Magyar Narancs: Többen felvetették, hogy az Együtt-PM azért lett egy jelölő szervezet, később pedig azért ment bele az összefogásba, mert önállóan indulva nem érte volna el a 10 százalékos küszöböt. Önök ezt akkor cáfolták; a 26 százalékos kormányváltó szereplés után mit gondol, hogyan teljesített volna önmagában az Együtt-PM?
Szigetvári Viktor: Nem szívesen tippelnék, mivel ez egy közös szövetség volt, azt ma nem lehet megmondani, hogy mekkora hányadot tesznek ki az egyes szövetségesek választói. Az európai parlamenti választáson Bajnai Gordon pártszövetsége külön indul, így önálló identitását megtartva megmutathatja, hogy van jövője egy progresszív, tisztességes, középre nyitott baloldali politizálásnak. A külön listás konstrukcióban lehet, hogy benne lett volna a 10 százalék, én ebben a kérdésben nem vagyok pesszimista, ugyanakkor 2014 januárjában arra jutottunk, hogy meg kell csinálni a közös listát. Azt nem tudom, hogy a végül bekövetkezett súlyos vereség milyen arányban tekinthető az Együtt-PM kudarcának, az EP-választás remek alkalom lesz arra, hogy jobban felmérjük az erőviszonyokat.
MN: Utólag hogyan értékelik az összefogást? Az ötletet januárban Bajnai Gordon vetette fel, mégis úgy tűnik, hogy az Együtt-PM bukta rajta a legnagyobbat, mindössze négy képviselőjük lesz a parlamentben.
SZV: Egy évvel az alapítás után tisztes eredmény, hogy ott vagyunk a parlamentben, annyi képviselővel, amennyivel. Persze jobb eredményt reméltünk, a kudarcot először mindenkinek a saját háza táján kell kiértékelnie. Szerintem részben történelmietlen, részben felelőtlen minden olyan kérdés, hogy külön kellett volna-e indulni. Vannak olyan egyéni körzetek, ahol szélesebb összefogással meg lehetett volna csinálni a többséget, de megértem és elfogadom, hogy az LMP ebben nem kívánt részt venni, ők ezzel a maguk módján sikert értek el. Az én személyes véleményem az, hogy a választási rendszer a győzelemhez kikényszeríti a széles körű összefogást, ennek nincs alternatívája egészen addig, amíg ez a rendszer érvényben van Magyarországon.
MN: Sem a DK-nak, sem önöknek nem lesz önálló frakciójuk, így máris elindultak a találgatások, hogy mi lehet erre a helyzetre a megoldás. Párton belül gondolkodnak már a kérdésen?
SZV: El kell fogadni a választások eredményét, négy képviselőnk jutott a parlamentbe, ha ezzel nem lehet frakciót alakítani, akkor nem fogunk frakciót alakítani. A választási rendszer a választási együttműködést kikényszerítette, de elveinket, világszemléletünket, hitünket a parlamenti frakció megalakításáért nem fogjuk feladni, semmilyen rossz kompromisszumra nem vagyunk hajlandók. Az elkövetkező hónapokban az vezeti a pártszövetséget, hogy próbáljon a balközép oldal megújulásának egyik motorja lenni, ehhez önálló identitás szükséges, amivel nem összeegyeztethető, hogy parlamenti mandátumokkal kufárkodjunk. A találgatások akár Fodor Gáborral, akár a DK-val való megállapodásról megalapozatlanok, elnökségi ülésünkön Kónya Péter is osztotta ezt az álláspontot, nincs szó arról, hogy ő másik frakcióban folytatná.
MN: Az alacsony részvétel és az, hogy a Fidesz 2002-es és 2006-os eredményét alulmúlva tudott nagyot nyerni, arra utal, hogy a választást valójában az ellenzék veszítette el.
SZV: Az elsődleges faktor az, hogy a kormányváltó erőknek nem volt elég szavazójuk. Nem mobilizációs probléma volt, szavazóink többségét sikerült mozgósítani. A probléma az, hogy a politikai ajánlat nem volt kielégítő sem személyi értelemben, sem a program szempontjából. Nem tudtuk megindokolni, hogy miért érdemes ránk szavazni, ebben az ügyben természetesen az Együtt-PM szövetségnek is le kell vonnia a tanulságokat. A kérdésben megfogalmazott állítás azért nem teljesen igaz, mert másodlagosan a választási rendszer is oka volt a vereségnek, persze az eleve kevés szavazót a rendszer csak torzítani tudja, de a Fidesz mindent megtett azért, hogy torzítsa is. Az egyenlőtlen médiaviszonyok, a közszolgálatinak nem nevezhető tájékoztatás 2018-ra is hordoz tanulságokat, mert Simicska Lajosnak akkor valószínűleg még több plakátja lesz, a kereskedelmi tévében még kevésbé lehet jelen lenni, a közszolgálati médiától pedig sokkal jobbat úgysem várhatunk. Innentől kezdve a kampányt tekintve egy szinte eszköztelen ellenzék áll szemben a milliárdokért kampányoló kormánnyal és álcivil szervezeteivel. Ha 2018-ra meglesz a megfelelő politikai alternatíva és személyi ajánlat, akkor is nagyon nehéz lesz eljutni a választókhoz, mert a Fidesz vagy ellopta, vagy kisajátította ezeket a felületeket.
MN: Alulbecsülték, hogy Gyurcsány Ferenc vagy az MSZP menynyire taszítja a választókat? Különösen azokat a jobbközép szavazókat, akiknek a megnyerésére törekedtek.
