Orbán: A kormány már nem tud több embert meggyőzni az oltásról

Belpol

A kormányfő azzal indokolta a munkahelyi kötelező oltásokat, hogy most már a munkahelyi közösségek érvelése kell, az embereknek egymást kell meggyőzniük. 

A koronavírus-járvány negyedik hulláma volt az első téma Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. Azt mondta, volt egy sikeres "tavaszi oltási hadjárat", azzal sikerült a béta variánst megállítani, de most egy agresszívabb, delta variáns fertőz. Mint fogalmazott, a vírus akkor nem okozna semmilyen gondot, ha mindenki be lenne oltva, ezért most azt lehet mondani, hogy aki be van oltva, az nincs veszélyben, aki nincs, az viszont arra számíthat, hogy meg fogja találni a vírus, és nagyon nagy veszélybe fog kerülni. 

Semmilyen védelmi intézkedése nem véd meg, csak az oltás 

– hangsúlyozta Orbán, aki azt mondta, az olyan védelmi intzékedések, mint a maszkhasználat, csak lassítják a vírus terjedését, de nem védenek meg, a legfontosabb védelmi intézkedés pedig az oltás. 

Azt is mondta, most van 10 millió oltás az országban, és az év végéig érkezik még 5 millió, tehát van elég oltás. Hozzátette, ha a vírus majd gyorsabban terjed, akkor reagálni kell. 

Arról is beszélt, hogy azért tehetik kötelezővé az oltást a munkáltatók, mert ők majd látják, hogy a munkahelyi közösségekben mennyire terjed gyorsan a vírus. Szerinte az egy mese, hogy a kormány bárkire is át tudja tolni a felelősséget, mert ha rossz az időjárás, azért is a kormányt teszik felelőssé, de az országban nem azonosak az állapotok, és az általános kötelező oltás túl van azon, amit az emberek elviselnek, miközben egy munkahelyi közösségen belül ez már elfogadhatóbb. 

Azt is mondta, 

a kormány nem tudott több embert meggyőzni az oltásról, és nem is fog tudni, 

ezért most már a "munkahelyi közösségek érvelése kell", hogy az emberek elvárhatják egymástól, hogy beoltassák magukat. Azt is mondta, felmérték előtte az emberek véleményét, és eszerint az emberekben van egy ilyen igény, hogy beszélni akarnak a munkahelyi közösségekben azokkal, akik nem vették fel az oltást. 

Az állami munkahelyekről is szólt, erről azt mondta, hogy

ahol az állami alkalmazottak sok emberrel találkoznak, például ügyfélszolgálatokon, ott azonnali hatállyal kötelezővé teszik az oltást, majd "haladnak befelé", és végül mindenkinek be kell majd oltatnia magát. 

Orbán szakemberekre hivatkozva azt is mondta, hogy a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és az oltatlanoknál a megbetegedés kockázata 10-szer nagyobb, és bár a beoltottak között is elkapják többen a vírust, de többségében nem betegszenek meg annyira. 

Szóba került a minimálbér-megállapodás, erről azt mondta, a munkavállalók és a munkaadók állapodtak meg egymással, nem a kormány döntött, a kormány csak segíti a megállapodás létrejöttét és közvetít, illetve átvállal bizonyos terheket. Orbán elmondása szerint 20 százalékot akartak emelni a szakszervezetek, a munkaadók azt mondták, hogy ezt nem bírják ki, de a kormány azt mondta, hogy cserébe hajlandó a vállalkozói terheket, nevezetesen a munkások után járó tb-járulékot csökkenteni. Végül a kisvállalkozói adót is csökkentették, valamint a szociális hozzájárulási adót is, a pénzügyminiszter azt mondta, hogy ezt még kibírja a költségvetés, "lelke rajta" – kommentálta Orbán. 

Megint beszéltek a rezsitémáról is, Orbán szerint "rezsiválság" van Európában, mert megugrott a gáz és az áram ára, de nálunk nem, mert a 2010-es évek elején hatalmas vita után sikerült szakítani azzal az egyébként a baloldali kormányok által alkalmazott gyakorlattal, hogy a multik igényeit kielégítve mindig emelik az árakat. Ehelyett rögzítették az árakat a háztartások számára, igaz, a "gazdaság szenved", mert az iparban vannak magasabb árak. 

Ez addig marad, "amíg a mi kormányunk van" 

– fogalmazott Orbán, mondván a baloldal piaci árakat akarna bevezetni.  

Azt is mondta, az egy "bolond dolog, amit Brüsszel csinál", hogy miközben amúgy is magasak az árak, még a klímapolitikával is emelnék azokat, és az embereket takarékoskodásra szólítják fel. Ez utóbbi Orbán szerint amúgy jogos, de klímaügyben a szennyezőket kellene büntetni, és azt úgy csinálni, hogy ne tudják az emberekre hárítani a terheket. 

Mint fogalmazott, a legnagyobb csata ma Brüsszelbe ez ügyben zajlik, mert a gazdag nyugat-európaiak meg akarják adóztatni a lakásokat és a gépjárműveket, a kelet-európaiak pedig nem értenek ezzel egyet, decemberben lesz legközelebb EU-csúcs, akkor majd kiderül, hogy ki kerekedik felül. 

A műsorvezető hosszan kifejtette, hogy miközben a migrációs nyomás nehezedik, Brüsszel nem fizet a magyar kerítésért, és még azoknak az NGO-knak fizet, akik az embercsempészetet propagálják, Orbán erről azt mondta, minden EU-csúcson harcol a magyarok igazáért, mert amikor megépítette a kerítést, akkor mindennek elmondták, de azóta többen is építettek kerítést, lassan ez lesz a többségi álláspont. 

Azt mondta, 92 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg az idén, míg az előző években ez 20-30 ezer körül volt csak, ez is mutatja, hogy megnőtt a nyomás. Összességében szerinte jogos az igény, hogy térítsék meg a kerítés költségét, szerinte 600 milliárd forint körüli az összeg, amit eddig határvédelemre költöttek, ugyanennyi a gyerekesek adóvisszatérítésére költött pénz is, így ez a pénz jó helyen lenne a családoknál is, de a határvédelemre ment. Azt is mondta, még nem nyertük meg ezt a csatát, de közel vagyunk hozzá.

"Szerintem fizetni fognak, mert ez úgy helyes"

– mondta. 

Azt is mondta, "a logikus gondolkodás nem előfeltétele annak, hogy valaki EU-biztos legyen", mondván a migráció okozza, felpörgeti, növeli a járvány mértékét, mert behurcolják a különböző variánsokat, de "a brüsszeli bürokraták vezetője" szerint a migráció ennek ellenére jó dolog. Orbán úgy fogalmazott, hogy erre azt válaszolják, hogy "ha ez jó nektek, akkor vigyétek", és a kormány készen áll arra, hogy nyisson egy korridort, ahol "a migránsok átmasírozhatnak nyugatra", de ha szerintük jó a migráció, a magyarok szerint meg rossz, akkor ne kényszerítsék senkire.

"Azt kívánom a hazánknak, hogy mindig olyan kormányunk legyen, amely érvényesíti az emberek akaratát a brüsszeli bürokratákkal szemben" – zárta a beszélgetést. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.