Kissebb sokk érte Magyarországot, amikor kiderült, hogy a Magyar Posta 366 postát végleg vagy ideiglenesen bezár november 11-ig. A döntés ellen több – köztük kormánypárti – polgármester is felszólalt, hangot adva azon nemtetszésüknek, hogy így a településeken élők, köztük nyugdíjasok, alapvető szolgáltatástól esnek el. Ráadásul a tömeges bezárásokról a településvezetők a sajtóból értesültek.
A döntés ellen több helyen demonstráltak, illetve egyes községek, kis és nagyobb városok hangulatát alapvetően befolyásolták a bezárások, amivel a közelmúltban részletesen foglalkozott a Magyar Narancs.
Ki mentette meg a váci kispostát?
Nem volt ez másképpen Vácon sem, ahol az ellenzéki vezetésű önkormányzat és a helyi kormánypárt között alakult ki politikai ütésváltás a témában. Mokánszky Zoltán fideszes önkormányzati képviselő arról nyilakozott nemrégiben, hogy januártól újra kinyithat a deákvári kisposta, ehhez pedig az érdemi munkát a kormánypárti képviselők végezték. Ugyanis szerinte Matkovich Ilona polgármester (lapunk korábbi szerzője) inkább hisztériát kelt a kormány ellen, vagy szándékosan, mert „nem tudja, hogy mit kell csinálni”.
Ezzel egyidőben Matkovich bejelentette, hogy az önkormányzat megmenti a kispostát. Az utolsó nyitvatartási napon több mint százan tiltakoztak a bezárás ellen, és egy hét alatt összegyűlt 2200 tiltakozó aláírást ajánlott küldeményként feladták a Magyar Posta vezetésének. Illetve jelezte, hogy ha már a bezárás indoka a megemelkedett energiaár, a város kifizeti a rezsiköltséget az adott időszakra. A demonstrációról az N1TV forgatott.
Az önkormányzat állta a szavát: december 7-én rendkívüli testületi ülésen megszavazta, hogy a költségvetésben biztosítják 18 hónapos időtartalmra a deákvári kisposta működéséhez szükséges évi 42 millió forintot, ami a teljes működési költség 50 százalékának átvállalását jelenti. Az újranyitáshoz szükséges határozatot – olvasható az önkormányzat oldalán – 11 képviselő támogatta, egy kormánypárti nem szavazta meg, a többi pedig nem vett részt a szavazáson, egyedül Mokánszky voksolt a megmentés mellett. Így tehát a politikai csatározások és a Magyar Posta döntése ellenére a történet pozitív fordulatot vett, januártól újranyithat a deákvári kisposta.
Kivel tárgyaljon a polgármester?
A Csongrád-Csanád megyei Királyhegyesen 590-en laknak. Takarékszövetkezeti fiók nincs a településen, minden pénzügyet a postán intéztek az emberek. Ahogy bezárt a hivatal, két nap alatt 260-an írták alá az újbóli megnyitás érdekében körözött gyűjtőívet. A község Facebook-oldala december 8-án már jó hírt tett közzé: az önkormányzatnak sikerült megállapodnia a Magyar Postával, január 2-án újra kinyit a királyhegyesi hivatal.
„A képviselő testület átvállalta a működési költségek 50 %-át, 4.128.000,- Ft +ÁFA éves szinten” – olvasható az oldalon.
Horváth Lajos polgármester (a fotón mellényben) a Narancs.hu kérdésére azt mondta, lépni kellett, nem volt más választásuk. A bezárás után elkezdett információt gyűjteni, és tudta, csak akkor lehet újranyitni a postát, ha az önkormányzat a nyebébe nyúl. Úgy saccolta, egy családi háznál nem lehet több rezsiköltsége a helyi postahivatalnak, legföljebb 2-3 millió forint. A Magyar Posta honlapján kereste előbb, kivel tárgyalhatna. „Ott az első körben csak az ügyfélszolgálatig jutsz el. A képviselő úrhoz fordultam (Lázár János – a szerk.), segítsen, mondja meg, kivel kell tárgyalnom. Kaptam segítséget, és aztán a tiszántúli igazgató már konkrét ajánlattal jött” – mondja Horváth Lajos.
Királyhegyes költségvetésében a működési költség 130-140 millió forint szokott lenni. „Talán úgy lehetne jobban leírni, mit jelent ez a megállapodás most nekünk, hogy a saját helyi bevételünk ötven százalékát elvitte” – mondta Horváth Lajos.
