Mint arról a Narancs.hu is beszámolt, Karsai Dániel beadványára a kormány múlt héten elküldte az ellenkérelmét, amit Karsaiék közzé is tettek, magyarra lefordítva, hogy minél többek számára nyilvánosak legyenek az abban foglalt észrevételek. Eszerint a kormány nem tartja megalapozottnak Karsai Dániel kérelmét, és arra kéri a testületet, nyilvánítsa elfogadhatatlannak, vagy állapítsa meg, hogy az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia – ez derül ki a nyilvánosságra hozott ellenkérelemből.
Az ellenkereset részleteit, illetve hogy mi várható a következő egy hónapban, Stánicz Péter, Karsai Dániel ügyének egyik jogi képviselője ismertette a szerdai sajtótájékoztatón. Mint mondta, a kormány levelére egyelőre érdemben nem kívánnak reagálni, azt majd válaszukban fogják kifejteni.
A kormány álláspontja, hogy a nemzetközi bíróság egy hasonló esetben, a Pretty kontra Egyesült Királyság-ügybe már döntött, és elutasította a kérelmet. Szerintük ennek megfelelően most is hasonló ítéletnek kell születnie. A kormány kiemeli azt is, hogy az állam mérlegelési jogkörébe tartozik, biztosít-e és ha igen, akkor milyen életvégi döntéseket az egyén számára. Vitatja a kormány azt is, hogy Európában lenne elmozdulás az életvégi döntések lehetőségeinek kiterjesztése felé. Véleményük szerint egyáltalán nem tartozik a magánszféfa körébe, hogy az egyén életvégi döntést hozhasson. A büntetőjogi tilalommal kapcsolatban, miszerint aki segédkezik, például a beteg kiutaztatásában, az öngyilkosságban közreműködik, a kormány kiemelte: Karsai Dániel ügyében ez nem releváns, mert amíg képes rá, szabadon, egyedül kiutazhat külföldre. Végezetül a kormány arra hivatkozott, hogy a magyar jog nem tesz különbséget, hogy a beteg életfenntartó kezelésre szorul-e vagy sem, álláspontjuk az, hogy minden magyar emberre egyformán vonatkozik az életvégi döntések szabályozása, ezért a diszkrimináció és a diszkrimináció tilalmába való ütközése a magyar jogszabályoknak fel sem merül.
Karsaiék eredetileg november 2-áig kaptak határidőt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) arra, hogy válaszukat részletesen előterjeszthessék. Erre egy rövid határidőhosszabbítást kértek, amiről a bíróság – épp a sajtótájékoztató ideje alatt –döntött, eszerint november 8-áig kell reagálniuk Karsai Dánieléknek a kormány észrevételeire.
A kétnaposra bővített bírósági meghallgatás első napján, november 27-én szakértőket is meghallgatnak majd: Sándor Judit bioetikust és Regis Aubris palliatív-ellátás szakértőt. Az EJEB továbbá két szervezetnek megengedte az úgynevezett beavatkozást, azaz írásbeli észrevételek benyújtását. Az egyik a svájci Dignitas, mely tagjainak segít az asszisztált öngyilkosságban, a másik pedig a European Centre for Law and Justice.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a beavatkozók maguk jelentkezhetnek. Karsai hangsúlyozta, a beavatkozók nem egyik vagy a másik felet támogatják, hanem az ügyhöz tartozó általános megfontolásokat tehetnek, további jogászi és társadalompolitikai szempontokat vethetnek fel.
Újságírói kérdésre, hogy a magyar kormány által hivatkozott 2002-es Pretty kontra Egyesült Királyság-ügy óta vajon nem volt-e újabb eset a nemzetközi bíróság asztalán, amely más döntéssel zárult volna, Karsai Dániel elmondta: az elmúlt 21 évben voltak életvégi döntéssel kapcsolatos ügyek az EJEB-en. "Nyilván, ha a teljes elutasítás álláspontját látnánk, nem töltenénk az időt egy ilyen beadvánnyal", fogalmazott Karsai. Szerinte az ügye jó eséllyel megnyerhető.
Az, hogy a kormány ellenkérelmet terjesztett elő, nem volt meglepő Karasaiék számára. Ahogy az érintett fogalmazott, "ez egy per, az ellenérdekű fél teszi a dolgát. Az, hogy első lépésként a kormány beleáll az ügybe, nem ellenséges lépés, ez általában így szokott történni."
Az ügyvéd szerint így a kormány is könnyebb helyzetben lesz, ha a bíróság elfogadja a keresetüket, hiszen nem arról lesz szó, hogy meggondolták magukat, hanem van egy bírósági döntés, amit végre kell hajtani. "Tehát most nem kerültünk át háborús üzemmódba, hanem a már megindult társadalmi beszélgetés része lesz a kormány ellenkérelme", fogalmazott, hozzátéve: a viszontválaszukat is teljes terjedelmében közzé fogják tenni két nyelven.
Az ügy eddigi visszhangja kapcsán Karsai azt mondta, "tetszik, nem tetszik, ez az ügy nyolcmillió ember ügye", hiszen az ő esete megmutatta, hogy egy "makkegészséges ember" egyik pillanatról a másikba egy ilyen helyzetben találhatja magát. Úgy vélte, az eddig megindult társadalmi párbeszéd abszolút kulturáltan folyt, és azt szeretné kérni a nyilvánosságtól, hogy maradjon is így.
Az ügyvéd utalt rá, hogy a per még nagyon sok lépcsőből fog állni, annak kimenetelét nem szeretné latolgatni. Karsai szerint ha nyerne, „nem lenne bombameglepetés”, mert az európai jog fejlődését tekintve ez „benne van a pakliban”.
Kérdésre, hogy ha elveszíti a strasbourgi pert, elképzelhetőnek tartja-e, hogy kiutazik Svájcba, Karsai elmondta: felvette a kapcsolatot egy svájci szervezettel, amely méltóságteljes eltávozásban segít embereknek. Mint mondta, egyelőre semmilyen életvégi döntést nem hozott még, viszont szeretné, ha ez szabadságában állna. Hozzátette: azt sem tartja kizártnak, hogy végül nem élne ezzel a jogával.
A magyar kormány lényegi állítása az, hogy "a Bíróság által a jelen ügyben felvetett valamennyi kérdésre a Pretty kontra Egyesült Királyság ügyben hozott ítéletben már válaszoltak". A brit Diane Pretty a 2000-es évek elején került az Egyesült Királyságban az eutanáziára vonatkozó törvényekről szóló vita középpontjába. Megpróbálta megváltoztatni a brit törvényeket, hogy véget vethessen saját életének, mert halálos betegsége, a motoros neuronbetegség miatt óriási fájdalmai és egyéb problémái voltak. Azt mondta: "Gyors, szenvedés nélküli halált szeretnék, otthon, a családom körében." A brit bíróságok nem fogadták el Pretty érveit, és a Lordok Háza, Nagy-Britannia legfelsőbb bírósága végül elutasította az ügyét. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult ő is. A testület a Pretty kontra Egyesült Királyság ügyben úgy ítélte meg, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem biztosít jogot a halálhoz, így az ehhez a bírósághoz benyújtott fellebbezése szintén sikertelen volt.
A Magyar Narancs Karsai Dániellel készült interjúja itt olvasható:
