Évértékelő hiányában az idei első parlamenti ülésnapon beszélt hosszú idő óta a nyilvánosság előtt Orbán Viktor miniszterelnök, aki a tavaszi ülésszak nyitányán kormánya járványügyi és gazdasági intézkedéseit helyezte mondandója középpontjába. Először is emlékeztetett: november 11-én a koronavírus-járvány miatt korlátozó intézkedéseket vezetett be a kormány. Nagy a kísértés, folytatta, hogy az elhúzódó járvány miatt a politikai döntéshozók járványügyi szakembernek képzeljék magukat, és némi jártasságra szert tesznek, de attól még nem lesznek azok. Ugyanakkor a védekezés megszervezése, irányítása kormányzati feladat.
Orbán megismételte a múlt pénteki rádióinterjújában elmondottakat, vagyis hogy
a járványadatok növekedést mutatnak.
Az országnak működnie kell, ezért tartották nyitva a munkahelyeket, iskolákat, viszont kijárási tilalmat vezettek be, bezárták egyebek mellett a szórakozó- és vendéglátóhelyeket, megtiltották a rendezvények, sportesemények látogatását, sorolta a kormányfő a kabinet járványügyi intézkedéseit, amelyeken lényegében november óta nem változtattak, ezért sikerült a járványt keretek közé szorítani. Viszont a járványgörbe 10 napja nem csökkent, ezért szükség van az intézkedések meghosszabbításra, a szabályok betartására.
Orbán úgy folytatta: vita zajlik a magyar társadalomban zajlik az újranyitásról. Egyesek már ma újranyitnák a gazdaságot. A kormány azt szeretné, hogy erősebben jöjjünk ki a válságból, az újranyitás feltétele pedig a vakcina, anélkül nem lehet megállítani a vírust. A legfontosabb feladat az oltottság megoldása minél gyorsabban, nem úgy, „ahogyan Brüsszelből igérik”. Úgy vélte, minden vakcina biztonságos, amivel a világon több millió embert beoltottak, ezért vásároltak orosz és kínai oltóanyagot is.
Szerinte a kormány azt már elérte, hogy május végéig három és félmillió emberrel többet tudnak beoltani, mint azok, akik csak nyugati vakcinára támaszkodnak; továbbá reális arra az esély, hogy március elejére kétmillió embert beoltanak. „Az oltás vezet vissza a normális élethez” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, nem szabad a vakcinából politikai kérdést csinálni, nem az oltóanyagon keresztül kell az amerikaiak és Brüsszel iránti elkötelezettséget biztonyítani.
A gazdaságról szólva elmondta, 2020-ban nagyott ütött a járvány. A kormány válságkezelésének lényege a munkahelyek megvédése volt. „Ha munka van, minden van” – mondta, majd sorolta az intézkedéseket, köztük a hitelmoratórium eltörlését, a bértámogatást, a garanciaprogramokat. Szerinte a védelmi intézkedések eredményesek voltak, mert decemberben ugyanannyian dolgoztak Magyarországon, mint a járvány előtt. Bejelentett egy sok ezer milliárdos beruházási programot, amit az Európai Unióval közösen fog finanszírozni a kormány; ennek a „legnagyobb nyertese” a felsőoktatás lesz, ahol 1500-2000 milliárdot terveznek elkölteni.
Orbán szerint a válság kezelése nemzeti jellegű, ami azt jelenti, hogy nem a magyar emberekkel fizettetik meg a válság árát. A csatákat megnyerték Brüsszelben, ezért tudják megbecsülni azokat itthon, akik egy élet munkájával építették fel az országot, hangoztatta egyik kedvenc lózungját. A kormány végigviszi a tömeges oltási akciót,
a nemzeti konzultáció után pedig kivezeti a korlátozásokat,
mondta Orbán. „Újra fogjuk indítani az országot. Van akciótervünk, minden pontját meg fogjuk valósítani” – tette hozzá a kormányfő, majd arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy támogassák ebben a kormányt.
