Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában kezdésként arról beszélt, „félelmeteli horizontot” rajzol fel a nemrégiben napvilágot látott, migrációról szóló titkosszolgálati jelentés, amely megerősíti a kormány álláspontját, miszerint a migráció és a terrorizmus „kéz a kézben jár”.
„Akinek nincs gyereke, az személyes ügyként gondol a migrációra, de akinek van gyereke, az azon gondolkozik, hogy milyen országot hagy a gyerekeikre”
– fogalmazott a miniszterelnök a hvg.hu szemléje szerint. Hozzátette, szerinte, akit egyszer beengedünk, azt többet nem lehet kitenni, sőt a migráció következményeivel kapcsolatban Orbán Viktor már azt vizionált, hogy „gázai minigettók” fognak létre jönni Magyarországon, ha nem sikerül megakadályozni a migrációt.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „hálát ad a Jóistennek”, amiért Magyarországon nem teszi ki a lakosság 20 százalékát „migrációs közeg”, majd a nyugat európai országok migrációs politikájáról szólva kijelentette, Magyarországnak van egy „tolerancia ajánlata”, ami szerint azt jelenti, hogy nem akarjuk megmondani a többi országnak, ők hogyan oldják meg a migráció problémáját, de ők se mondják meg, ki tartózkodhat Magyarországon, kit kell befogadni.
„Nem akarunk mini Gázákat Budapest kerületeiben”
– jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ezt a „tolerancia ajánlatot” Európában rendszeresen visszautasítják. Ezután áttért a jövőre esedékes az EP-választásra, amelynek szerinte az lesz a tétje, hogy lehet-e Brüsszelben elérni olyan változást, amely megszűnteti a migránsokat Magyarországra kényszerítő „rossz migrációs politikát”, a már korábban bejelentett újabb nemzeti konzultációra pedig azért van szükség, mert az is eszköz lehet az EU migrációs politikája elleni küzdelemben.
„Az a vezetés, amelyik ma Brüsszelben van, egy globalista elit megbízását teljesíti, ők nem a mi embereink. A tévében látott brüsszeli bürokratákról senki ne gondolja, hogy azok a mi embereink” – mondta, ezt a gondaltot pedig gyorsan össze is kötötte az orosz–ukrán háborúval, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök úgy véli, az Egyesült Államok azért küld egyre több pénzt és fegyvert Ukrajnának, mert ki akarja terjeszteni a háborút, miközben Európa korábbi terve és mai érdeke is a konfliktus elszigetelése, lokalizálása lenne. Azt, hogy miért nem akar sem pénzt, sem pedig fegyvert adni Ukrajnának, Orbán Viktor azzal magyarázta: mi is emberből vagyunk, keresztén ország vagyunk, ezért humanitárius segítséget küldünk, de Magyarország számára súlyos, gazdasági csőddel felérő következményekkel járna, ha „mi tartanánk el az ukrán államot”.
Az idei évből hátralévő másfél hónapot Orbán úgy látja, „rendkívül nehéz lesz a magyar politika számára”, ugyanakkor a magyar emberek élete nem lesz nehezebb, mert reálbér növekedés jön. A politikai nehézségek közé sorolta a migráció kérdésén kívül Ukrajna EU-s csatlakozásának témáját is.
„Ukrajna semmilyen tekintetben nem áll készen arra, hogy az Európai Uniós tagság ambíciójával tárgyalhasson. Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől”
– jelentette ki Orbán, majd a politikai nehézségekre visszatérve megemlített azt is, hogy az EU 3-4-5 milliárd euróval „tartozik” Magyarországnak, ami „jár nekünk, mégsem adják ide.” A miniszterelnök szerint azonban ez a kérdés nem lehet tárgyalási alap Ukrajna uniós csatlakozásának támogatásával kapcsolatban.
