ORTT, Írisz, RTL Klub: Mit néző´? Nem vagy te intéző!

szerző
Vas Gábor- bund -
publikálva
1999/50. (02. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Érintheti az Írisz-per kimenetelét - s ily módon az RTL Klub további sorsát - is a Legfelsőbb Bíróság (LB) múlt keddi döntése a pályázati vitákkal kapcsolatos kérdésekről. A testület jogegységi határozata értelmében a privatizációs pályázatok vesztesei megtámadhatják a kiíró és a tendergyőztes közötti szerződéseket, s ez esetben a bíróságoknak kötelességük eljárni az ügyben.

Érintheti az Írisz-per kimenetelét - s ily módon az RTL Klub további sorsát - is a Legfelsőbb Bíróság (LB) múlt keddi döntése a pályázati vitákkal kapcsolatos kérdésekről. A testület jogegységi határozata értelmében a privatizációs pályázatok vesztesei megtámadhatják a kiíró és a tendergyőztes közötti szerződéseket, s ez esetben a bíróságoknak kötelességük eljárni az ügyben.

Várhatóan még karácsony előtt megszületik a Legfelsőbb Bíróság végső határozata az Írisz-perben. A bíróság egyébként már idén februárban meghozta jogerős döntését: az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) RTL Klubbal kötött műsorszolgáltatási szerződése semmis, mivel a pályáztatás során megsértették az általános pályázati feltételeket azzal, hogy a határidő lejártával fogadták el a Magyar RTL Rt. hiánypótlását. Az Írisz TV ennek bizonyításáért fordult a pályázat lezárását követően bírósághoz.

Hogy a helyzet azóta is változatlan, annak számos oka van; a leginkább az, hogy a médiatörvény értelmében az ORTT-n nem kérhető számon semmi semmilyen formában, tagjai nem visszahívhatók, vele szemben jogorvoslati lehetőség nincs, és az ítéletek - legyen az legfelsőbb bírósági jogerős döntés - végrehajtását senki nem tudja kikényszeríteni belőlük. A rendszerváltás egyik nagy vívmányának tekintett médiatörvény tehát látványosan becsődölt, mégpedig nem először.

Jog, szabály

1996. évi I. törvény néven vonult be a magyar jogrendbe a rádiózásról és televíziózásról szóló jogszabály, amely megteremtette a duális médiarendszert (közszolgálati és kereskedelmi), továbbá az ORTT-t is. Utóbbi hatósági jogkörökkel felruházott szervezet, tagjait az Országgyűlés választja négy évre, úgy, hogy a ciklusok keresztezzék a parlamenti választásokat. Ebből következően minden bizonnyal már az új összetételű testület feladata lesz végleg elrendezni az RTL Klub ügyét, bármit is dönt az LB: 2000. március 1-jével ugyanis lejár a jelenlegi testület mandátuma. Ha mégis lesz addig döntés az ügyben (és a várakozások szerint lesz), a jogászok majd csak elbíbelődnek annak értelmezésével.

Az ORTT tagjai nem visszahívhatók; az 1990-es médiatörvény-koncepció tartalmazta még azt a kitételt, hogy amennyiben a parlament nem fogadja el a testület éves beszámolóját, automatikusan megszűnik a mandátuma, ám a végső verzióból e szabály már hiányzott. A kör úgy zárul be, hogy az ORTT-vel szemben jogorvoslati lehetőség nincs, és az LB-nek sincs lehetősége arra, hogy kikényszerítse döntéseit a testülettel szemben.

