Orbánék a Facebookot és a Google-t akarják a befolyásuk alá vonni

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. augusztus 12.

Belpol

„A Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon migrációval kapcsolatos híreket.”

Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a nagy multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján.

„Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik” –mondta az igazságügyi miniszter az EU és a Facebook társadalom – kihívások és megoldások című előadásában.

Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert – mint fogalmazott – ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban.

„Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket” – jelentette ki.

Varga Judit igazságügyi miniszter előadást tart Az EU és a Facebook-társadalom - kihívások és megoldások? címmel a 27. Sziget fesztiválon 2019. augusztus 11-én.

Varga Judit igazságügyi miniszter előadást tart Az EU és a Facebook-társadalom - kihívások és megoldások? címmel a 27. Sziget fesztiválon 2019. augusztus 11-én.

Fotó: MTI/Mónus Márton


A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Mint megjegyezte, Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. „Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket” –jegyezte meg.

Megfogalmazása szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben.

„Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez” – mondta Varga Judit. Hozzátette: a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás. (MTI)

A NER olyasmire vállalkozna, ami csak az igazi diktatúráknak sikerült: begyűrné maga alá a Facebookot

Sértve érezi magát a fideszes holdudvar, amiért a közösségi platform korlátozza a nacionalista tartalmak terjedését, pedig a jobboldali populisták uralják az internetet. „Olyan hibák orvosolását várjuk el a Facebooktól, melyeket a történelem során korábban sem tudtak megoldani.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.