A postahivatal kinyit, a könyvtár és a sportcsarnok bezár
A közeli, 22 ezres város, Makó nem úszta meg ilyen olcsón.
A képviselő-testület novemberben szintén eldöntötte, hajlandó anyagi áldozatot hozni az újvárosi postahivatal újbóli megnyitásáért, ami nem csak a bérleti díj elenegedését jelenti, az ott dolgozók bér- és járulékköltségeit is átvállalja. Ez azért nagy szó, mert a helyi önkormányzat közben a megemelkedett energiaárak miatt úgy takarékoskodik, hogy télre bezárta a legtöbb intézményét. Az, hogy nem lehet a könyvtárba bemenni, vagy a sportolók nem használhatják a sportcsarnokot, mégis más fajsúlyú probléma, mint azoké a nehezen mozgó nyugdíjas embereké, akiknek csekket befizetni a városközpontba kell menniük, több kilométerre.
A bezárt makó-újvárosi postahivatal újbóli megnyitásáról szóló, december 14-én tárgyalt előterjesztés szerint Makó polgármestere, Farkas Éva Erzsébet egyeztetett Balczó Barnabással, a Magyar Posta vezérigazgatójával, és az „egyeztetés eredményeként a Magyar Posta Zrt. tájékoztatással élt Makó Város Önkormányzata felé, melyben jelezte, hogy csak abban az esetben tudja biztosítani a Makó 2. posta szolgáltatóhely működtetését, ha a város ezt szolgáltatásként a Magyar Posta Zrt.-től veszi igénybe, és az ezzel kapcsolatos díjat megfizeti. A szolgáltatás éves nettó díja 23.073.000,-Ft. A szolgáltatási szerződés 2023. január 1. napjától 18 hónap határozott időtartamra kerülne megkötésre.”
Az is szerepelt a javaslatban, hogy az önkormányzat novembertől elengedi a helyiség bérleti díját.
Az előterjesztést megszavazta a többség.
„Mondtam, hogy vannak fönntartásaim, mert miközben bezárjuk az intézményeinket, mi finanszírozzuk az állami fönntartású cég profitorientált tevékenységét, és még csak azt sem sikerült kikötni a szerződésben, hogy az első 18 hónap után a következő időszakot a posta finanszírozza, pedig a Magyar Posta makói forgalmának 40 százalékát bonyolította le a bezárásig az újvárosi hivatal” – mondta a Narancs.hu-nak Mucsi Tamás (DK) önkormányzati képviselő. Szerinte a posta ajánlata az önkormányzat anyagi helyzetéhez képest nem tisztességes.
A Magyar Posta nem szólt
A vidéki városok közül a legtöbb postahivatalt, tizenkettőt Szegeden zárta be a zrt. Mivel Szeged ellenzéki vezetésű, itt a kormánypárti oldal és sajtója noszogatta az önkormányzatot, tessék tárgyalni a postával, ne maradjanak ellátás nélkül az emberek. A Szegedma portál még olyat is állított, nem zárt volna be ennyi postahivatal, ha a város időben tárgyalni kezd. Lapunk kérdéseire – kereste-e a posta vezetése bármilyen ajánlattal az önkormányzatot, vagy Szeged fordult-e a céghez, és van-e hír arról, mely bezárt posták maradnak esetleg végleg zárva – a szegedi önkormányzat annyit írt, hogy a Magyar Posta Zrt. legutóbb 2020 májusában kereste a várost. Akkor azt jelentette be a cég, hogy az év júliusában bezárja a Klebelsberg-telepi postahivatalt. Annak érdekében, hogy ne maradjon posta nélkül a városrész, az önkormányzat segítségével, 10 millió forintos támogatásával új ingatlanban nyílt postahivatal Klebelsberg-telepen. Idén a szegedi vezetés is a sajtóból értesült a bezárásokról. Semmilyen megkeresés, konzultáció nem történt, semmilyen előzetes tájékoztatást nem adott a szegedi postabezárásokról a Magyar Posta Zrt.
„A sajtóban megjelent hírek után két-három nappal, november elején adott tájékoztatást a Magyar Posta Zrt. a szegedi önkormányzatnak arról, hogy november 12-ével bezár 12 postahivatalt Szegeden, köztük a Klebelsberg-telepi postát is. Azóta semmilyen tájékoztatást nem adott, semmilyen ajánlattal nem kereste meg a Magyar Posta Zrt. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatát” – közölte a szegedi önkormányzat.
