Kertész Imre hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni, nem is volt kérdés, hogy a hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani, mert ez az ő városa – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Kertész Imre Intézet megnyitóján.
A kormányfő a Benczúr utcai szecessziós villában több idézetet is felelevenített a 2016-ban elhunyt Nobel-díjas írótól, így például azt, amelyben Kertész Imre az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, "szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának" nevezi.
| ||
| ||
"Akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani" – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor ezzel a vasárnapi tiszaújvárosi időközi parlamenti választáson induló ellenzéki jelölt, Biró László személyére utalt. Nem is olyan meglepő, hogy nem először, és aligha utoljára felhasználva Kertész zsidó származását belpolitikai aktuál kérdést csinált az író emlékéből.
Orbán Viktor arra a gondolatára is emlékeztetett Kertész Imrének, miszerint "olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik".
Az Orbán (vagy köre) által sajátosan válogatott idézetekből valahogy az nem tűnik ki, hogy Kertész sem Magyarországról, sem a magyar politikáról szólva nem volt túl derűlátó. Élete vége felé több ellentmondásosnak ítélhető nyilatkozatot is tett.
A miniszterelnök a megnyitó során felidézte, hogy amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, heves, nem túl színvonalas viták zajlottak Magyarországon, különösen a jobboldal és inkább annak radikálisabb része úgy gondolta, ugyan óriási siker a Nobel-díj, de "minden relatív, micsoda nagy írók nem kaptak" például a két világháború között, és azt is mondták, nyilván azért kapta Kertész Imre a kitüntetést, mert regénye, a Sorstalanság holokauszttárgyú.
Ez a vita beskatulyázta Kertész Imrét "egy olyan fiókba, ahová ő soha nem vágyakozott és nem is volt semmi indoka, hogy oda bezárják" – jelentette ki Orbán Viktor.
Az író életútjából kiemelte: Kertész Imre a kommunizmusban a teljes kívülállás stratégiáját választotta, tisztán akart élni, nem akart kompromittálódni, úgy gondolta, "ebben nem szabad részt venni".
"A Budapesten megvalósuló belső emigrációt választotta" – mondta Orbán.
| ||
| ||
Orbán Viktor az intézet megnyitója apropóján kiemelte, hogy 2010 óta több mint 4 ezer milliárd forint fejlesztés, beruházás történt Budapesten. Nyilvánvalónak nevezve a különbséget az egy évtizeddel ezelőtti főváros és a mostani között, mondjuk szempontokat nem fogalmazott meg, így a rengeteg elköltött közpénzen túl nem igazán világos, mire gondolt.
Magyarország az elmúlt években és jelenleg is erején felül vállal kulturális kiadásokat, mert "kultúrnemzet vagyunk" – hangsúlyozta, példaként megemlítve a Liget Budapest projektet, a filmipar támogatását és a Magyar Állami Operaház felújítását.
Schmidt Mária, az intézményt működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója felidézte: három évvel ezelőtt merült fel az a gondolat, hogy Kertész Imre hagyatékának máshol nem őrzött részét saját intézményben dolgozzák fel és hozzanak létre egy olyan intézetet, amely az író emlékét, hagyatékát és örökségét méltó módon ápolja.
Orbán Viktor miniszterelnök az első pillanattól támogatta ezt az elképzelést – emelte ki.
Az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Sorstalan hagyaték
Nagy a titkolózás a Kertész Imre Intézet körül, a szakmai vezető nem hajlandó kérdésekre válaszolni, és már egy rosszízű jogvitába is belefutottak. Schmidt Mária pedig újabb lehetőségeket kap, hogy Kertész-művek alapján ostorozza a kormány ellenségeit, a politikailag korrekt nyugati világot és a liberálisokat.
Álmunka - Továbbra is bizonytalan a Kertész-hagyaték sorsa
Bár a bíróság első fokon megerősítette azt, hogy Kertész Imre szerzői jogai Schmidt Mária közalapítványához kerültek, Kertész Magda fia fellebbez. A Kertész Imre Intézet közben megkezdte a szakmai munkát: kiírt két zavaros pályázatot az üres honlapjára.
Őfelsége sírrablója - Hízik Schmidt Mária birodalma
Ömlik a közpénz Schmidt Máriához és közalapítványához: az 56-os emlékévet levezénylő, a „halszagú Magyarországért" is felelős Terror Háza-igazgató I. világháborús kormánybiztos lett, és újabban nemcsak Kertész Imre emlékének őrzőjeként, hanem a Petri György-hagyaték gondozójaként is fellép. Sikert sikerre halmoz a NER emlékezetpolitikai főideológusa, és a kormányzati megbízásokkal dől a közpénz a Schmidt-birodalom zászlóshajójához, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványhoz (KKETTKK).
