Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők kérelmét a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvénymódosítás megsemmisítésére, részben mert nem elég meggyőzően érveltek, részben mert az Alkotmánybíróság hatásköre az adókkal kapcsolatban korlátozott – írja a Hvg.hu.
Miután az Országgyűlés nyáron jelentősen átírta a katázás szabályait, az ellenzék bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ennek lett most eredménye. Az ellenzéki beadvány szerint annak ellenére fogadták el a törvényt villámgyorsan, kivételes eljárásban, hogy ennek semmi köze a háborús veszélyhez. Gyorsan, kellő felkészülési időt nem adva lépett hatályba, ráadásul év közben, megzavarva „az adóalanyok jóhiszemű és megalapozott gazdasági várakozásait”.
Mint a lap írja, a jogszabály a panaszosok szerint diszkriminál vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek különböző csoportjai között, mert például az az egyéni vállalkozó, aki saját nyugdíjban részesül vagy egyetemista, nem választhatja a katát.
Az Alkotmánybíróság Hörcherné Marosi Ildikó vezette tanácsa elutasító határozatában felidézi, hogy
adóügyekben a testület hatásköre korlátozott.
A határozat hozzáteszi: a beadvány írói „nem adták elő alkotmányjogilag értékelhető módon, hogy a sérelmezett katatörvény miért lenne ellentétes az emberi minőség lényegét alkotmányjogilag kifejező emberi méltósághoz való joggal, ehelyett álláspontjuk szerint fennálló egyszerű megkülönböztetésekre mutattak rá annak érdekében, hogy a tartalmilag diszkriminációs vizsgálatra irányuló kérelmet az emberi méltósághoz való jog sérelmére irányuló kérelem formájában adják elő”.
