Számos oktatást érintő nyitott kérdés maradt Orbán bejelentése után

Belpol

Mi van a 14 évnél idősebb általános iskolás tanulókkal? Hogyan bonyolítják le az előrehozott érettségiket? Mit jelent a „célzott” szűrés? A szakszervezetek aggodalmukat fejezték ki.

„Félmegoldások sorozata” – jellemezte Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja Orbán Viktor hétfői bejelentését lapunknak nyilatkozva. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa szerint pedig a közöltek fényében is sok a megválaszolatlan kérdés.

Orbán bejelentése későn jött, éppen a katasztrófa előtt - mondják a szakértők

Egyes halálesetek elkerülhetőek lettek volna, ha hamarabb szánja el magát a kormány. Szakértők szerint a bejelentett intézkedések lassítani fogják a járvány terjedését, de az eredményeket csak hetekkel később látjuk majd. „Jobb később, mint soha című történet." Így összegezte lapunk megkeresésére Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos Orbán Viktor hétfői bejelentését.

A kormányfő a járványügyi védekezés jegyében több intézkedésről számolt be, ezek közül három érinti az oktatási intézményeket. A döntések értelmében a felsőoktatás csak online formában működhet, a kollégiumokat be kell zárni; a középiskolákban 8. osztály fölött digitális oktatás lép életbe; a bölcsődék, óvodák, általános iskolák a 14 év alattiak számára nyitva maradnak.

„Hibrid oktatásra” volna szükség

„Úgy kellett volna kezdeni a tanévet, hogy megszűrik a tanárokat. Nem szabadott volna mind a 170 ezer pedagógust beengedni a rendszerbe” – vélekedett Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Narancs.hu megkeresésére. Mint mondta, augusztus óta kérik a kormányt, hogy teszteljenek, mert a szociális távolságtartás nem megoldható az oktatási intézményekben.

Egyébként örömmel vették a bejelentést, így például a digitális oktatás bevezetését, de a részletek még nem ismertek, ami hordoz magában aggályokat. Azt már korábban képviselték, problémás, hogy az igazgatóknak nincs lehetősége bezárnia az intézményeket fertőzésgyanú esetén; erről a Nemzeti Népegészégügyi Központ (NNK) vagy az operatív törzs dönthet, ami sokszor csak napok alatt történik meg.

Van még számos további tisztázatlan kérdés; hamarosan jönnek az előrehozott érettségik (emelt szintű: november 12-16., középszintű: november 23-27. között), az új rendelet szerdától lép hatályba, csütörtökön már szóbeliznek a diákok – a vizsgáztatást miképpen valósítják meg, ha a gimnazisták nem mehetnek iskolába? Az sem világos, tette hozzá a szakszervezeti vezető, hogy mi lesz a középiskolás kollégiumokkal, illetve a 6-8. osztályos középiskolákkal – ezekben az intézményekben a tanároknak digitálisan és személyesen is tanítania kell? A pedagógusok minősítését is homály fedi, ugyanis nekik bemutató órát kell tartaniuk, ami gyerekek nélkül nem lehetséges.

A PSZ egyébként nem híve annak, hogy az országosan mindenhol bezárjanak az iskolák, mert ahol nincs fertőzés, ott a diákok képesek az önnáló tanulásra. Továbbá az általános iskolások, alsó tagozatosak nem hagyhatók magukra, ott szükség van a személyes oktatásra az elnök szerint. Szabó Zsuzsa úgy véli, „hibrid oktatásra” kellene átállni a felső tagozatosoknál, aminek lényege, hogy az egyik héten 3 nap, a másik héten 2 nap tantermi, a további napokon pedig digitális tanítást jelent. Ehhez viszont meg kell oldani, hogy az egyik szülő otthon maradjon, ami csak akkor történhet meg, ha megkapja a teljes fizetését erre az időszakra.

„Teljesen elégtelen”

A PDSZ-es Nagy Erzsébet úgy fogalmazott, nem érti, mit jelent az, hogy „célzottan” tesztelik majd a pedagógusokat. Az sem világos, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra az általános iskolás diákokra, akik már elmúltak 14 évesek. Továbbá mivel sokszor egy hét is eltelik, amíg egy koronavírus-gyanús diákot letesztelnek, a szülők nem tudják igazolni, hogy miért vannak otthon gyermekeikkel. Ezért gyakran az is előfordul, hogy nem küldik szűrésre a tanulókat gyanú esetén sem, mert nem akarnak számolni a komplikációkkal, a gyerekek így viszont fertőzötten mehetnek iskolába.

A PDSZ ezért kezdeményezte, hogy azok a szülők, akik tehetik, ne küldjék iskolába a gyerekeiket, mert hazavihetik a vírust, illetve így jobban szét is lehetne ültetni a maradék diákokat. Nagy Erzsébet szerint nem megoldás, hogy csak a gimnáziumok térnek át digitális oktatásra, ugyanis sorban zárják be az alsó tagozatos iskolákat is, annyi a fertőzött. „Teljesen elégtelen, átgondolatlan intézkedések ezek a járványnak ezen szakaszában” – fogalmazott. (Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn felszólította a PDSZ-t, hogy „fejezze be az akciózást” és ne akadályozza tovább a védekezést).

A PDSZ választmányi tagja úgy foglalt állást, a miniszterelnök bejelentése beismerés a kormány részéről, hogy "súlyosan jelen van" a vírus az iskolákban. Ugyanakkor a döntésekkel nem azt éri el, amit szeretne, mert nem csökken a veszély; az alsó tagozatosoknak, óvodásoknak ugyanúgy otthon kellene maradniuk - tette hozzá Nagy Erzsébet.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.