Jog, egység

Az LB legutóbbi döntése értelmében a privatizációs és közbeszerzési ügyekben a bíróságoknak érdemben kell vizsgálniuk a vesztesek beadványait, ha azok az eljárás jogsértéseire vonatkoznak; s ha e beadványok megalapozottak, kötelezni kell a győztest és a tenderkiírót a megkötött szerződés felbontására. Az RTL Klub, amellett, hogy összeesküvést kezdett emlegetni (a konkurens TV 2 és az Írisz TV utóda, a TV 3 külföldi tulajdonosai vagy fél éve fuzionálnak), azt is leszögezte, hogy az általa kötött műsorszolgáltatási szerződés nem közbeszerzés és nem privatizáció, hanem koncesszió, tehát az LB döntése nem vonatkozik az Írisz-perre. Ezt hangoztatta sajtónyilatkozataiban Szabó Stein Imre, a csatorna kommunikációs igazgatója is.

Ballai Éva médiajogász a MaNcsnak nyilatkozva abban egyetértett Szabó Steinnel, hogy a műsorszolgáltatási szerződés nem közbeszerzés és nem privatizáció. Privatizálni ugyanis csak állami vagyont lehet, a műsorszolgáltatási jogosultság pedig nem állami tulajdon, csupán állami monopólium volt a duális médiarendszer megszületése előtt. Nem tekinthető azonban koncessziónak sem, mivel a koncessziós törvény nem említi. Ballai Éva szerint az ORTT-nek már fel kellett volna bontania az RTL-lel kötött szerződést, mivel a Legfelsőbb Bíróság erre vonatkozó döntése kötelező érvényű.

A jog: biztonság?

A februári döntés után az ORTT az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, amit a kívülállók időhúzással magyaráztak. Az ORTT azonban nem: arra hivatkozik, hogy az RTL Klubbal kötött szerződésben mint polgárjogi jogalany vett részt a testület, ám a szerződés felbontásakor államigazgatási eljárás keretében, hatóságként kellene eljárnia. Az ORTT szerint ez alkotmányellenes, s az ítélet végrehajtásával megvárná elébb az AB döntését.

Az AB verdiktje azonban nem halasztó hatályú, tehát az LB döntését végre kellene hajtani, ám a bíróságnak ennek kikényszerítésére, mint említettük, nincs eszköze. Azt már a Tocsik-ügy óta tudjuk, hogy a testületi felelősség még egy felügyelőbizottság esetében sem áll meg; az ORTT-nél pedig a médiatörvény értelmében a tagokat sem lehet felelősségre vonni.

Szigorúan a jog oldaláról nézve a dolgokat, a helyzet az, hogy a médiatörvény megszületése a jogbiztonságon ütött sebet, mivel nem teremtett jogi garanciákat olyan esetekre, amik a műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatásakor megtörténtek. Hogy mindez kit érint hátrányosan? Azokat mindenképpen, akiknek a befizetett adója a garancia azokra a milliárdokra, amiket esetleg fizetni kell majd a lehetséges megoldások egyikéért. Az RTL Klub ugyanis, ha felbontanák a vele tíz évre kötött műsorszolgáltatási szerződést, milliárdos nagyságrendű (úgy 70 és 100 közöttire saccolják a végösszeget) kártérítési pert helyezett kilátásba (teljes joggal, tegyük hozzá), amit az ORTT a jog jelenlegi állása szerint el kell hogy veszítsen. Ámbár igaz: az már egy másik ORTT lesz.

Vas Gábor

A politika teszi a dolgát

A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatának teljes szövege egyelőre nem ismert, így korai lenne megelőlegezni az Írisz-ügy végleges döntését (a végén azért megkíséreljük). A médiaper szempontjából egyelőre annyit mondhatunk, hogy amennyiben a felülvizsgálati tanács az Írisz álláspontját osztja, akkor a Legfelsőbb Bíróság múlt keddi határozata jogalapot biztosít az ORTT és a Magyar RTL Rt. közötti szerződés megsemmisítésére. Ez azt jelentené, hogy az RTL Klub elveszíti az 1997 októbere óta használt földi frekvenciáját.

