„No war” – minden idők legegyszerűbb üzenetével indult el a tizedik Békemenet (FOTÓK)

  • narancs.hu
  • 2024. június 1.

Belpol

A Fidesz béke szigetének akarja megőrizni Magyarországot. A buli a Margitszigeten végződik, ahol Orbán Viktor beszél.

Cikkünk folyamatosan frissül

„Magyarország maradjon a béke szigete!” címmel hirdettek Békemenetet Budapestre június 1-re, ahol összesen tizedik alkalommal gyűlik össze tulajdonképpen mindenki, akinek köze van a Fideszhez. A gyülekező 11 és 13 óra közt zajlott a Lánchíd pesti hídfőjénél, innen sétál át a természetesen hatalmas tömeg a margiszszigeti Alsó-nagyrétig, ahol 15:00-kor maga Orbán Viktor tart beszédet. A korábban esélyesnek tűnt vihart úgy tűnik, megúszták.

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

A beszámolók szerint természetesen óriási országos szervezkedés indult, az egészet összetrombitáló Civil Összefogás Fórum az Andrássy úton tette le buszaival a vidékről Budapestre érkezőket, akiknek jó magyaros hangzású No War feliratú táblákat is osztottak, az egyik leghíresebb magyar rapper, Speak felejthetetlen dalszövegének szellemében. Az idei rendezvény a kormány legfontosabb üzenetére koncentrál, ami miatt már a felvezető írások és tévés szereplések is atomháborúról beszéltek, amit valamiért úgy vélik, csak akkor lehet megállítani, ha a Fidesz EP-listájára szavazunk.

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

A gyülekezők a Széchenyi tér vonalától az Eötvös térig töltötték meg induláskor a rakpartot, erről majd még sokféle számot fogunk hallani valószínűleg. A tömeg pár perccel 15:00-kor indult el meghallgatni Orbánt. Az első sor ezúttal nem annyira a Fidesz mulatós celebritásaira épül, hiányzik onnan Gáspár Győző és Pataky Attila is (update: Pataky ott van, csak nem középen, ráadásu a mulatós vonalat erősíti Fásy Ádám is, elnézést!) , de Bayer Zsolt, Deutsch Tamás, Semjén Zsolt és Stefka István természetesen ott tartja a talán minden eddiginél rövidebb üzenetet közvetítő molinót. Meglepő hiányzó Szentkirály Alexandra, pedig őt szánná a párt a jövő heti szavazáson Budapest főpolgármesterének. Szentkirályi Facebookja alapján Budáról átkelve csatlakozik a menethez híveivel, pár kevésbé lelkes fideszes pedig inkább a Margit hídon várta meg a demonstrációt.

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

A menet eleje már a szigeten

A beszédek helyszínén György-Horváth Zsuzsa, a Hír TV műsorvezetője nyitja a rendezvényt, aki arról beszél, hogy a Margitszigetet egy napra a béke szigetévé teszik, de azt akarják, hogy ne csak egy napra, és ne csak itt legyen béke. Ekkor már biztos, hogy Orbán Viktor 15 órára hirdetett beszéde csúszni fog. A hangszórókból az Egy vérből vagyunk remixelt változata dübörög.

 
 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
A kommunista elit az első sorban: Bencsik András, a nyolcvanas években a Pártélet rovat vezetője, és Stefka István, aki még az átkosban belügyminiszteri kitüntetést is kapott
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

György-Horváth ezután a kormánypárt propagandaszólamait olvasta fel az egybegyűlteknek arról, hogy az európai politikusok háborúra készülnek, de a Fidesz akar. Több versfelolvasás is elhangzik (Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra, Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból), a színpadon gyerekek kiabálják, hogy nem akarnak háborút.

 
 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
 
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

 

 
 
Orbán Győzőnek, a miniszterelnök apjának még valami hiányozna az átszellemüléshez
Fotó: Palágyi Barbara/Magyar Narancs
 

Orbán Viktor szerepléséről ebben a cikkben tudósítunk.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.