Bár az MTA Kisebbségkutató Intézete, a somorjai Fórum Intézet, illetve a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos igénnyel foglalkozik a határon túli magyarsággal, a kormány két új intézetet is létrehozott ugyanerre a feladatra.
Találkoztak Surján alelnök úrral!
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) két és fél éves, és a Temesváron, majd a CEU-n végzett Kántor Zoltán vezeti. (Kántor volt talán az egyetlen, akit 2006-ban a szocialisták által elsősorban az ingatlanspekulációk miatt megszüntetett Teleki Intézet munkatársai közül a Külügyi Intézet átvett.) Az intézet az eddig Németh Zsolt volt külügyi államtitkár befolyása alatt működött Nemzetpolitikai Államtitkárságnak készít állásfoglalásokat, háttéranyagokat, kutatási elemzéseket. A tudomány és a közigazgatás határmezsgyéjén mozgó intézet eddigi fennállása alatt 20 konferenciát rendezett, kiadta a Nemzetpolitikai alapismeretek című tankönyvet, összeállítja a Nemzetpolitikai sajtószemlét, megjelenteti a Kisebbségkutatás című lapot. Szinte az egyedüli olyan szatellitintézet, amely folyamatos munkakapcsolatban van az akadémiai intézetekkel és nemzetközi fórumokkal - erősítették meg külső szakértők. Az viszont, hogy a Németh Zsolt-féle atlantista felfogás a Fideszben egyre inkább háttérbe szorul, meghatározza az intézet lehetőségeit is: messze nem oly bőséggel ellátottak, mint a múlt heti cikkünkben szereplő kormányzati kutatóintézetek. Az NPKI-nek öt belső és három külsős munkatársa van, tavalyi bérkeretük nem érte el a 20 millió forintot, dologi kiadásaik pedig a 17 milliót. Székhelyük a Szentháromság téri Magyarság Házában található, honlapjuk naprakészen informál. Költségvetésüket a Bethlen Gábor Alapkezelő biztosítja, annak szervezeti egységeként működnek.
Jobban el van eresztve a Szász Jenő által vezetett Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Szász Kövér László embere, régi és mély személyes kapcsolatukat mutatja az is, hogy egymás gyerekeinek keresztapjai. A két intézet így politikai bekötöttségük okán is egymás vetélytársa. Miután Szász többszöri bukása után Orbán belátta, hogy az egykori udvarhelyi polgármester Magyar Polgári Pártja képtelen felnőni az RMDSZ-hez, ki kellett vonnia a politikust az erdélyi közéletből. Szász "lelépési pénze" a 2012 októberében létrejött intézet volt, amelynek élére 2013. februárban miniszterelnöki határozattal és államtitkári fizetéssel nevezték ki. A sokáig fantomintézetként "létező" műhelynek ma már van telephelye is a Bajcsy-Zsilinszky út 52.-ben. Próbáltuk megtudni, hányan dolgoznak ott, és hogy mire költik a rendelkezésükre álló közpénzt. Április 10-én közérdekű adatkéréssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, amit Mikecz Péter helyettes államtitkár április 17-i levele szerint továbbítottak az adatgazdáknak - a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől azonban nem kaptunk választ. Szász Jenő, akit telefonon kerestünk meg, először tagadta, hogy eljutott hozzájuk a kérdés, de saját e-mail címét nem árulta el. Tanácsára Molnár Miklós kabinetfőnök-helyetteshez fordultunk, aki május 23-i levelében elismerte, hogy eljutottak hozzájuk a kérdéseink, ám szerinte "a Miniszterelnökség egy válaszadásra teljesen illetéktelen munkatársunk felé továbbította" őket, így határidő-módosítást kért, amit viszont már nem tudtunk megvárni. A Transindex és az Átlátszó részére - hasonló körök után - korábban számos adatot kiadtak. Ezekből kiderül, hogy a lehetséges 100 főből eddig 61-et vettek fel. Kisebbségi ügyekben járatos szakemberek szerint nagy nehézségei vannak Szásznak a létszám feltöltésében, a komoly szakemberek nem tolongnak azért, hogy nála dolgozzanak. Szakértők szerint ugyanakkor Bali János néprajzkutató és Schwarcz Gyöngyi etnográfus megjelenése lendületet adhat a tudományos munka megindításának.