„Történelmi bűn”
A kormányfő beszédére először Jakab Péter, a Jobbik elnöke reagált. Szerinte Orbán Viktor döntésképtelen, ezért indít nemzeti konzultációt, de „erre a bohóckodásra nincs idő”. Továbbá nem lehet előnyben részesíteni azokat másokkal szemben, akik beoltották magukat, utalt ezzel az oltást igazoló okmányra, amit hamarosan bevezet a kormány. A kínai és az orosz vakcinával kapcsolatban azt mondta, Orbán úgy viselkedik, mint egy „afrikai kuruzsló”; szerinte emberkísérlet olyan vakcinákkal oltakozni, amit az EU gyógyszerügynöksége nem hagyott jóvá. „Nem befenyíteni kell a népet”, hanem biztosítani a szabad vakcina választást, mondta. Emlékeztetett, hogy az ellenzék megadta a kormánynak a korlátlan hatalmat még ősszel, aminek annyi lett az eredménye, hogy hol Brüsszelt, hol pedig Soros Györgyöt hibáztatta.
„Ha ennyit tudott elérni, akkor minek kellett a korlátlan hatalom?”
– kérdezte a Jobbik elnöke, majd emlékeztetett a választási törvény módosítására. Hozzátette, tőle nem kapja meg a felhatalmazást az újabb korlátlan hatalomhoz. Jakab szerint történelmi bűn, hogy a járvány alatt nem a népet, hanem saját magát mentette Orván Viktor, és 192 milliárdot költött atlétikai stadionra, 86 milliárdot a Budapest-Belgrád vasútvonalra.
Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció nevében szólalt fel. Azt mondta, hazugság azt állítani, hogy az ellenzék oltásellenes, és szerinte előbb-utóbb a kínai és az orosz vakcina is megkapja az unió engedélyét. Úgy véli, az ország régen volt ekkora bizonytalanságban, mint mostanában, egyes szektorokban drámai a kitettség, a kormány pedig érzéketlen, mert a „sajátjaira vigyáz”, de nincs még egy olyan ország az EU-n belül, aki annyira keveset adott volna a bértámogatásokra, egzisztencia megőrzésére, mint Magyarország. Továbbá nagyon sok beruházás lesz a jövőben,
amiből „nagyon sokat el fognak lopni”;
a felsőoktatásban lezajló modellváltás révén alapítványi kuratóriumoknak adják majd oda a nemzeti vagyon részét. Mindezt azért, mert zavarja őket a szellemi szabadság, ami az oktatásban van. A kormányt hazafiatlannak nevezte, mert privatizálják az egyetemeket. „Sokat fogják hallani a nevemet”, tette hozzá, ugyanis arra számít, hogy a 2022-es választási kampányban a kormánypárt azzal támadja majd az ellenzéket, hogy összeálltak vele.
Sok-sok hiba
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a mindennapokba beköltözött a félelem; 14 ezer ember életét követelte a járvány, nincs elegendő orvos, szakápoló, és a kormány súlyos milliárdokat vont ki az egészségügyből. Az elenzéki párt társelnöke szerint az önkormányzatokat nincstelenné tették, a 13 havi nyugdíj visszavezetése nem elegendő az elszegényedés kompenzálására. A kormány azt állítja, hogy megoldották a kis- és középvállalkozások problémáját, de ez nincs így, továbbá a járványügyi adatokban csúsztatnak.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint a kormány nagyon szánalmas képet mutat. Október végén csúcsokat döntött a halálozás, de nem volt hajlandó intézkedéseket meghozni, ennek ellenére a kormányfő „magabiztossága bámulatos”. Az államadósság harminc éves csúcson van, januárban 299 ezer álláskereső volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. 47 ezer ember semmilyen pénzbeli támogatásban nem részesült, 70 ezer embernek megszüntették a tb-támogatását, és 103 ezer vállalkozás kényszerült bezárni. Eközben privatizálják az egyetemeket, mert „nem tudják elviselni, hogy a magyar fiatalok nem dőlnek be a hazugságnak”, lebetonozzák a Balatont, a Velencei-tavat, tönkreteszik természeti kincseinket. „Nem riadnak vissza semmitől”, mondta, majd mikor Szájer József lemondott EP-képviselőről és Rogán Antal újraházasodásáról kezdett el beszélni, Kövér László házelnök elvette tőle a szót.
