Interjú

"Nem hívhatok fel senkit, hogy légy szíves, üljél át!"

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2014. május 10.

Belpol

Elismeri a súlyos vereséget, de optimista. Úgy látja, hogy szervezeti szinten az MSZP-nek van jövője, az Összefogásnak viszont nincsen.

Magyar Narancs: Egyetért azzal, hogy az ellenzék katasztrofális vereséget szenvedett vasárnap?

Tóbiás József: Nem vitatkozom a megállapítással.

MN: Mi következik ennek beismeréséből?

TJ: Minden választás eredményének lényege, hogy elemezni kell, és következtetést levonni belőle, majd építkezni kell.

MN: A választási eredmény egyik látványos része, hogy ma már nem a baloldal a Fidesz legnagyobb ellenfele vidéken, hanem a Jobbik. Erre önöknek van válaszuk?

TJ: 39 olyan körzet van, ahol a Jobbik megelőzte a baloldali összefogást. A Jobbik eddig Kelet-Magyarországon volt erős, az ott meglévő társadalmi problémákról beszélt erősen, ebből volt képes szavazatokat szerezni. Ott viszont most visszaszorult és Nyugat-Magyarországon hozott jobb eredményeket. Az a feladatunk, hogy ezt az eredményt szavazóköri mélységig feldolgozzuk. Ma a közbiztonság, a közfoglalkoztatás és a szegénység problémája országos szinten ugyanúgy fennáll, mint négy éve. Ez az a három téma, ami okot ad a Jobbiknak a Nyugat-Dunántúlon is feltűnni.

MN: E témákban nem volt a baloldalnak szélesebb körben felfogható üzenete.

TJ: Aközött, hogy volt-e üzenet, s hogy az átment-e, tegyünk különbséget. Volt Kelet-Magyarország-program, ami szerintem lehetett volna hatásosabb. Itt megjelenik egy új kérdés, hogy az új választójogi törvény, a kevesebb kampányfelület miatt volt-e kevéssé hatékony ennek a témának a kommunikációja? Alighanem igen. Tartalmilag megvan erre a kérdésre a válaszunk, bár az is kétségtelen, hogy ezt jobban is megjeleníthette volna az Összefogás. Ennek vannak személyi és szervezeti okai is.

MN: De ott vannak azok a korábban erős szocialista bázisok, amelyek most alig hoztak valamit. A nyírségi vagy a baranyai lobbiról lehetett sokat hallani, hova tűntek ezek a bástyák?

TJ: Ez komoly szervezeti kérdés, és nem is biztos, hogy pártszinten ezt én látom át a legjobban. Az biztos, hogy ha egy térségnek nagyobb az érdekérvényesítő szerepe, ott erősebb szervezetről is beszélhetünk. Kelet-Magyarországon a Jobbik előretörésével ezek a szervezeti bázisok megroppantak. A szervezetépítés pedig olyan feladata egy pártnak, amelyről nem mondhat le. Ahhoz, hogy a politika visszataláljon a közösségekhez, helyi szervezetekre van szükség. Ehhez elsősorban elkötelezettség, lelkesedés szükséges, ha ez valahol elfogy, akkor ott egy pártnak újra kell terveznie magát.

MN: A választási részvétel azt is mutatja, hogy az ellenzéki oldalon gyenge volt a mozgósítási erő. Mi lehetett az oka?

TJ: Az, hogy az ellenzék tud-e mozgósítani vagy sem, mindig attól függ, hogy épp milyen a kampány. A jelenlegi kormány nagyon lehűtött kampányt folytatott, és nem arra törekedett, hogy minél több választót vigyen el az urnákhoz. Csak egy kérdés: látott ön olyan plakátot, amit a Nemzeti Választási Bizottság azért tett ki, hogy a választás tényére hívta fel a figyelmet? Jött-e olyan jelzés a rendszertől, ami a választást tudatosította volna? Ilyen nem volt, ezt a pártokra hagyták. A pártok eszközrendszere azonban eltérő volt a választójogi törvény miatt. Ezzel együtt nem megúszni akarom a kérdést: tény, hogy lehetett volna jobban mozgósítani. Ez mindig így van. De ha megnézi, egyetlen szervezet volt kinn a településeken az elmúlt ötven napban, és azok az Összefogás szervezetei voltak.

MN: Ha már itt tartunk, az Összefogásnak volt értelme?

TJ: Azt a társadalmi igényt, ami épült a választásokat megelőzően, beteljesítette. A jövő azonban nem ebben a konstrukcióban képzelhető el. Miközben nem az összefogás célját, ideálját kérdőjelezem meg, csak azt mondom, hogy ez a szervezeti forma azt az eredményt nem hozta el, amit a támogatói elvártak tőle. Mi korábban elkezdtük egy új MSZP felépítését. Ezt kell folytatnunk.

MN: Az MSZP folyton építkezik. Most épp milyen akar lenni?

TJ: Erősebb értékmegjelenítés és a lokális problémák erősebb artikulációja szükséges. A társadalmi igazságtalanság a választással nem szűnt meg: az oktatás, a tudáshoz való hozzáférés, a velünk született igazságtalanság mérséklése, a foglalkoztatás - ezek számunkra továbbra is irányadó elvek maradnak. Erre kell reflektálni az ott élők problémájával együtt. Felemelő és válaszadó politika kell. Ezt fogja csinálni az MSZP.

