„Olyan hibák orvosolását várjuk el a Facebooktól, melyeket a történelem során korábban sem tudtak megoldani. A második világháború alatt nem volt internet, mégis volt uszítás” – nyilatkozta lapunknak Polyák Gábor médiajogász azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi botrányok, viták után Magyarországon is felmerült, hogy korlátok közé kellene szorítani a legnagyobb – lassan monopolhelyzetben lévő – közösségi oldalt.
Ahogy közeledik az európai parlamenti választás, egyre nagyobbak a hullámok a legnagyobb befolyással bíró közösségi média felület feje fölött. Sokan attól tartanak, hogy megismétlődik az, ami a 2016-os egyesült államokbeli elnökválasztás során történt.
Áruló barátunk, a Facebook
A politikai kampányok atombombáját találta fel a Cambridge Analytica vagy csak a meleg vizet adta el újracsomagolva? A szemünk láttára zajlik a kortárs internet legnagyobb botránya, amely akár a Facebook sorsát is megváltoztathatja. Vacak hete volt Mark Zuckerbergnek.
A Facebook nem is tétlenkedett az elmúlt hetekben: márciusban bejelentette, hogy blokkolni fogja a nacionalizmust és szeparizmust népszerűsítő tartalmakat, mert azokat érdemben nem lehet elválasztani a fehér felsőbbrendűség ideológiájától és a gyűlölködő csoportoktól. Ezt követően Mark Zuckerberg a Washinton Postba írt egy nyílt levelet, amelyben aktívabb szerepvállalást kért a világ kormányaitól és szabályozó szervezeteitől, mert nem szeretne egymagában dönteni a legfontosabb kérdésekben, ezért nemzetközi online előírások alá vonná az internetet.
Kiakad a NER házi kutatóintézete
Nem is kellett több a kormányközeli Századvég Alapítványnak: a kutatócég közleményt adott ki, amelyben azt állította, „a közösségi média oldalak cenzúrája morálisan védhetetlen, mivel lábbal tiporja a szólásszabadság elvét. Politikailag veszélyes, mivel tagadja a nemzeti szuveneritásokon alapuló törvények és szabályok érvényességét, ezen túl pedig megfosztja az embereket az igazság megismerésétől, mert annak teljes körű bemutatását tilalom alá helyezi.”
A kormánynak dolgozó, a törvényalkotásra is nagy befolyással bíró Századvég ezzel arra utalt, amiről a fideszes politikusok és megmondóemberek az utóbbi években gyakran beszélnek: szerintük a szélesőséges nézetek terjesztését akadályozó megoldások akadályozzák, hogy bizonyos kérdéseket kibeszéljenek. A Századvég Alapítvány például hétfőn, azaz pár nappal a Facebookkal kapcsolatos tervük bejelentése után Szólásszabadság és cenzúra a 21. században címmel konferenciát rendezett, ahol a Fidesz-tag publicista, Bayer Zsolt arról lamentált, hogy a liberális világ örömtáncot járt a hírt hallatán, amely szerint „egy idősödő asszony a homoszexuális fiának és párjának hordta ki a gyermekét.” Bayer szerint meg kell akadályozni, hogy elvegyék például a család szó hagyományos jelentését csak azért, hogy a homoszexuálisoknak kedvezzenek.
A Századvég a Facebook-tervében azt szorgalmazta, hogy minősítsék hagyományos tömegmédiának a közösségi médiát, és ugyanúgy szabályozzák, mint a többi tartalomszolgáltatót. Emellett azt is javasolta, hogy terjesszék ki a közösségi média tevékenységi körére a nemzetállam területi hatályát és alkotmányos szabályait, illetve keményebb jogi eszközökkel lépjenek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival, az „önjelölt cenzorokkal” szemben.
| ||
Nincs olyan, hogy „a tömegmédia”
Polyák Gábor médiajogász szerint a közösségi médiát nem lehet úgy szabályozni, mint a tömegmédiát, ugyanis teljesen különböző szabályok vonatkoznak például a televíziókra, rádiókra és a újságokra, így ez a javaslat nehezen értelmezhető, de ez a kisebbik baj. A közösségi média ugyanis teljesen máshogy működik, mint a klasszikus orgánumok, hiszen például a Facebook moderátorai – fideszesen: „cenzorai” – nem szerkesztők, már csak az után rendelkezhetnek egy tartalom felől, miután az „megjelent.”