A II. kerület és Pécs tárgyal, Budaörs elengedte, Fót mentett
A közelmúltban Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere interjút adott a Narancs.hu-nak, amiben a kerületi postabezárásról is nyilatkozott. Mint fogalmazott, „önmagában az, hogy a postákat racionalizálni kell, lehet elfogadható érv, hiszen külföldön is kevesebb posta működik, azonban az ilyen radikális változtatásokat, amelyeknek eredményeképpen nyolcból hat postát egyik napról a másikra bezárnak, nem tartom észszerű döntésnek”.
Őrsi hozzátette, jelenleg tárgyalnak, és azért küzdenek, hogy csak négy postát zárjanak be. „Biztos vagyok benne, hogy a tárgyalások végül sikeresek lesznek, de szomorúnak tartom azt, hogy sikerként kell elkönyvelnem, csupán a postáink felét zárták be. Olyan ajánlatokat fogalmaztunk meg a posta vezetésének, amelyeket irracionalitás lenne nem elfogadniuk, de a részletekről addig nem beszélhetek, amíg folyamatban vannak az egyeztetések” – mondta.
Próbáltuk felvenni a kapcsolatot Péterffy Attilával, Pécs polgármesterével, de az önkormányzattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy pont aznap születik döntés a posták újranyitását illetően, amivel kapcsolatban hamarosan közleményt adnak ki. „A postahivatalok működtetése az állami cég feladata. Ám ha már úgy alakult, hogy ebben is szerepet kell vállalnunk, arra törekszünk, hogy az állami tulajdonú szolgáltató cég lépése a lehető legkisebb kellemetlenséget okozza a pécsiek hétköznapjaiban. Ezért kezdeményeztünk egyeztetést a postával, amelynek illetékes vezetője jelezte, ha vállaljuk a működtetési költségek felét, akkor hajlandók két postát újranyitni Pécsett. A napokban megtettük javaslatunkat az állami szolgáltató felé” – olvasható a polgármester álláspontja a lapunknak is elküldött közleményben.
Az önkormányzat összesen négy postahivatal újranyitására tett javaslatot, kettő esetében (a Puskin téri és a rózsadombi) a Magyar Postával közösen, kettő esetében (a meszesi és a hirdi) pedig önerőből biztosítaná a működést 18 hónapot illetően. Ez 71 plusz 36,5 millió forint ráfordítást jelent a pécsiek számára.
Budaörs próbált volna valamilyen megállapodást kötni, de a Magyar Posta vezetése nem válaszolt az erre vonatkozó megkeresésükre – tudtuk meg Wittinghoff Tamás polgármestertől. A városvezető arról számolt be, hogy nehéz év áll a település előtt, ugyanis közel 4 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell majd fizetnie, a rezsi pedig 480 millió forintba fog kerülni. Továbbá több mint 200 millió forintot fordítanak arra, hogy a helyi iskolák a különbő programjaikat (szakkörök, kirándulások stb.) finanszírozni tudják.
„Örülünk, ha életbe maradunk” – mondja Wittinghoff. Ebben a helyzetben kellene a postaműködtetést Budaörsnek átvállalnia, ami nem a legideálisabb. Az agglomerációs város egyébként korábban élt már meg postabezárásokat, ami ellen akkor is tiltakoztak. Most egy nagy áruházban zártak be egységet, ami a polgármester szerint „nevetséges”, hiszen nagy forgalom mellett működött. Egyébként is úgy véli, hogy állami tulajdonban lévő szolgáltatást, amit pénzért végeznek, nem szabadna az önkormányzatoknak finanszíroznia.
Felhívtuk Vass Györgyöt, Fót kormánypárti polgármesterét is, akitől megtudtuk: sikerült letárgyalniuk a Magyar Postával, hogy átvállalják a bezárt kisalagi posta költségeinek a felét, így az január 2-án ki is nyithat. Mindez 18,5 millió forintos terhet jelent a költségvetés számára, viszont 8 ezer fő számára biztosítja majd az ellátást.
A város másik postája már annyira telített, hogy az emberek az utcán állnak a sorban, köztük kisgyermekes anyák is, ráadásul itt a tél, a nagy hideg. „Óriási kavarodás tud ebből lenni” – mondta Vass. Úgy vélte, ebben az időben minden kiadás nagy áldozat, viszont az önkormányzat szociálisan érzékeny, a városlakók érdekében döntöttek így. A kialakult helyzetről megvan a magánvéleménye, de azt nem árulta el, hogy pontosan mi az.