MN: Négy évük volt rá, és szinte nem ment át semmi.

TJ: Abba most nem mennék bele, hogy a négy évet értékeljük szervezeti oldalról. Azt ön is tudja, hogy ebből a négyből másfél évet a szervezeti kérdések, a kiválás, nem kiválás vitt el, utána jött az összefogás, nem összefogás... Ha egyszer majd objektíve értékelni lehet ezt a négy évet, akkor rá fogunk jönni, hogy legkevésbé épp azzal foglalkoztunk, amiről most mi beszélgetünk. Ezt a korszakot le kell zárni. Tanulságos volt, de vége. Kell szövetséget létrehozni, de a szövetséget, ha lehet, társadalmi csoportokban, közösségekben kell tudni megépíteni.

MN: Mesterházy Attila hosszú távon marad az MSZP elnöke?

TJ: Ön szerint én jós vagyok?

MN: Van önben kétely, hogy Mesterházy marad az elnök?

TJ: Erre ugyanaz a válaszom.

MN: Mitől függ, hogy ő marad-e, vagy sem?

TJ: Egy vezetőnek az a dolga, hogy irányt mutasson, és képes legyen a közösséget abba az irányba terelni. Ez a feladata neki is.

MN: Mesterházy második választási vereségét szenvedte el négy év alatt. Ebből ön milyen következtetést vonna le vezetőként?

TJ: A politikában hullámvölgyek és tetőzések vannak. A jelenlegi miniszterelnök is többször kapott ki, mint nyert.

MN: 2002-ben és 2006-ban is szoros eredménnyel kapott ki. Mesterházynak még csak sansza sem volt, egyszer sem.

TJ: A fociban az 5-4 az ugyanolyan végeredmény, mint az 5-2... Szerintem annak eldöntése, hogy ő alkalmas-e erre a posztra, az ő felelőssége. Most el kell döntenie, hogy hová akar eljutni. Az idő ki fogja termelni azt a megoldást, amiben vagy ő, vagy más lesz az elnök. Az ő feladata egy olyan szocialista párt létrehozása, amely reagál a mindenkori társadalmi folyamatokra, és azokra alternatívát kínál. A maihoz képest sokkal nyitottabbnak kell lennie az MSZP-nek, és be kell fogadnia azokat az irányokat, alternatívákat, amelyek zajlanak, léteznek Európában. És ezeket az egyes körzetekben is meg kell tudni jelenítenie.

MN: Jelenleg sem a DK-nak, sem az Együtt-PM-nek nincs meg a frakcióalakításhoz szükséges öt képviselője. Az MSZP-nek érdeke, hogy nekik meglegyen?

TJ: Ez nem érdek, ez egy helyzet kérdése.

MN: Az MSZP-nek jó, hogy mellette legyen még két ellenzéki baloldali frakció a parlamentben, vagy sem?

TJ: Nem jó a kérdés. Erről nem én döntök, de nem is tudok rajta változtatni. Mi megegyeztünk, hogy mindenki önálló frakciót alakít. Ezt ők kérték, mi ezt tiszteletben tartottuk. A Házszabállyal nem tudok mit tenni.

MN: Ha nagyon akarnának, tudnának segíteni.

TJ: Nekünk arról szólt a megállapodásunk, hogy mindenki az országos listán szereplő jelöltjeiből tud válogatni. Azaz nem nyúlunk át egymáshoz. Így az ön által sugalmazott lehetőség nehezen vethető fel.

MN: Azaz az MSZP nem fog segíteni.

TJ: Bocsánat, de hogy tudnánk mi segíteni? Vegyem le az MSZP-s mezemet, és üljek be DK-snak?! Ez nem fog menni, mert én MSZP-s vagyok. És aki a listán szerepel, az mind az. Az Összefogás nem a mezcseréről szólt, erről korábban döntöttünk. Mindenki, nemcsak én. A sors most ezt így hozta. Én nem hívhatok fel senkit, hogy légy szíves, fél évig legyél független, aztán ülj át máshova! Ez nem életszerű. Az együttműködésnek nem a frakció szintjén kell létrejönnie.

MN: 'sszel önkormányzati választások lesznek. Ha győzelemben gondolkodnak, reálisan mit lehet elérni?

TJ: A főváros és azok a vidéki nagyvárosok, ahol a fejlődés, szabadság iránti igény megvan, ott van győzelmi esélyünk.

MN: Azt, hogy kit szavaz meg főpolgármester-jelöltnek, tudja már?

TJ: Nem. De van jelöltünk. Horváth Csabának hívják.

MN: Közös jelöltben megállapodnának?

TJ: Ez a kérdés korai. A vasárnapi választás eredménye a fővárosban biztató, ősszel itt lehet nyerni. 2010-ben két baloldali körzet volt, most kilenc, és még bejöhet Kunhalmi Ági körzete is. Én azt mondom, hogy ez biztató. A fővároshoz ragaszkodunk, nem személyekhez. Mi azt akarjuk, hogy Budapesten legyen szabadság, legyen fejlődés és legyen biztonság. Ezek a kulcskérdések. És az LMP is nagyon jól szerepelt a fővárosban: az is kérdés, hogy velük hogyan lehet együttműködni.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.