Számos oktatást érintő nyitott kérdés maradt Orbán bejelentése után

Belpol

Mi van a 14 évnél idősebb általános iskolás tanulókkal? Hogyan bonyolítják le az előrehozott érettségiket? Mit jelent a „célzott” szűrés? A szakszervezetek aggodalmukat fejezték ki.

„Félmegoldások sorozata” – jellemezte Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja Orbán Viktor hétfői bejelentését lapunknak nyilatkozva. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa szerint pedig a közöltek fényében is sok a megválaszolatlan kérdés.

Orbán bejelentése későn jött, éppen a katasztrófa előtt - mondják a szakértők

Egyes halálesetek elkerülhetőek lettek volna, ha hamarabb szánja el magát a kormány. Szakértők szerint a bejelentett intézkedések lassítani fogják a járvány terjedését, de az eredményeket csak hetekkel később látjuk majd. „Jobb később, mint soha című történet." Így összegezte lapunk megkeresésére Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos Orbán Viktor hétfői bejelentését.

A kormányfő a járványügyi védekezés jegyében több intézkedésről számolt be, ezek közül három érinti az oktatási intézményeket. A döntések értelmében a felsőoktatás csak online formában működhet, a kollégiumokat be kell zárni; a középiskolákban 8. osztály fölött digitális oktatás lép életbe; a bölcsődék, óvodák, általános iskolák a 14 év alattiak számára nyitva maradnak.

„Hibrid oktatásra” volna szükség

„Úgy kellett volna kezdeni a tanévet, hogy megszűrik a tanárokat. Nem szabadott volna mind a 170 ezer pedagógust beengedni a rendszerbe” – vélekedett Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Narancs.hu megkeresésére. Mint mondta, augusztus óta kérik a kormányt, hogy teszteljenek, mert a szociális távolságtartás nem megoldható az oktatási intézményekben.

Egyébként örömmel vették a bejelentést, így például a digitális oktatás bevezetését, de a részletek még nem ismertek, ami hordoz magában aggályokat. Azt már korábban képviselték, problémás, hogy az igazgatóknak nincs lehetősége bezárnia az intézményeket fertőzésgyanú esetén; erről a Nemzeti Népegészégügyi Központ (NNK) vagy az operatív törzs dönthet, ami sokszor csak napok alatt történik meg.

Van még számos további tisztázatlan kérdés; hamarosan jönnek az előrehozott érettségik (emelt szintű: november 12-16., középszintű: november 23-27. között), az új rendelet szerdától lép hatályba, csütörtökön már szóbeliznek a diákok – a vizsgáztatást miképpen valósítják meg, ha a gimnazisták nem mehetnek iskolába? Az sem világos, tette hozzá a szakszervezeti vezető, hogy mi lesz a középiskolás kollégiumokkal, illetve a 6-8. osztályos középiskolákkal – ezekben az intézményekben a tanároknak digitálisan és személyesen is tanítania kell? A pedagógusok minősítését is homály fedi, ugyanis nekik bemutató órát kell tartaniuk, ami gyerekek nélkül nem lehetséges.

A PSZ egyébként nem híve annak, hogy az országosan mindenhol bezárjanak az iskolák, mert ahol nincs fertőzés, ott a diákok képesek az önnáló tanulásra. Továbbá az általános iskolások, alsó tagozatosak nem hagyhatók magukra, ott szükség van a személyes oktatásra az elnök szerint. Szabó Zsuzsa úgy véli, „hibrid oktatásra” kellene átállni a felső tagozatosoknál, aminek lényege, hogy az egyik héten 3 nap, a másik héten 2 nap tantermi, a további napokon pedig digitális tanítást jelent. Ehhez viszont meg kell oldani, hogy az egyik szülő otthon maradjon, ami csak akkor történhet meg, ha megkapja a teljes fizetését erre az időszakra.

„Teljesen elégtelen”

A PDSZ-es Nagy Erzsébet úgy fogalmazott, nem érti, mit jelent az, hogy „célzottan” tesztelik majd a pedagógusokat. Az sem világos, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra az általános iskolás diákokra, akik már elmúltak 14 évesek. Továbbá mivel sokszor egy hét is eltelik, amíg egy koronavírus-gyanús diákot letesztelnek, a szülők nem tudják igazolni, hogy miért vannak otthon gyermekeikkel. Ezért gyakran az is előfordul, hogy nem küldik szűrésre a tanulókat gyanú esetén sem, mert nem akarnak számolni a komplikációkkal, a gyerekek így viszont fertőzötten mehetnek iskolába.

A PDSZ ezért kezdeményezte, hogy azok a szülők, akik tehetik, ne küldjék iskolába a gyerekeiket, mert hazavihetik a vírust, illetve így jobban szét is lehetne ültetni a maradék diákokat. Nagy Erzsébet szerint nem megoldás, hogy csak a gimnáziumok térnek át digitális oktatásra, ugyanis sorban zárják be az alsó tagozatos iskolákat is, annyi a fertőzött. „Teljesen elégtelen, átgondolatlan intézkedések ezek a járványnak ezen szakaszában” – fogalmazott. (Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn felszólította a PDSZ-t, hogy „fejezze be az akciózást” és ne akadályozza tovább a védekezést).

A PDSZ választmányi tagja úgy foglalt állást, a miniszterelnök bejelentése beismerés a kormány részéről, hogy "súlyosan jelen van" a vírus az iskolákban. Ugyanakkor a döntésekkel nem azt éri el, amit szeretne, mert nem csökken a veszély; az alsó tagozatosoknak, óvodásoknak ugyanúgy otthon kellene maradniuk - tette hozzá Nagy Erzsébet.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.