Az "új nemzetpolitika jövőjét innovatív módon három részstratégiából állítottuk össze", olvasható tavalyi beszámolójukban, úgymint az új energia (életenergia gyarapítása és a fizikai energiafüggőség csökkentése), az új gazdálkodás (vidék- és iparfejlesztés) és az új tudás. Mindezek "központjában a Kárpát-hazát mint a magyar haza fogalmának kiterjesztését jelenítenénk meg". Tavalyi konkrét tevékenységükben néhány konferenciát említettek, kiemelték, hogy bemutatkoztak a brüsszeli EP-képviseleten, ahol találkoztak Surján László alelnök úrral, és felvették a kapcsolatot számos hazai intézménnyel. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet valahogy kimaradt a sorból, pedig külön osztály van a nemzetstratégiai műhelyek koordinációjára. "Jelen- és jövőkutatásokat" is végeznek Szász Jenőéknél. Nagy kudarc, hogy nem sikerült megnyitni a tervezett székelyudvarhelyi fiókintézetet.
A 2013-ra rendelkezésükre bocsátott 1,3 milliárd forintból 460 milliót ugyan elvontak, de még így is csak 443 milliót tudtak elkölteni a megmaradó 840 millióból. Az idei költségvetés ismét 1,3 milliárdot szán Szász intézetének. A tervezés komolyságát mutatja, hogy bérekre és járulékokra 892 milliót terveztek tavaly, majd 318 millióra módosították, de végül csak 234 milliót költöttek. A 40 millióra tervezett beruházási keretből csupán 2,2 millió fogyott: ez két darab, összesen 200 ezer forint értékű kávéfőző, öt darab, összesen 1,5 millióba kerülő televízió és egy 340 ezer forintos fényképezőgép megvásárlását jelentette. Viszont csak 722 ezer forintot költöttek könyvekre, folyóiratokra és szakmai anyagokra. Reprezentációra eredetileg 21 milliót szántak, végül 37 millió lett belőle. Az intézménynek nincs honlapja: amikor erre Szász Jenőnél rákérdeztünk, azt mondta, azért nincs, mert olyan dolgokkal is foglalkozik az intézet, amit nem kell a nemzetépítésben "ellenérdekelt feleknek" az orrára kötni.
Deliberatív
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tavaly nyáron megalapított Molnár Tamás Kutató Központnak nincs kinevezett igazgatója, év eleje óta Molnár Attila Károly eszmetörténész látja el ideiglenesen az intézmény vezetését. (Molnár volt Semjén Zsolt doktorijának konzulense; mint kiderült, a politikus dolgozatának egy részében Molnár Attila Károly írásai köszönnek vissza.)
A központ két kutatócsoportból áll. A Molnár Tamás Kutatócsoport elsődleges feladata a jobboldali filozófus "hagyatékának és szellemi örökségének felkutatása", műveinek összkiadása, egy monográfia és egy emlékszoba megtervezése. Vezetője a filozófus ismert kutatója, Mezei Balázs. A jelenleg igazgató nélkül működő Jelen Kutatócsoport "feladata a rendszerváltás előzményeinek és történetének tudományos igényű feltárása és feldolgozása". Kiadják például Molnár Attila A deliberatív demokrácia című könyvét. A központnak nyolc állandó munkatársa van, mellettük év végig tartó szerződéssel 26 fiatal kutató dolgozik. Az intézet tavaly 175 millió forintot, idén pedig összesen 220 millió forintot kapott a költségvetésből. Június végéig 54 milliót költenek bérre, 21 milliót dologi kiadásokra.
