Orbán: A kormány már nem tud több embert meggyőzni az oltásról

Belpol

A kormányfő azzal indokolta a munkahelyi kötelező oltásokat, hogy most már a munkahelyi közösségek érvelése kell, az embereknek egymást kell meggyőzniük. 

A koronavírus-járvány negyedik hulláma volt az első téma Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. Azt mondta, volt egy sikeres "tavaszi oltási hadjárat", azzal sikerült a béta variánst megállítani, de most egy agresszívabb, delta variáns fertőz. Mint fogalmazott, a vírus akkor nem okozna semmilyen gondot, ha mindenki be lenne oltva, ezért most azt lehet mondani, hogy aki be van oltva, az nincs veszélyben, aki nincs, az viszont arra számíthat, hogy meg fogja találni a vírus, és nagyon nagy veszélybe fog kerülni. 

Semmilyen védelmi intézkedése nem véd meg, csak az oltás 

– hangsúlyozta Orbán, aki azt mondta, az olyan védelmi intzékedések, mint a maszkhasználat, csak lassítják a vírus terjedését, de nem védenek meg, a legfontosabb védelmi intézkedés pedig az oltás. 

Azt is mondta, most van 10 millió oltás az országban, és az év végéig érkezik még 5 millió, tehát van elég oltás. Hozzátette, ha a vírus majd gyorsabban terjed, akkor reagálni kell. 

Arról is beszélt, hogy azért tehetik kötelezővé az oltást a munkáltatók, mert ők majd látják, hogy a munkahelyi közösségekben mennyire terjed gyorsan a vírus. Szerinte az egy mese, hogy a kormány bárkire is át tudja tolni a felelősséget, mert ha rossz az időjárás, azért is a kormányt teszik felelőssé, de az országban nem azonosak az állapotok, és az általános kötelező oltás túl van azon, amit az emberek elviselnek, miközben egy munkahelyi közösségen belül ez már elfogadhatóbb. 

Azt is mondta, 

a kormány nem tudott több embert meggyőzni az oltásról, és nem is fog tudni, 

ezért most már a "munkahelyi közösségek érvelése kell", hogy az emberek elvárhatják egymástól, hogy beoltassák magukat. Azt is mondta, felmérték előtte az emberek véleményét, és eszerint az emberekben van egy ilyen igény, hogy beszélni akarnak a munkahelyi közösségekben azokkal, akik nem vették fel az oltást. 

Az állami munkahelyekről is szólt, erről azt mondta, hogy

ahol az állami alkalmazottak sok emberrel találkoznak, például ügyfélszolgálatokon, ott azonnali hatállyal kötelezővé teszik az oltást, majd "haladnak befelé", és végül mindenkinek be kell majd oltatnia magát. 

Orbán szakemberekre hivatkozva azt is mondta, hogy a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és az oltatlanoknál a megbetegedés kockázata 10-szer nagyobb, és bár a beoltottak között is elkapják többen a vírust, de többségében nem betegszenek meg annyira. 

Szóba került a minimálbér-megállapodás, erről azt mondta, a munkavállalók és a munkaadók állapodtak meg egymással, nem a kormány döntött, a kormány csak segíti a megállapodás létrejöttét és közvetít, illetve átvállal bizonyos terheket. Orbán elmondása szerint 20 százalékot akartak emelni a szakszervezetek, a munkaadók azt mondták, hogy ezt nem bírják ki, de a kormány azt mondta, hogy cserébe hajlandó a vállalkozói terheket, nevezetesen a munkások után járó tb-járulékot csökkenteni. Végül a kisvállalkozói adót is csökkentették, valamint a szociális hozzájárulási adót is, a pénzügyminiszter azt mondta, hogy ezt még kibírja a költségvetés, "lelke rajta" – kommentálta Orbán. 

Megint beszéltek a rezsitémáról is, Orbán szerint "rezsiválság" van Európában, mert megugrott a gáz és az áram ára, de nálunk nem, mert a 2010-es évek elején hatalmas vita után sikerült szakítani azzal az egyébként a baloldali kormányok által alkalmazott gyakorlattal, hogy a multik igényeit kielégítve mindig emelik az árakat. Ehelyett rögzítették az árakat a háztartások számára, igaz, a "gazdaság szenved", mert az iparban vannak magasabb árak. 

Ez addig marad, "amíg a mi kormányunk van" 

– fogalmazott Orbán, mondván a baloldal piaci árakat akarna bevezetni.  

Azt is mondta, az egy "bolond dolog, amit Brüsszel csinál", hogy miközben amúgy is magasak az árak, még a klímapolitikával is emelnék azokat, és az embereket takarékoskodásra szólítják fel. Ez utóbbi Orbán szerint amúgy jogos, de klímaügyben a szennyezőket kellene büntetni, és azt úgy csinálni, hogy ne tudják az emberekre hárítani a terheket. 

Mint fogalmazott, a legnagyobb csata ma Brüsszelbe ez ügyben zajlik, mert a gazdag nyugat-európaiak meg akarják adóztatni a lakásokat és a gépjárműveket, a kelet-európaiak pedig nem értenek ezzel egyet, decemberben lesz legközelebb EU-csúcs, akkor majd kiderül, hogy ki kerekedik felül. 

A műsorvezető hosszan kifejtette, hogy miközben a migrációs nyomás nehezedik, Brüsszel nem fizet a magyar kerítésért, és még azoknak az NGO-knak fizet, akik az embercsempészetet propagálják, Orbán erről azt mondta, minden EU-csúcson harcol a magyarok igazáért, mert amikor megépítette a kerítést, akkor mindennek elmondták, de azóta többen is építettek kerítést, lassan ez lesz a többségi álláspont. 

Azt mondta, 92 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg az idén, míg az előző években ez 20-30 ezer körül volt csak, ez is mutatja, hogy megnőtt a nyomás. Összességében szerinte jogos az igény, hogy térítsék meg a kerítés költségét, szerinte 600 milliárd forint körüli az összeg, amit eddig határvédelemre költöttek, ugyanennyi a gyerekesek adóvisszatérítésére költött pénz is, így ez a pénz jó helyen lenne a családoknál is, de a határvédelemre ment. Azt is mondta, még nem nyertük meg ezt a csatát, de közel vagyunk hozzá.

"Szerintem fizetni fognak, mert ez úgy helyes"

– mondta. 

Azt is mondta, "a logikus gondolkodás nem előfeltétele annak, hogy valaki EU-biztos legyen", mondván a migráció okozza, felpörgeti, növeli a járvány mértékét, mert behurcolják a különböző variánsokat, de "a brüsszeli bürokraták vezetője" szerint a migráció ennek ellenére jó dolog. Orbán úgy fogalmazott, hogy erre azt válaszolják, hogy "ha ez jó nektek, akkor vigyétek", és a kormány készen áll arra, hogy nyisson egy korridort, ahol "a migránsok átmasírozhatnak nyugatra", de ha szerintük jó a migráció, a magyarok szerint meg rossz, akkor ne kényszerítsék senkire.

"Azt kívánom a hazánknak, hogy mindig olyan kormányunk legyen, amely érvényesíti az emberek akaratát a brüsszeli bürokratákkal szemben" – zárta a beszélgetést. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.