Orbán tavaly a neki címzett kérdések több mint fele elől kitért

  • narancs.hu
  • 2021. február 17.

Belpol

A miniszterelnök többségében mást küldött be maga helyett a parlamentbe. 

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) és Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) tette fel a legtöbb azonnali kérdést (22-22) a parlamentben 2020 január és december között – derül ki az Országgyűlés éves beszámolójából

Napirend előtt Tóth Bertalan MSZP-elnök (23 alkalommal), napirend után Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője (35 alkalommal), a napirendi pontokhoz kapcsolódóan Nacsa Lőrinc, a KDNP szóvivője (239 alkalommal) szólalt fel a legtöbbször, és az LMP-s Ungár Péter tette fel a legtöbb szóbeli kérdést (4). A járványhelyzet miatt nem lehetett interpellálni a kormánytagokat, így ebben a tárgykörben Varju László, a DK alelnöke volt a legaktívabb a maga két interpellációjával.  

A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a kormánypárti képviselők 1070, az ellenzékiek pedig 1774 alkalommal szólaltak fel a parlamentben, ami nagyjából 37 – 62 százalékos arányt jelent, ha beleszámítjuk a nemzetiségi képviselők felszólalásait is (0,5 százalék). A Fidesz-KDNP frakcióinak tagjai 95 órát beszéltek, amíg az ellenzék politikusai közel 187-et. A kormány nevében a napirendi pontokhoz kapcsolódóan 547-szer szólaltak fel képviselők, ami a 2857 összes felszólalás 15,8 százaléka. Látszólag az ellenzék jóval aktívabb volt a 2020-as évben, de ehhez hozzátartozik, hogy a felszólalások idejét szabályozzál a parlamentben, ami közrejátszik abban, hogy a kormánypártok képviselői kevesebbet beszéltek. 

Az ellenzékiek összesen 402 alkalommal nyújtottak be azonnali kérdést, amíg a kormánypártiak 129-szer. A legtöbbet Orbán Viktor miniszterelnöknek (139) címezték, akit Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere (116) követ.

A kormányfő a neki feltett 139 kérdés közül maga összesen 65-re adott választ,

helyette a legtöbbször a Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely válaszolt, 37-szer, 10 alkalommal Szijjártó Péter külügyminiszter, 9-9 alkalommal pedig a pénzügy- és az agrárminiszter válaszolt Orbán helyett. Azonnali kérdéseknél egyébként a kérdezeteknek kétszer joga van elhalasztani a válaszadást, és csak harmadjára kell megjelennie és válaszolnia is. A kérdezők addig eldönthetik, hogy elfogadják-e ha például Orbán helyett más válaszol nekik, vagy inkább várnak a kormányfő személyes megjelenésére és válaszára. A többi miniszter a dokumentum szerint ugyanakkor nagy többséggel saját maga adott választ a kérdésekre. 

Kásler Miklósnak 2068 írásbeli kérdést nyújtottak be, ami rekordmagas a többi miniszternek címzett megkeresésekhez képest, igaz, ő a több témát is kezelő Emberi Erőforrások Minisztériumát vezeti; őt Nagy István agrárminiszter (463 kérdés), Palkovics László (429), Pintér Sándor belügyminiszter (265), valamint Orbán Viktor (250) követi a sorban. 

A képviselők összesen 727 alkalommal szavaztak, 55 törvényt és 126 törvénymódosítást fogadtak el 2020-ban, összesen 181-et, amely a 2018-as és a 2019-es számnál is magasabb.

2018-tól tavaly év végéig már összesen 446 törvényt fogadott el a parlament.

A legtöbb képviselői önálló indítványt (törvényjavaslat, határozati javaslat) a Jobbik tagjai (58) nyújtották be. A Párbeszéd 53, az LMP 50, az MSZP 31, a DK 24 alkalommal próbálkozott, amíg a kormánypárti képviselők összesen 17-szer. A független képviselők sem tétlenkedtek, összesen 47 indítványt nyújtottak be, ahogyan több esetben az ellenzéki pártok közös javaslatokkal éltek, sőt, egy esetben egy Fidesz-KDNP-Jobbik-MSZP-LMP indítványozás is megtörtént. Módosító javaslatokból a kormánypárt 24-et nyújtott be, amíg az ellenzék 1042-őt.

Összesen két képviselőnek függesztették fel a mentelmi jogát; Boldog Istvánnak (Fidesz) hivatali vesztegetés, Kálló Gergelynek (Jobbik) pedig rongálás miatt. 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.