Ezzel szemben a szakember szerint nem lehetetlen elképzelés, hogy a közösségi média működését állami törvények szabályozzák, viszont ahhoz a megfelelő bírói kapacitást és tudást kell ki építeni, amely rengeteg adóforintba kerül. Egy Facebook-moderátornak 10 másodpercenként kell meghoznia egy döntést, gondoljunk csak abba bele, hogy mekkora feladat lenne az, ha állami szervek munkatársainak kellene ilyen kérdésekben rendelkezniük. Hozzátette, ezzel párhuzamosan eljutunk ahhoz a kérdésig is, hogy vajon bízhatunk-e a bíróságokban. Mint fogalmazott, „ma még igen, viszont ez minden percben megváltozhat.”
Az internet a jobboldalé
De olyan rossz most a NER-nek és a nacionalista, populista pártoknak a Facebookon tevékenykedni vagy épp kampányolni? Nem igazán. Egy friss kutatás szerint – amelyet ugyan a kormányközeli Médianéző Központ közölt – az EP-kampány nyitányának pillanatában a Fidesz messze a leghatékonyabb párt a közösségi médiatérben.
Továbbá a közelmúltban közölt az Alto Analytics egy elemzést, amely szerint Európában a szélsőjobboldali populista pártokhoz (mint amilyen a német AfD, vagy a spanyol VOX) köthető felhasználók a legaktívabbak.
A kutatásból az is kiderül, az említett kommentelők rengeteg hozzászólást tesznek közzé, melyek automatikusnak tűnnek,
ezért arra lehet következtetni, hogy már elindult a választás befolyásolása akár botok segítségével.
Nem véletlen, hogy a közelmúltban Zuckerberg az ír köztévének azt nyilatkozta, nem tudja garantálni, hogy politikai szervezetek próbálják befolyásolni az EP-választás kimenetelét.
| ||
Azt se feledjük el, hogy a Facebook nem csak a jobboldali tartalmakkal szigorú: B. Simon Krisztián médiakutató, az ELTE tanára – lapunk gyakori szerzője – emlékeztetett, hogy a korábbi kvízműsorvezető, jelenlegi DK-s politikus Vágó Istvánnak, illetve a kritikus, főpolgármester-jelölt Puzsér Róbertnek is tiltotta már le bejegyzését a közösségi platform.
Továbbá a 444.hu készített egy átfogó riportot tavaly a témával kapcsolatban, amelyben a Facebook egyik moderátorát is megszólaltatta, aki Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter ominózus bécsbelátogatós, migránsozós videóját távolította el a felületről. Mint kiderült, később a „feje fölött” visszarakták a felvételt a Facebookra, és jelezték neki és a kollégájának, hogy a Lázár és a – gyűlöletkeltő tartalmaktól nem épp mentes – kormánypárti Origo portál bejegyzéseit ne kezeljék, hanem rögtön továbbítsák az írországi központba, ahol majd döntenek azoknak a sorsáról.
Polyák Gábor egyébként kérdésünkre elmondta, jelenleg Magyarországon nincsen arra vonatkozóan szabályozás, hogy ki mennyit költhet egy kampány során a közösségi médiában. Abból kiindulva, hogy mennyi pénzt „kaparnak össze” a Fidesz környékén, könnyen elképzelhető, hogy a Médianéző Központ által fentebb említett eredmény mögött leginkább az aránytalan erőviszonyok állnak. Ezen kívül az adatkezelés szabályozását tekintve is vannak aggályok, ami miatt nem lehet kizárni, hogy „Kubatov-listák” jöjjenek létre.
Nem akarjuk mi azt, hogy a NER bekebelezze az internetet
De, ha ennyire jó a Fidesznek az online térben jelen lenni, akkor miért követeli a közösségi média megrendszabályozását a Századvég? Polyák szerint a 888.hu kormánypárti portál (aminek a főszerkesztője ugyanaz a G. Fodor Gábor, mint aki a Századvég Alapítvány kuratóriumának az elnöke), illetve a hozzá hasonló felületek nem elég eredményesek, éppen ezért a Facebookra mutogatnak, mint a „konzervatív tartalmak” korlátozójára. Hasonló véleményen van B. Simon is, aki szerint a fideszes holdudvar sértve érzi magát, ezért támadta be a közösségi médiát a Századvég.
Egyébként a Freedomhouse kutatása szerint – meglepő módon - Magyarországon az egyik legszabadabb az internet, pedig nem olyan nehéz nyomást helyezni a platformokra: Oroszországban ugyan működik a Facebook, a YouTube és a Twitter is, ugyanakkor nem egyszer fordult elő, hogy leszedetett tartalmakat a helyi médiahatóság, a Roszkomnadzor.
A Facebook által tulajdonolt Instagram a közelmúltban blokkolta az ország legnépszerűbb ellenzéki vezetőjének azon felvételeit, melyek korrupcióval vádolták meg a vezetést. Hozzá kell tenni, hogy sokszor olyan kontentek esetében lépett közbe a szerv, amelyek a terrorizmust, az öngyilkosságot vagy a kábítószer-fogyasztást népszerűsítették.
| ||
A vezetésnek nem is az a legnagyobb problémája az említett felületekkel szemben, hogy milyen tartalmak jelennek meg rajta, hanem hogy nem férnek hozzá a felhasználók adataihoz. Januárban azért indult közigazgatási eljárás a Twitter és a Facebook ellen, mert azok nem Oroszországban tárolják a helyi felhasználók adatait. Ismeretes, hogy korábban Roszkomnadzor blokkolta már egyszer az üzletemberek közösségi médiájaként ismert LinkedIn-t, ugyanazzal az indokkal, amiért eljárást indított a másik két platform ellen.
Ezen felül Oroszországban működik Európa legnépszerűbb közösségi média felülete, a vKontakte, ahova mintegy 300 millió - főként putyinista - felhasználó regisztrált. Érdekesség, hogy a platform elsősorban nem a hírek, írott tartalmak megosztása miatt népszerű, hanem különböző jogvédett kontentekhez – filmekhez, zenékhez és még pornóhoz is – lehet hozzáférni rajta keresztül. Van azonban egy elég sötét oldala is a vKontakte-nek: ahogyan azt B. Simontól megtudtuk, a csatlakozáshoz meg kell adni olyan érzékeny személyes adatokat, mint az útlevél-, személyi- vagy telefonszám. Nem nehéz kitalálni, hogy az így elért rengeteg felhasználó információt politikai célokra lehet fordítani.
Ha az orosz helyzetet kritikusnak találná az olvasó, akkor érdemes még megemlíteni Kínát is, ahonnan az imént felsorolt tech-cégek ki vannak tiltva (a médiakutató tapasztalatai szerint egyébként, aki nagyon akar, az kiskapukon keresztül tud regisztrálni). A helyi vezetés okosabbnak látta, ha a nagy platformok helyi alternatíváinak ad lehetőséget: Twitter helyet Weibo, Facebook helyett Renren, Google helyett Baidu, YouTube helyett Youku működik az országban. B. Simon Krisztián hozzátette, amellett hogy szabadon cenzúrázhatja a kormány ezeket a felületeket, egyfajta szelepként is működnek, ahol lehet kritizálni a rendszert, éppen ezért reagálni is tud az államvezetés egy-egy politikai tendenciára.
A Facebook nem a Népszabadság
Tartanunk kell-e a Századvég ötletétől? A megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, alapvetően nem azt akarja megmondani a kutatócég, hogy milyen tartalmak jelenhetnek meg, hanem épp ellenkezőleg: arról akar szabályokat meghozni, hogy mit nem lehet cenzúrázni.
Polyák szerint Magyarország nem fog tudni a Facebookkal mit kezdeni, hiszen akkor venne minket komolyan a társaság, ha uniós szinten kezelnék a platformot. „Németországban szigorú szabályok vonatkoznak a jogsértő tartalmakkal kapcsolatban, melyeket 24 órán belül el kell távolítani panasz esetén. Ennek ellenére a Facebook van akkora hatalom, hogy még a kontinens egyik legmeghatározóbb piacával rendelkező országával is egyenlő partnerként tárgyal.”
B. Simon szerint a közösségi médiát korlátozni igyekvő kormányok eddig sokra nem jutottak, amelyik rendszer komolyan vette a Facebook megrendszabályozását, előbb-utóbb eljutott oda, hogy kitiltsa az adott országból a platformot. Ugyanakkor szerinte attól nem kell tartani, hogy idehaza is betiltják, hiszen ha az internetadót nem merték meglépni, akkor pont a legnagyobb közösségi médiát reguláznák meg? „Ez nem olyan, mint a Népszabadság, hogy csak a baloldali olvasókat érinti, ha bedöntik” – fogalmazott.
