsák azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket amúgy korábban már elfogadtak.

MN: Számított arra, hogy ilyen kemény támadások érik majd ezen kijelentései miatt?

K-CO: Arra nem számítottam, hogy pont ezt a kijelentésemet támadják, mert akkor nyilván sokkal precízebben fogalmazok, hogy ne legyen támadható. Arra viszont régóta számítok, hogy célpontja leszek a szélsőséges véleményvezéreknek – sajnos ide kell sorolni a Fidesz szellemi irányítóit is, mert a kormánypárt egyre inkább sodródik a szélsőségek irányába. Az én személyem teljesen más, mint az a gyűlöletkeltő politika, amit a kormány képvisel.

A Fidesz kirekesztésre épülő magyarkodása kevéssé egyeztethető össze azzal, hogy ott ülök a Parlamentben egy ellenzéki zöld párt képviseletében, ráadásul édesapám afrikai származású, de már magyar állampolgár. Keresték a fogást, hogy hol lehet ellenem lejárató hadjáratot indítani, és valószínűleg azt gondolták, ezzel tudnak leginkább indulatokat kiváltani. Hiszen a magyar társada­lomban Trianon nagyon mély trauma. Aki magyar, az nagyon rosszul érzi magát Trianontól, és igaz­ságtalanságnak tartja, mert valóban az.

Ahogy a Fidesz egyre inkább szélsőséges irányba mozdul el, úgy számítok én is egyre több, a személyemet érintő támadásra. Ehhez hozzájárul, hogy ők az elvesztett önkormányzati választás után még frusztráltabbá váltak. Az ominózus Sajtóklub nevű műsor gyakorlatilag arról szól, hogy ellenzéki politikusokat lejáratnak. Amellett, hogy most rólam azt állították, hogy nem értek a történelemhez, a határon túli magyarok kérdéséhez, és nem értem, Trianon mit jelent – amelyek nyilvánvalóan hamis állítások –, új elemként most megjelentek a rasszista elemek is.

Abból, hogy az édesapám – aki egyébként 40 éve Magyarországon él és magyar állampolgár – Afrikából jött, arra a következtetésre jutni, hogy én nem vagyok magyar, teljesen elfogadhatatlan. Ez ügyben jogi lépése­ket is fogunk tenni. És amikor Bayer Zsolték beszélnek, akkor a Fidesz beszél. Tényleg mindennek az alja, hogy odáig jutott ez a párt, hogy nyíltan rasszista gondolatokat oszt meg. Ráadásul egy nyilvánvaló dezinformáció alapján, hiszen nem azt mondtam, amibe ők belekapaszkodtak. Ez már csak azért is különösen felháborító, mert maga Bayer Zsolt két éve még arról beszélt a Partizánnak, hogy ő lenne a világon a legboldogabb, ha Trianon századik évfordulóján együtt emlékeznénk meg a szomszédos országokkal.

Egyébként pedig a határon túli magyarok kérdésében az én véleményem közelebb áll a Fideszéhez, mint például a DK-éhoz. Támogatjuk a kormány elképzeléseit az autonómia és a magyar állampolgárság kérdésében. A határon túliak szavazati jogával is egyetértünk, azzal a különbséggel, hogy mi egyéni választókerületet hoznánk létre a határon túliaknak. Pont azért, hogy ne legyen ennyire átpolitizálva, ne pártlistákra, hanem személyre szavazzanak. Ennyi különbség van a Párbeszéd és a Fidesz között ebben a kérdésben.

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Ugyanabban az adásban, ahol önt is támadták, a Nélküled című dalt nem ismerő indexes újságírók ellen antiszemita kirohanást intéztek.

K-CO: Az is felháborító volt, és pont annak a dalnak a kapcsán történt, ami egy nagyon jó szám, én is szoktam hallgatni. Van benne egy sor, ami a legerősebb sora az egész dalnak. Úgy szól, „Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk / Mi egy vérből valók vagyunk”. Akik úgy viselkednek, mint akik most minket támadnak, azok nem értik a dal lényegét, hiszen ez pont arról szól, hogy lehet más a véleményünk, jöhetünk bárhonnan, de mivel mi magyarok vagyunk, egy vérből vagyunk és összetartozunk. A hazánk része mindenki: liberálisok, konzervatívok, a szélsőséges hangok is, de ugyanúgy a melegek, a nemzetiségek, romák, mindenki, aki itt él ebben az országban, és aki magyarnak tartja magát és ezért az országért akar tenni.

MN: Fideszes képviselőktől is kapott hasonló beszólásokat?

K-CO: Rasszista vagy diszkriminatív megjegyzést még nem kaptam fideszes képviselőktől, többen kifejezetten udvariasak. Ugyanakkor nagyon is figyelek arra, hogy minden jogi és szokásjogi normát betartsak a Parlamentben. Mostanában voltak olyan események, amikor képviselőtársaim ezeket a szabályokat átlépték, de én mindig figyeltem arra, hogy semmi olyat ne tegyek, amit olyan színben tüntethetnek fel, hogy én nem tisztelem a magyar Országgyűlést vagy a fideszes képviselőket.

Nyilván én is elvárom a tiszteletet. De azt sem szabad elfelejteni, hogy Dömötör Csaba államtitkár az Országgyűlésben a múlt héten tényként tálalta a szélsőséges 888 és a Pesti Srácok velem kapcsolatos nyilvánvaló álhíreit. Ez már azt jelenti, hogy megszűnt a határ, hiába nem tesznek rám rasszista megjegyzést a fideszesek, ha közben olyan hírportálokra hivatkoznak, amelyek viszont tesznek.

(Interjúnk a Magyar Narancs hetilap 2019. december 5-i számában jelent meg, most újraközöljük teljes terjedelmében online is.)