Nem lesz külön rubrika az ateistáknak az idei népszámláláson

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 6.

Belpol

A Magyar Ateista Társaság szerint ez több szempontból is kifogásolható.

Az idei népszámlálási kérdőívben a vallás, felekezet megnevezésénél kell majd kikeresniük a számukra megfelelő választ az ateistáknak – írja a hvg.hu. Ellentétben a 2011-es kérdőívvel, ahol külön rubrika volt a magukat ateistáknak vallók számára, 2022-ben erre nem lesz lehetőség. A Magyar Ateista Társaság ezt a változtatást több szempontból is elfogadhatatlannak tartja.

Pontos felmérések hiányában nagyon nehéz megmondani, hogy hány százalék az ateisták aránya Magyarországon. A 2011-es népszámláláson a válaszadók 39 százaléka (3 millió 800 ezer) ember vallotta magát katolikusnak, és 57 százalék mondta, hogy valamely vallási felekezethez tartozik. Ezzel szemben 18 százalék volt az, aki semmilyen felekezethez nem sorolta magát, 27 százalék pedig nem kívánt válaszolni. A Magyar Ateista Társaság éppen ezért is szeretné azt elérni, hogy a nem vallásos és ateista magyarok ne tagadják meg a válaszadást, minél többen vállalják fel identitásukat.

Az társaság által elindított közösségi kampányra rövid idő alatt 1 millió 600 ezer forint gyűlt össze, amelyből óriásplakátokat állítanának, a támogatás nagy részét pedig internetes kampányra fordítanák, de beszélgetéseket is terveznek közéleti szereplőkkel, politikussal és szakemberekkel a népszámlálás, az ateizmus, az állam és az egyház szétválasztása, a szekuláris állam témakörében, a népszámláláson való részvételre buzdítva. Ahhoz azonban, hogy valaki hivatalosan is ateistának vallja magát, a Magyar Ateista Társaság szerint egy mindennél fontosabb változásra lenne szükség a népszámlálási kérdőívben. A Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) folytatott szakmai egyeztetés során kiderült, a vallásról és világnézetről szóló kérdésben jelenleg három opció létezik:

  • meg lehet nevezni azt a vallást, felekezetet, melyhez tartozunk,
  • választhatjuk, hogy nincs vallásunk, felekezetünk,
  • és beikszelhetjük, hogy nem kívánunk válaszolni.

Ha valaki ateista, akkor a vallás résznél kell külön kikeresnie és kattintással kijelölnie a neki megfelelő választ, mivel csak az itt megjelenő listában szerepel az „ateista” lehetőség. A Magyar Ateista Társaság szakmailag hibásnak tartja a kérdést, hiszen az ateizmus nem vallás és nem felekezet, amely felvetés szerintük sértő is. Ráadásul a kérdőíven, illetve a kitöltési útmutatón jelenleg semmi nem utal arra, hogy az ateistáknak hol kell a világnézetüket feltüntetniük. A társaság a KSH-val konzultálva alternatív javaslatokat is tett, amelyek szerintük kiküszöbölhetnék a fenti problémákat. Ezeket a KSH azonban arra hivatkozva nem fogadta el, hogy egy hónap alatt már nem tudják módosítani az internetes, illetve a kérdezőbiztosok tabletjén futó kérdőívet.

Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke a portál megkeresésére elmondta, az eddigi felmérések alapján azt várják, hogy az idei népszámláláson (amit a koronavírus-járvány miatt halasztottak el egy évvel) a magukat kereszténynek vallók aránya 50 százalék alá esik. Ilyen esetben pedig véleményük szerint „megmosolyogtató lesz keresztény Magyarországról beszélni.” A társaság elnöke úgy fogalmazott: „Ha látszik, hogy a nem vallásosak aránya közelíti a vallásosakét, akkor a politikusoknak elemi érdeke lesz, hogy ne csak az egyházak kegyeit keressék, hanem az ateisták, nem vallásosak érdekeit is vegyék figyelembe.”

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.