SZV: A Fideszből kiábrándult szavazók megnyerésére törekedtünk, a kettő nem ugyanaz. Egyébként ebben a kérdésben világosan megmondtuk, hogy komoly kompromisszumot kötöttünk Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltségének elfogadásával, bár természetesen teljes erőből támogattuk a kampányban. Gyurcsány Ferencet illetően pedig a tárgyalások utolsó szakaszában is amellett érveltünk, hogy pártjára szükség van, képviselőjelöltsége elfogadható, de listás szereplése nem a legjobb megoldás. Ezeknek a teljesen sosem megoldott konfliktusoknak az újranyitása most nem időszerű, a jövőben kell majd megnézni, hogy kinek a vezetésével, a parlamenten kívüli politizálás mely eszközeit felhasználva lehet nekiállni a 2018-as választásoknak. Ehhez valószínűleg új személyi összetétel, új program kell, és annak mélyebb megértése, hogy mi mozgatja a magyar választót, amikor jobboldali populista vagy szélsőjobboldali pártra szavaz.
MN: Az Együtt-PM alkotóelemei mennyire fognak önállóan megjelenni? Az utóbbi időben a Milla és a Szolidaritás saját arculata visszaszorult, és mintha a PM-é is visszaszorulóban lenne. Egyáltalán, mekkora bázis van ezek mögött a szervezetek mögött?
SZV: Csak a bloggerek gondolják rólunk, hogy médiapárt vagyunk, rengeteg szavazóköri delegáltunk és aktivistánk dolgozott a kampányban, nekik nagyon hálásak vagyunk, akár a Szolidaritás mozgalomból, akár a Haza és Haladás civil partnereitől jöttek. Én nem úgy élem meg, hogy a PM, a Milla vagy a Szolidaritás el lenne nyomva, mi nem patikamérlegen számoljuk ki, hogy mikor ki beszél, voltak ügyek, amelyeket Kónya Péter vagy Juhász Péter vitt, az internetes megjelenésünk mögött nagyon sok millás van. Mindenki teszi a maga dolgát, de együtt szeretnénk maradni, mert Bajnai Gordon pártszövetségének addig van ereje, amíg sokszínű. A túlzottan homogén, azonos gondolkodású embereket tömörítő pártok előtt nincs fejlődési pálya, márpedig nekünk feladatunk van a magyar balközép oldal megújításában. Remélem, ebben volt szövetségeseink is partnerek lesznek.
MN: Az EP-kampányukban lesz a baloldal megújításához kapcsolódó elem? AZ EU-val kapcsolatban mintha kialakulóban lenne egy rossz dichotómia a feltétlen elutasítás és a kritikátlan elfogadás között.
SZV: Az EP-választás nem csak uniós ügyekről fog szólni, de ebben a kérdésben nekünk világos álláspontunk van: egy patrióta, hazafias uniópártiságot képviselünk. Rossznak tartjuk Brüsszel kiszolgálását - bár ez többnyire a Fidesz hamis vádja volt a baloldallal szemben -, és ugyanígy rossznak tartjuk a nemzeti érdekekkel ellentétes konfliktusokat is. Az EU rengeteg problémával terhelt intézmény, ezek megoldásában részt kell venni, erre nekünk van programunk és csapatunk is, szakértőink között ott van Balázs Péter és rengeteg külügyi szakértő. Az EU nem szent tehén, lehet kritizálni is, például hazánk elmúlt négy éve megmutatja, szégyen és gyalázat, hogy képtelen volt megvédeni egy olyan törékeny, fiatal demokráciát, mint Magyarország. Az intézmények gyávák és gyengék voltak Orbán Viktor megállításához, egyes vezetők és a néppárt pedig politikailag ellenérdekelt.
MN: Az önkormányzati választásokon lesz együttműködés a "kormányváltók" között?
SZV: Az önkormányzati választás sokrétű rendszer, minél inkább egyszemélyi kérdésről van szó, annál nagyobb a kényszer az együttműködésre. Mi nyitottak vagyunk az elmúlt hónapokban velünk dolgozó szövetségesekkel a megfelelő megállapodásra, de ezt csak az EP-választások után tudjuk megtenni, hiszen itt először méretjük meg magunkat önállóan, magabiztos eredmény után bizonyítani fogjuk, hogy számos választó miattunk jön az Összefogásba. De azt sosem vitattuk, hogy a közös jelöltállításnak számos területen kötelező megvalósulnia.
MN: Bajnai Gordon valóban ambicionálja a főpolgármester-jelöltséget?
SZV: Azt tudom elmondani, hogy eddig sem a DK, sem az Együtt-PM nem nyilatkozott Horváth Csaba támogatásáról.
MN: A fideszes kétharmad kérdése pár napig még nyitva marad az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók miatt. Ön szerint ez mennyire fontos a következő ciklus ellenzéke szempontjából?
SZV: A Fidesz egyre inkább kiüresíti a parlament intézményét, ezért mi erős, aktív, tüntetéseket és más megmozdulásokat szervező, parlamenten kívüli tevékenységre is készülünk a következő ciklusban. A kétharmad szimbolikusan mindenképpen fontos kérdés, jobb lenne, ha Orbán Viktornak nem lenne kétharmada, de bizonyos döntésekhez csak a jelen lévő képviselők minősített többsége kell, és tartok tőle, hogy a Jobbiktól is meg lehet majd szerezni a szükséges szavazatokat.
