„Egy dolgozótól hallottam a minap, hogy a rabszolgatörvényhez megérkeztek a rabszolgák” – mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) alelnöke.
Ázsiai vendégmunkások évek óta dolgoznak Magyarországon, ám azóta, hogy a munkaerőpiaci kereslet megnövekedésével párhuzamosan a kormányzat „akkumulátorgyártó nagyhatalommá” kívánja tenni az országot, egyre több távol-keleti munkavállalót igényel és szív fel az itthoni gazdaság. A gödi Samsung SDI 2019-es környezeti jelentése szerint a gyár munkavállalóinak 3,2 százaléka dél-koreai volt (115 fő); ez a szám mára emelkedett az üzem dinamikus növekedése miatt, és nemcsak dél-koreaiakkal, hanem például indonéziaiakkal is. A Debrecenben épülő BMW-gyár területén konténervárosokban szállásolják el azt a Törökországból, Pakisztánból és egyéb keleti országokból érkező több ezer vendégmunkást, akik az autógyári építkezésen dolgoznak. Az pedig egy Fülöp-szigeteki televízió riportjából derült ki nemrég, hogy Magyarország 10 ezer filippínót toboroz az év végéig gyári vagy mezőgazdasági munkásnak nettó 520 eurós (195 ezer forintos) fizetésért. Az rtl.hu júniusi cikke szerint egy indiai állami migrációs központban Magyarországra toboroznak teherautó-sofőröket nagyjából 400–600 ezer forintos fizetésért: a kiválasztottaknak vízumot és repülőjegyet is biztosítanak, és 250 ezer forintos ösztöndíjat is kapnak.
A távol-keleti vendégmunkások jelenléte hivatalos számokkal is szemléltethető: a G7 arra jutott a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy 81 ezer külföldi dolgozik az országban, 14 százalékkal több, mint egy éve. Az elmúlt időszakban a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkezett vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai szerint két éve az Európán kívüli országokból származó dolgozóknak 20 ezret meghaladó munkavállalási engedélyt adtak ki, ami több mint duplája a 2020-as adatnak. Már két éve is több ezer kínai, vietnami, thaiföldi, mongol, dél-koreai és török munkavállaló dolgozott Magyarországon.
Nem maradhatnak
Orbán Viktor márciusban arról beszélt, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, s az állományt „belső tartalékokból” töltenék fel. Csak hát Magyarországon nincs ekkora tartalék: egyes számítások szerint 300 ezer külföldi munkavállalóra is szüksége lehet a magyar gazdaságnak. Június közepén elfogadták a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a kormányfő szavai szerint „Európa legszigorúbb szabálya”. Ennek értelmében csak annyi vendégmunkás jöhet be, amennyi betöltetlen munkahely van; aki behozza a vendégmunkást, vállalja érte a felelősséget; a cégeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy először magyar munkaerőt kerestek, de nem találtak. Orbán ennek kapcsán arról is beszélt, hogy 80–90 ezer betöltetlen állás van Magyarországon, „és nem szeretnénk úgy járni, mint a nyugatiak, hogy a migráció mellett azzal érvelnek, hogy munkaerőhiány van”.
A törvény szerint, amíg a vendégmunkás itt dolgozik, az ő munkaviszonya is a munka törvénykönyve hatálya alá esik, azaz nem tesznek különbséget származás alapján a munkavállalók között – tájékoztatott Wellmann Barna Bence munkajogász. Ám a vendégmunkás csak addig jogosult Magyarországon tartózkodni, amíg azt a maximum három évre szóló tartózkodási engedélye lehetővé teszi, vagy amíg e jogot meg nem vonják tőle. „A tartózkodási engedély érvényességi ideje igazodik a munkavállalási engedély érvényességi idejéhez. Ha viszont már valamiért nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár, úgy köteles elhagyni az országot, sőt az egész Európai Uniót, ellenkező esetben ez hatósági kényszerítő eszközök útján is elérhető” – magyarázta lapunknak a jogszabályt a jogász.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