„Bácsrak a nyarat ne az Adrián, Balatonon töltötték volna” – mondta Tóth Bertalan, MSZP-elnök, aki szerint az egészségügy felkészítését kellett volna elérni a luxusjachtozás helyett. Szerinte arra biztosan nem kapott Orbán Viktor felhatalmazást, hogy „alaptörvénybe foglalják a lopást”, hogy tönkretegyék a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, hogy az egyetemi autonómiát felszámolják, vagy hogy elhallgattaság a Klubrádiót. Miközben Mészáros Lőrincet állami támogatásokkal tömték ki, de kapott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vadászati világkiállítása, a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Tenisz Szövetség is súlyos közpénzeket. Tóth szerint sok-sok hibát követett el a kormány, és lesöpört minden olyan javaslatot, ami az emberek megsegítéséről szólt.
Kétszínű koalíció
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője úgy fogalmazott felszólalásában, szívesen fogadnak minden javaslatot, kritikát, főleg azoktól, akik válsághelyzeteet megoldottak már; szerinte a Jobbik ilyet még nem tett, a baloldal viszont igen, csak rosszul. „Hitelesség kérdéseében nem állnak túl jól” – mondta. Szerinte a Fidesz-KDNP kormányban lehet számítani, és a kormány igenis védi az emberek életét, az ellenzék pedig csak megpróbálja felhívni magára a figyelmet. A későbbiekben dicsérte a kormány intézkedéseit.
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint alaptalan vád, hogy a kormány nem tesz semmit, majd elkezdte sorolni az intézkedéseket (bértámogatás, hitelmoratórium, orvosi béremelés stb.). Szabó Tímea beszédét „panelgyűjteménynek” minősítette, Jakab Péteren meglepődött, hogy mennyire ragaszkodik az uniós intézményekhez, miközben a Jobbik korábban még uniós zászlót égetett, Gyurcsány Ferencnek meg azt mondta, ő az egyetlen, akinek erkölcsről semmilyen mondandója nem lehet a magyarok számára. „Pontos információkat követelnek, hazugságokat terjesztenek” – mondta. Szerinte az ellenzéki koalíció nem sokszínű, hanem csak kétszínű.
„Vörösbárók is kapnak”
A frakciók felszólalásainak végeztével Orbán Viktor reagált az ellenzék szavaira. Mint mondta, hiba, hogy a Jobbik frakcióvezetője oltásellenes hangulatot kelt. Sértőnek érzi, hogy a nemzeti konzultációt bohóckodásnak minősíti. Tudja, hogy egyesek szerint Európa magasabb minőséget jelent, és jobban bíznak benne, mint „a saját fajtájukban”. Ők azt gondolják, hogy a magyar hatóságok nem tudják elvégezni a vakcinával kapcsolatos feladatokat, viszont szerinte „nem járvány idején kell Washington és Brüsszel melletti elköteleződésüket bizonyítani” az ellenzéknek. A beruházásokról azt mondta, a konzervatív-nemzeti körökön túl
a baloldal „vörösbárói” is kapnak támogatást, ha értelmes programokkal állnak elő,
ugyanis a gazdaságpolitikát nem lehet pártpolitikai alapon építeni.
A kormány ellen felhozott rossz intézkedésekről az Eurostadtot idézve elmondta, Magyarországon az úgynevezett halálozási töblet 9 százalékon áll, miközben Franciaországban, Hollandiában és Ausztriába is 10-15 százalék körül mozog. A GDP 5,2 százalékkal csökkent nálunk, Spanyolországban, Görögországban 10, Franciaországban és Ausztriában pedig 6 százalékkal. A munkanélküliség Magyarországon 4,3 százalékos, Franciaországban, Ausztriában 7 százalék felett jár. Az önkormányzatok kivéreztetéséről azt mondta, 2020. december 31-én Budapest számláján 122 milliárd forint volt. „Kevés olyan önkormányzat van, ami ezzel nem cserélne” – mondta. Továbbá az összes állami támogatás 44 százaléka, mintegy 3000 milliárd forint Budapestre jutott, mert szerinte az ország súlyát a világban a főváros szabja meg, ezért „fényes ruhában kell járnia”.
