Ismét Törőcsik Zsolt műsorvezető vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban, a fő téma ismét a szankciók és az energiaárak voltak, a tanárok tiltakozásáról egyetlen szó sem esett.
Orbán arról beszélt, hogy a legutóbbi brüsszeli uniós csúcson mindenki idegesebb volt a szokásosnál, mert mindenki érzi az ukrajnai háború hatását. Orbán ismét kifejtette, hogy jobb lenne, ha nem lenne háború, annak pedig úgy lehet véget vetni, hogy a szembenálló felek leülnek tárgyalni. Közölte, arra számít, hogy a tűzszünet és a béketárgyalások melletti közvélemény erősödni fog, de "Magyarországon józan emberek élnek, itt eleve ez volt a kiindulópont".
Arról is beszélt, hogy "Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus", de kifejtette, hogy három nagy európai kiadás körvonalazódik Ukrajnával kapcsolatban: az egyik a háború költségeinek támogatása, erre van az EU-nak pénzügyi kerete, ezért ehhez nem kell új befizetés; a második az újjáépítés kérdése, hogy ha vége lesz a háborúnak, akkor ki fogja újjáépíteni Ukrajnát, ez komoly teher lesz, ha az európai országok részt akarnak venni benne; a harmadik pedig az Ukrajna működéséhez szükséges összeg, mert Ukrajna szerinte egy működésképtelen állam (sőt, szerinte már a háború előtt sem tudta úgy működtetni a gazdaságát, hogy ellássa magát), ez havonta 5 milliárd euró lenne, kérdés, hogy ezt ki fogja odaadni. Mint mondta, erről zajlanak egyeztetések, hogy hogyan osszák meg Amerika és Európa között, és hogy ki akar ebben részt venni. Erről Magyarországnak is döntenie kell majd a következő 2-3 hónap uniós tárgyalásai során.
Hosszan beszélt a gázárról is, mint mondta, alapból kevesebb gáz érkezik, mint amennyit el szoktunk fogyasztani. Az egyik ötlet, hogy fogyasszunk kevesebbet, a másik, hogy hozzunk be máshonnan gázt, például Amerikából, de ennek fizikai akadálya van, mert ehhez össze kell préselni a gázt, elhozni, légneműsíteni, stb., és erre mondta Macron francia elnök, hogy az nem barátság, hogy többszörös áron adják az amerikaiak a gázt, mint otthon. Orbán szerint most ugyanis mindenki azon nyerészkedik, hogy Európa szorult helyzetben van.
Hozzátette, most egyébként nyugalom van, mert a nyáron feltöltötték a gáztározókat, van elég gáz Európában, de később fog még feljebb menni a gáz ára. Magyarország viszont olyan hosszú távú szerződéseket kötött Oroszországgal, hogy garantálva van a gázellátás. Az Északi Áramlatot terroristaakciókkal tönkretették, az nem működik, de a török vezeték igen, azt meg is fogják védeni, nem lesz ellátási hiány – ígérte. Az ára viszont más kérdés, mert az oroszokkal kötött szerződés is az európai árakhoz van kötve – tette hozzá.
Magyarország a saját helyzetét úgy ítéli meg, hogy ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben, mint a többiek
– mondta Orbán arra, hogy miért nem akar az európai közös gázbeszerzésben részt venni, szerinte ugyanis azzal csak rosszul járnánk.
Kijelentette, hogy ma azért magas a gázár Európában, mert szankciókat vezettek be. Szerinte arról van szó, hogy kitaláltak egy tervet az oroszoknak, "hogy majd jól beleesnek, de mi estünk bele", az EU szerint tovább kellene ásni, de Orbánék szerint meg ki kéne mászni belőle.
Arról is beszélt, hogy az uniós csúcson egyébként nagyon sok érdek jelenik meg, rengeteg pénz mozog a háttérben, megjelennek a spekulánsok, akik extraprofitra számítanak, a hangulat ezért ködös, rosszkedvű. Emellett minden alkalommal felmerül a gáz ügyében a szolidaritás, de eddig sikerült elérni, hogy ez önkéntes legyen, Magyarországnak egyébként a szerbekkel van erről megállapodása. Orbán szerint a kötelező szolidaritás ebben az esetben úgy nézne ki, hogy miközben Magyarország megkötötte a maga szerződéseit, más meg nem, mert támogatta a szankciókat, akkor oda kéne adni nekik, de ebből nem kérünk.
Szerinte a nemzetközi politikában amikor egyre bonyolultabb javaslatok kerülnek elő, akkor mindig vissza lehet fejteni, hogy valakinek, valamely tagállamnak az érdekeiről van szó, amit "ilyen negédes kifejezésekkel fednek el, mint a szolidaritás".
Orbán szerint annak a belátása hoz majd változást, hogy a szankciók magasabb energiaárhoz vezetnek, és hogy a magas energiaárak magas inflációt hoznak. Megismételte, hogy az élelmiszerinfláció mögött is – bár szerinte sem kizárólag, de javarészben – az energiaárak állnak, azt is mondta, hogy ha holnap reggel egy tündér varázsütésre megszüntetné a szankciókat, az áremelkedés is a felére csökkenne.
Szóba került a nemzeti konzultáció is, erről azt mondta, hogy azért fontos, hogy mindenki rájöjjön, hogy mindenki veszélyben van. 2023 év végére mindenképpen el kell érni, hogy az infláció egyszámjegyű legyen (bár legutóbbi rádiószereplésekor ennél zavarosabban fogalmazott). A cégek úgy vannak veszélyben, hogy a magas energiaárak miatt leromlik a versenyképességük, el kell küldeniük embereket, ezért kell őket megsegíteni. Ezért van benzinárstop, ársapka, rezsivédelem, és bejelentette, hogy
a következő hetekben lesznek újabb termékek, amelyeknek árát központilag fogják maximálni.
Bejelentette azt is, hogy a kormány úgy döntött, hogy a cégeknél
a kkv-k hiteleinél a változó kamatozású hiteleket 7,7-8 százalék közötti kamatszinten megállítják, a különbözetet a bankoknak kell kifizetnie,
a profit egy részéről le kell mondaniuk és oda kell adniuk a vállalkozóknak. Hozzátette, nem jó, amikor így be kell avatkozni, de így döntött a kormány, november 15-től kezd ez működni és legalább fél évig hatályban marad.
A nagyobb cégeknek több a pénzügyi tartalékuk, az emberek többségét pedig a kkv-k foglalkoztatják, de a gyármentő program keretében 150 milliárd forintot nyitottak meg a nagy cégeknek is beruházásokra – tette hozzá.
Végül arra a kérdésre, hogy vannak-e még további intézkedésekre tervek, Orbán azt mondta: "minden fiókban vannak még tervek".
