A vezérkari főnök viharos belépője

Nem mosolyog, nem barátkozik

Belpol

Forrásaink szerint Böröndi Gáborról már a kinevezésekor is lehetett tudni, hogy keménykedni fog. A gépjárművezetők régóta a bögyében voltak, szerinte rajtuk keresztül mennek ki információk a honvédségtől. Rossz kommunikációs képességei ismeretében nem várható tőle a nyilvánosság érdemi tájékoztatása.

„Külön tábornoki rendfokozatú kollégával tervezem a szittya gondolkodásmódnak a továbbvitelét, a szervezet rendszerét, a doktrína eljárást. Teszteljük, nézzük meg, hogy hogyan tudjuk jobbá tenni. A tartalékos erőknél pedig vegyük elő, hiszen ott jól fog működni ez az egész elgondolás” – fogalmazott Böröndi Gábor honvéd vezérkari főnök május elejei parlamenti meghallgatásán, ahol arról is beszélt, hogy a magyar katonai oktatásba vissza akarja hozni a nukleáris elrettentés témáját.

Böröndi Gábor 2021-től a közelmúltig a Magyar Honvédség (MH) Katonai Képviselői Hivatalában dolgozott a NATO brüsszeli parancsnokságán, majd a váratlanul menesztett Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök helyére ültették. Belépője látványosan alakult: rögtön az első, fent idézett „szittyázós” nyilatkozatával felhívta magára a figyelmet, néhány nap múlva pedig egy hamis történelmi párhuzammal sikerült megsértenie egy szövetséges államot. A honvédségtől kiszivárgott információk is a személye miatti belső feszültségekről árulkodtak.

Balhés előzmények

A tavaly áprilisi országgyűlési választások után a NER üzleti világát reprezentáló Szalay-Bobrovniczky Kristóf lett a honvédelmi miniszter, aki jelentős szervezeti változásokat léptetett életbe a tárcánál, például menesztette a korábbi ciklus honvédelmi beszerzéseiért felelős Maróth Gáspár államtitkárt, aki aztán a német Rhein­metall óriáscégnél kapott pozíciót (lásd: Az asztal két végén, Magyar Narancs, 2023. május 17.). Egy januárban életbe lépett kormányrendelet az MH, valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) katonai állományának fiatalítását tűzte ki célul, ezért a miniszter egyoldalú döntéssel és kéthavi felmentési idővel megszüntette az olyan főtisztek szolgálati viszonyát, akik a 45. életévüket betöltötték, és legalább 25 év tényleges szolgálat áll mögöttük. Az ún. „fiatalítás” keretében először több száz tiszttel közölték szóban az elbocsátásuk tényét, és sajtóértesülések szerint ez a szám néhány hónap után elérte az ezer körülit. A menesztettek között képzett, nyelveket beszélő főtisztek és tisztek is voltak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.