Kegyeleti kultúra
Hosszas keresés után lehetett kideríteni, hogy a Kéthly Anna tér 1. alatti állami tulajdonú épületben működik ideiglenesen az idén április elsején (áprilisi tréfaként) megalapított Nyelvstratégiai Intézet, melynek vezetője Bencze Lóránt, államtitkári fizetéssel. Az idős professzor bibliográfiáját nézve évtizedek óta nem került ki a kezei közül számottevő tudományos eredmény. Szerettük volna megkérdezni tőle, hogyan definiálja a nyelvstratégiát, melyet az általunk kérdezett nyelvészek nem tudtak értelmezni (lásd: Nevében is kamu, Magyar Narancs, 2014. március 13.), ahogyan az intézet egyéb kormányhatározatban foglalt feladatait sem, mint, mondjuk, a "nyelvi gazdagság őrzését", a "nyelvi kisebbségvédelmet" vagy "a magyar nyelvi értékvesztést" - de nem kaptunk választ tőle. Helyette a Miniszterelnökség válaszolt: az egykor szerzetesnek készült igazgató mellett Mohos László dolgozik az intézetnél. A maximum 20 fő állandó munkatárs mellett külső kutatókat hívnának meg, ezért "egy szakértői adatbázis létrehozását" tervezik, "mely lehetővé teszi, hogy az intézet az egyes feladatainak ellátásába a legtapasztaltabb szakértőket vonja be, ezáltal biztosítva a felgyorsult nyelvi változásokra történő azonnali reagálást". Az általunk megkérdezett nyelvészeknek ugyanakkor semmilyen információjuk nem volt a 100 millió forintból startolt intézetről.
A miniszterelnök irányítása alatt álló központi hivatalként, az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően hozta létretavaly májusban a kormány a "kegyeleti kultúra, valamint a nemzeti emlékezet ápolásán" fáradozó, idén 300 millió forinttal ellátott Nemzeti Örökség Intézetét (Nöri). Nem előzmény nélküli, ráadásul valós feladattal rendelkező intézményről van szó. A Nöri az első Orbán-kormány idején létrehozott - ma Boross Péter által vezetett - Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság átszervezésével jött létre. A Nöri elnökének határozatlan időre a 2000 óta a bizottság titkárságának élén álló Radnainé Fogarasi Katalint nevezték ki.
A Nemzeti Örökség Intézete szervezte az állami temetéseket (Horn Gyula, Katona Tamás), továbbá ellátják a nemzeti sírkerttel kapcsolatos feladatokat. Utóbbi az ország különböző temetőiben található több mintötezer - a bizottság döntése alapján - védetté nyilvánított sír számontartását jelenti, amelyeken csak a Nöri engedélyével lehet felújítást vagy más beavatkozást végezni. Az intézet gondoskodik a nemzeti emlékhelyekről, amelyek közül 49-et meg is jelöltek bronzsztélével, mégpedig 54,5 millió forintért. (A nemzeti emlékhely fogalma 2012-ben került bele az örökségvédelmi törvénybe.) A nehezen olvasható szöveg mellett egy másik szépséghiba, hogy a tervezést végző egyik vállalkozás, az Ira(r)t kft. tulajdonosa és ügyvezetője Zsigmond Attila egykori Budapest Galéria-igazgató és MDF-politikus, aki kétségtelenül a téma szakértője - ám egyúttal a Nemzeti Emlékhely és KegyeletiBizottságnak is tagja. Nettó 4,7 millió forintért egyébként négy Rubicon-szám, köztük egy különszám ismerteti meg a nemzeti emlékhelyeket, emlékéveket, valamint több mint 7,7 millió forintba került a Salgótarjáni úti zsidó temetőről szóló nemrég megjelent reprezentatív album.
