Orbán: A kormány már nem tud több embert meggyőzni az oltásról

Belpol

A kormányfő azzal indokolta a munkahelyi kötelező oltásokat, hogy most már a munkahelyi közösségek érvelése kell, az embereknek egymást kell meggyőzniük. 

A koronavírus-járvány negyedik hulláma volt az első téma Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. Azt mondta, volt egy sikeres "tavaszi oltási hadjárat", azzal sikerült a béta variánst megállítani, de most egy agresszívabb, delta variáns fertőz. Mint fogalmazott, a vírus akkor nem okozna semmilyen gondot, ha mindenki be lenne oltva, ezért most azt lehet mondani, hogy aki be van oltva, az nincs veszélyben, aki nincs, az viszont arra számíthat, hogy meg fogja találni a vírus, és nagyon nagy veszélybe fog kerülni. 

Semmilyen védelmi intézkedése nem véd meg, csak az oltás 

– hangsúlyozta Orbán, aki azt mondta, az olyan védelmi intzékedések, mint a maszkhasználat, csak lassítják a vírus terjedését, de nem védenek meg, a legfontosabb védelmi intézkedés pedig az oltás. 

Azt is mondta, most van 10 millió oltás az országban, és az év végéig érkezik még 5 millió, tehát van elég oltás. Hozzátette, ha a vírus majd gyorsabban terjed, akkor reagálni kell. 

Arról is beszélt, hogy azért tehetik kötelezővé az oltást a munkáltatók, mert ők majd látják, hogy a munkahelyi közösségekben mennyire terjed gyorsan a vírus. Szerinte az egy mese, hogy a kormány bárkire is át tudja tolni a felelősséget, mert ha rossz az időjárás, azért is a kormányt teszik felelőssé, de az országban nem azonosak az állapotok, és az általános kötelező oltás túl van azon, amit az emberek elviselnek, miközben egy munkahelyi közösségen belül ez már elfogadhatóbb. 

Azt is mondta, 

a kormány nem tudott több embert meggyőzni az oltásról, és nem is fog tudni, 

ezért most már a "munkahelyi közösségek érvelése kell", hogy az emberek elvárhatják egymástól, hogy beoltassák magukat. Azt is mondta, felmérték előtte az emberek véleményét, és eszerint az emberekben van egy ilyen igény, hogy beszélni akarnak a munkahelyi közösségekben azokkal, akik nem vették fel az oltást. 

Az állami munkahelyekről is szólt, erről azt mondta, hogy

ahol az állami alkalmazottak sok emberrel találkoznak, például ügyfélszolgálatokon, ott azonnali hatállyal kötelezővé teszik az oltást, majd "haladnak befelé", és végül mindenkinek be kell majd oltatnia magát. 

Orbán szakemberekre hivatkozva azt is mondta, hogy a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és az oltatlanoknál a megbetegedés kockázata 10-szer nagyobb, és bár a beoltottak között is elkapják többen a vírust, de többségében nem betegszenek meg annyira. 

Szóba került a minimálbér-megállapodás, erről azt mondta, a munkavállalók és a munkaadók állapodtak meg egymással, nem a kormány döntött, a kormány csak segíti a megállapodás létrejöttét és közvetít, illetve átvállal bizonyos terheket. Orbán elmondása szerint 20 százalékot akartak emelni a szakszervezetek, a munkaadók azt mondták, hogy ezt nem bírják ki, de a kormány azt mondta, hogy cserébe hajlandó a vállalkozói terheket, nevezetesen a munkások után járó tb-járulékot csökkenteni. Végül a kisvállalkozói adót is csökkentették, valamint a szociális hozzájárulási adót is, a pénzügyminiszter azt mondta, hogy ezt még kibírja a költségvetés, "lelke rajta" – kommentálta Orbán. 

Megint beszéltek a rezsitémáról is, Orbán szerint "rezsiválság" van Európában, mert megugrott a gáz és az áram ára, de nálunk nem, mert a 2010-es évek elején hatalmas vita után sikerült szakítani azzal az egyébként a baloldali kormányok által alkalmazott gyakorlattal, hogy a multik igényeit kielégítve mindig emelik az árakat. Ehelyett rögzítették az árakat a háztartások számára, igaz, a "gazdaság szenved", mert az iparban vannak magasabb árak. 

Ez addig marad, "amíg a mi kormányunk van" 

– fogalmazott Orbán, mondván a baloldal piaci árakat akarna bevezetni.  

Azt is mondta, az egy "bolond dolog, amit Brüsszel csinál", hogy miközben amúgy is magasak az árak, még a klímapolitikával is emelnék azokat, és az embereket takarékoskodásra szólítják fel. Ez utóbbi Orbán szerint amúgy jogos, de klímaügyben a szennyezőket kellene büntetni, és azt úgy csinálni, hogy ne tudják az emberekre hárítani a terheket. 

Mint fogalmazott, a legnagyobb csata ma Brüsszelbe ez ügyben zajlik, mert a gazdag nyugat-európaiak meg akarják adóztatni a lakásokat és a gépjárműveket, a kelet-európaiak pedig nem értenek ezzel egyet, decemberben lesz legközelebb EU-csúcs, akkor majd kiderül, hogy ki kerekedik felül. 

A műsorvezető hosszan kifejtette, hogy miközben a migrációs nyomás nehezedik, Brüsszel nem fizet a magyar kerítésért, és még azoknak az NGO-knak fizet, akik az embercsempészetet propagálják, Orbán erről azt mondta, minden EU-csúcson harcol a magyarok igazáért, mert amikor megépítette a kerítést, akkor mindennek elmondták, de azóta többen is építettek kerítést, lassan ez lesz a többségi álláspont. 

Azt mondta, 92 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg az idén, míg az előző években ez 20-30 ezer körül volt csak, ez is mutatja, hogy megnőtt a nyomás. Összességében szerinte jogos az igény, hogy térítsék meg a kerítés költségét, szerinte 600 milliárd forint körüli az összeg, amit eddig határvédelemre költöttek, ugyanennyi a gyerekesek adóvisszatérítésére költött pénz is, így ez a pénz jó helyen lenne a családoknál is, de a határvédelemre ment. Azt is mondta, még nem nyertük meg ezt a csatát, de közel vagyunk hozzá.

"Szerintem fizetni fognak, mert ez úgy helyes"

– mondta. 

Azt is mondta, "a logikus gondolkodás nem előfeltétele annak, hogy valaki EU-biztos legyen", mondván a migráció okozza, felpörgeti, növeli a járvány mértékét, mert behurcolják a különböző variánsokat, de "a brüsszeli bürokraták vezetője" szerint a migráció ennek ellenére jó dolog. Orbán úgy fogalmazott, hogy erre azt válaszolják, hogy "ha ez jó nektek, akkor vigyétek", és a kormány készen áll arra, hogy nyisson egy korridort, ahol "a migránsok átmasírozhatnak nyugatra", de ha szerintük jó a migráció, a magyarok szerint meg rossz, akkor ne kényszerítsék senkire.

"Azt kívánom a hazánknak, hogy mindig olyan kormányunk legyen, amely érvényesíti az emberek akaratát a brüsszeli bürokratákkal szemben" – zárta a beszélgetést. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.