Február 16-án veszítette el a magyar kormány (és egy külön ügyben a lengyel kormány is) az Európai Unió Bíróságán a jogállamisági mechanizmus eltörléséért indított pert. A kormány azt szerette volna, ha az EU Bírósága (EUB) kimondja, hogy a 2020 végén elfogadott mechanizmus (hivatalos nevén az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet) ellentétes az uniós alapszerződésekkel.
A bíróság azonban azt állapította meg, hogy a rendeletet a szerződéseket betartva fogadták el, teljes egészében elutasították a magyar (és a lengyel) kormány keresetét, és az alpereseknek, az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának adtak igazat. Ez a két intézmény vett részt társjogalkotóként a rendelet megalkotásában.
A kormány szempontjából annyi hozadéka volt a közel egy évig húzódó, teljes vereséggel záruló eljárásnak, hogy a per ideje alatt az Európai Bizottság nem élesítette a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen. Még az áprilisi választást is megvárták, és csak április végén indították el a jogállamisági eljárást egy hivatalos írásbeli értesítéssel.
Az eljárás végén, ha bebizonyosodik, hogy a jogállamiság elveinek megsértése Magyarországon veszélyezteti az uniós támogatások szabályszerű felhasználását, a Bizottság javaslatára a Tanács részlegesen, vagy elméletben akár teljes egészében is felfüggesztheti a támogatások kifizetését.
Az EUB februári ítélete arról is rendelkezett, hogy a vesztes Magyarországnak kell viselnie a per során az Európai Parlament és a Tanács részéről felmerült költségeket. Kíváncsiak voltunk, mennyibe került ez a magyar költségvetésnek, ezért az Igazságügyi Minisztériumhoz fordultunk.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából azonban az derül ki, hogy a Parlament és a Tanács nem érvényesített semmilyen költségigényt Magyarországgal szemben. A minisztérium azt írta, hogy bár a bíróság formálisan mindig rendelkezik erről, általánosságban is az a gyakorlat alakult ki, hogy az uniós tagállamok és intézmények nem hajtják be egymáson a költségeket.
Az IM válasza szerint a perbeli képviselethez külső segítséget nem vettek igénybe, azt "munkaköri feladataik részeként az Igazságügyi Minisztérium kormánytisztviselői látták el". Az EUB ítélete alapján konkrétan Fehér Miklós Zoltán osztályvezető és Tátrai Melinda Marianna kormányfőtanácsos képviselte a kormányt a perben.
Egyedül a jogi képviselők 2021. október 11-12-i tárgyaláson való részvételével kapcsolatban merült fel utazási költség a minisztériumi tájékoztatás szerint, egész pontosan 1 139 050 forint.