A tények: az Írisz 1997-ben a Magyar RTL-lel és az MTM-SBS-szel (a TV 2 tulajdonosa) versengve indult a két földi sugárzású frekvencia valamelyikéért. Az Írisz, noha ajánlata a Magyar RTL kandidálásánál kedvezőbb volt, mindkét pályázatot elbukta. Az ORTT döntése nyilvánvalóan - és azóta bevallottan is - politikai indíttatású volt, amit, mint közben kiderült, egy MSZP-Fidesz alkalmi kiegyezés alapozott meg. Az Írisz a pályázat eredményét bíróságon támadta meg. Az elsőfokú ítélet megállapított ugyan az elbíráláskor elkövetett kisebb szabálytalanságokat, ám a szerződés semmisségét kérő Írisz álláspontját elutasította. A második körben fordult a kocka. A Legfelsőbb Bíróság jogerős határozatában leszögezte: az ORTT törvénysértést követett el akkor, amikor a Magyar RTL-t - alakilag hibás pályázata miatt - nem zárta ki a versenyből. Ezzel együtt az LB másodfokú ítélete felemásra sikeredett: azt ugyanis, hogy emiatt az RTL-t ki kellett volna zárni, s hogy a médiatörvény értelmében nem lehetett volna vele szerződést kötni, a bíróság az ítélet indoklásában fejtette ki; ez aztán bőven szolgáltatott okot az ún. értelmezésekre.

Fogalmazhatunk egyszerűbben is: a bíróság nem mert egyértelmű ítéletet hozni se pro, se kontra.

A látszólag nyertes és a látszólag vesztes fél egyaránt a jogerős döntés felülvizsgálatát kérte: az Írisz azt szeretné elérni, hogy a másodfok indoklása a rendelkező részbe kerüljön - onnantól kezdve tudniillik már nem lehetne semmit megmagyarázni, az ORTT és az RTL szerződését semmisnek kellene tekinteni -, míg az ORTT a jogerős ítélet anulálását és az elsőfok helybenhagyását kéri.

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa három hete a végső verdikt elhalasztását jelentette be; a jogegységi döntést kívánták megvárni. (A rend kedvéért: a múlt keddi jogegységi határozat nem az Írisz-ORTT-RTL-ügy kapcsán született, a kérdés egy privatizációs ügy felülvizsgálata miatt került elő. A vesztes fél egy jogerős döntés azon passzusát kifogásolta, miszerint nincs joga megtámadni a privatizációs szervezet és a tendergyőztes közötti kontraktust. Beadványában a felperes az Írisz-ügy jogerős döntésére hivatkozott, miszerint a vesztesnek indokolt egy pályázat jogsértő elbírálásával szemben fellépni.)

A jogegységi döntés megvan, a felülvizsgálati tanácsnak tovább nincs mire várnia, noha egyértelmű, úgy hiányzik nekik ez az ítélethozatal, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Egyrészt a jogerős határozat indoklásának végrehajtandó ítéletté transzformálása megjósolhatatlan kimenetelű káoszt okozna a médiapiacon, s hiba lenne mérget venni arra, hogy a bíróság adott esetben bevállal egy ilyen döntést; másrészt a másodfok totális elvetése alighanem hosszú időre szolgáltatna elegendő muníciót a bírói függetlenséget megkérdőjelező tabudöntögetőknek.

Szakértők sajtónyilatkozataikban kétesélyesnek nevezik a per kimenetelét. Jósolni ez ügyben nehéz ugyan, ám helyesebb egyelőre a végereményt háromesélyesre venni: a valamelyik fél álláspontjának egyértelmű elfogadása (és elvetése) helyett a másodfokú döntést idéző, többféleképpen értelmezhető iksz tűnik a legvalószínűbbnek, legfeljebb tévedtünk.

Hogy az írott jog mit mond, azt meg hagyjuk. (Ámbár néha inkább semmit se mondana, lásd a főszövegben az ORTT működését szabályozó passzusok ismertetését.)

A tévéfrekvenciák odaítélésének ugyanis, a pályázatok meghirdetése óta, az írott joghoz van a legkevesebb köze.

- bund -

szerző
Vas Gábor- bund -
publikálva
1999/50. (02. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra