„Április 4-én vittek be a kórházba. Pár nappal előtte már rosszul lettem, nagyon könnyen elfáradtam, leizzadtam, nem voltam jól. Mivel volt már infarktusom, arra gondoltam, hogy a szívemmel lehet valami gond. Aztán egy reggel, ahogy felkeltem, össze is estem, beleestem a vitrinbe, ami összetört, de engem legalább nem vágott meg. Akkor mondtam, hogy na, gyerünk a kórházba!” – meséli Sándor, akivel Újpesten találkozunk, a főváros egyik kisebb szegregátumában. Az Újpest-Városkapu közelében elterülő Temesvári-Bocskai-Aradi-Berda József utca által határolt négyszögben nagyjából négyszázan laknak. A területen található a Ficak Közösségi Tér, ahol az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, az egyház és a Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány dolgozik együtt. Ahogy Ferencz Norbert szociális munkás mondja: settlement szerű szociális munkát végeznek, melynek egyik meghatározó szolgáltatása a szociális információnyújtás. Nagyjából 100 családdal dolgoznak együtt, de az ajtajuk mindenki előtt nyitva áll, aki akar, mehet hozzájuk.
16 nap kórház
„Van, hogy a mozgáskorlátozott klienseinket kísérjük ügyeket intézni, vagy egyedül élő időseknek segítünk, esetleg megpróbáljuk a lakókat összekötni helyi szakemberekkel, hogy ha bármi problémájuk van, segítsenek egymásnak. Szükség esetén kérvényeket nyomtatunk, és biztosítjuk a díjmentes telefonálás lehetőségét is a szociális ügyek intézésére. Csomagokat osztunk és a járvány előtt sok közösségi programot is tartottunk” – meséli Norbi a mindennapi teendőiket. A koronavírus-járvány miatt lecsökkent ugyan a személyes találkozások száma, de telefonon tartották a kapcsolatot a helyi lakosokkal. A Ficak ráadásul most költözésben is van: a szegregátumban található házakat, önkormányzati lakásokat ugyanis egy városrehabilitációs projekt keretében ledózerolják. Az Újpest Kapuja névre hallgató projekt célja, hogy a lakosság életkörülményein javítsanak, és infrastrukturális beavatkozásokat is végeznek a területen: egy óriási parkot, játszóteret, zöld felületeket alakítanak ki, felépítenek egy 29 lakásos szociális bérházat, és azokat az önkormányzati lakásokat, amelyeket nem bontanak le, felújítják. Az itt lakóknak felajánlottak más lakásokat; sokan többet is megnéztek és választhattak, de a körülményeik nem feltétlenül lesznek jobbak. Többen panaszkodtak, hogy hiába szerettek volna kétszobás lakást a gyerekek miatt, csak egyszobásakat ajánlottak nekik.
Az elmúlt hetekben az ország különböző részein jártunk körbe szegregátumokat (riportjaink elérhetőségét a cikk végén jelezzük - a szerk.), arra keresve a választ, hogyan érintette a koronavírus-járvány a roma közösségeket és hogyan állnak az oltáshoz. A több civil és roma szervezet (az aHang, a Dikh Tv, a RomNet, a Roma Sajtóközpont, a Rendszerszint, a Civil Kollégium Alapítvány, az 1 Magyarország Kezdeményezés) és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) által elindított Oltass, hogy élhess! kampány ugyan a fővárosban is jelen volt, Ferencz Norberték nem vettek részt benne, ők maguk segítették a helyi lakosokat az oltásra való regisztrációban.
Megbetegedések voltak az újpesti környéken is. Miután kórházba került, Sándorról is kiderült, hogy covidos. „Nem volt lázam, nem is köhögtem, de nagyon gyenge voltam és rettentően szédültem – meséli a kórházban töltött élményeit a férfi. – Kaptam infúziót, a folyosón vártam egész délután, aztán estére bekerültem egy szobába. Annyira szédültem, hogy nekiestem az oxigénpalacknak.” Azt mondja, az első tesztje negatív lett, a második viszont már pozitív és rövid időn belül kétoldali tüdőgyulladást is megállapítottak nála. „16 napig voltam a kórházban, négyen voltunk a kórteremben, az egyik éjjel egy idős bácsi meghalt. Nem vettük észre, mert éjjel történt, de előtte nap nagyon jajgatott szegény.” Sándor infúziót és oxigént kapott, meg gyógyszereket, nagyon fájlalta az oldalát. Április végén aztán hazaengedték, gyógyszereket még otthon is szednie kellett, de már jól van.
„Először nem is gondoltam, hogy koronavírus lehet, mert az ízeket éreztem, szagokat meg már egyébként sem érzek vagy 10 éve. Az akkumulátorgyárban dolgoztam, ott ment tönkre a szaglásom” – mondja a férfi és hozzáteszi, októberig érvényes a védettségi kártyája, addig nem is akar regisztrálni az oltásra, nehogy más elől elvegye a lehetőséget. Utána viszont mindenképp akarja az oltást.
Három műszak
Ám ezzel nem mindenki van így. Erikával a Bocskai utcában találkozunk. Nagy pocakkal ül a lakása előtti kis udvaron, babát vár. Azt mondja, nem fél a vírustól. Úgy tudja, a környéken nem volt sok beteg, a vírusról nem hallott nagyon sok rosszat; az édesanyja élettársa elkapta ugyan, de könnyen átvészelte. Az oltástól viszont nagyon fél, azt, ha nem muszáj, nem szeretné felvenni. A szomszédja, Rozália viszont már be van oltva, nála nem is volt kérdés, hogy akarja-e vagy sem. „Vendéglátásban dolgozok, muszáj volt beoltatnom magam, hogy visszamehessek dolgozni” – mondja. A járvány alatt a munkahelye felfüggesztette a legtöbb munkatársat, a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapta, úgyhogy örül, hogy újra lehet menni dolgozni. Egyelőre rövidített műszakban, csökkentett fizetéssel indulnak, de az is jobb, mint ami eddig volt.
Rozália egyedül neveli kislányát, két munkahelyen dolgozik. „A vírus miatt minden felborult. A lányomnak segíteni kell itthon a tanulásban, e-maileket kellett küldeni a házi feladatokkal, ez sok munka volt. Hazaérek az egyik munkahelyről, mosok, főzök, tanulunk, házit írunk, ez egy külön műszak, majd megyek a délutáni, harmadik műszakba dolgozni. Nagyon fárasztó.”
Erika alkalmi munkákat vállal, hogy megmaradjon a tb-je. A férje szerencsés volt, nem vesztette el a munkáját a vírus alatt, a városgondozásban dolgozik. „De így is nehezebb az élet. Elmaradtunk a lakbérrel is, de lassan most már megoldódnak a problémák” – mondja Erika. A Ficakból kaptak élelmiszer- és tisztasági csomagot, vásárlási utalványt, az önkormányzattól maszkot, a roma önkormányzat pedig egy tanodát üzemeltet a közelben, ahol a gyerekek a digitális oktatáshoz kaphatnak segítséget. A korlátozásokat nem volt nehéz betartani, Erikát csak a maszk zavarja, de azt mondja, ha valaki nem viselte, a rendőrök megbüntették, úgyhogy inkább felvették az emberek.
A C vitamin drága
„Sok helyre nem mentem én, csak ahová muszáj volt. Édesanyámat féltettem, vele nem is találkoztam, a barátokkal távolságot tartottunk, és amiben lehetett, az internetre hagyatkoztunk” –mondja Piroska, aki szintén a környéken lakik. Most, hogy jön a nyár, már nehezebben viselné, ha be lenne zárva. Krónikus beteg, úgyhogy nem is volt kérdés, hogy beoltatja magát. Már megkapta az első oltást, amikor két napra kórházba került egy egészségügyi problémája miatt. Amikor hazajött, kiderült, hogy koronavírusos, szerinte a kórházban kapta el. Komolyabb tünetek nélkül átvészelte a betegséget.
Piroska már nyugdíjas, lakását piaci alapon bérli, de azt mondja, ez nem azt jelenti, hogy a megélhetés nem okoz gondot. Arról panaszkodik, hogy a járvány óta minden drágább lett és a kiadás is sokkal több. „Szappant persze egyébként is vesz az ember, de most sokkal többet használunk belőle. És akkor még nem beszéltünk a maszkról, a fertőtlenítőről, vagy a vitaminokról. Az ezres C-vitamin azért nagyon drága.”
Arra a kérdésre, hogy szerinte mi ebben az időszakban a legnehezebb, egyből rávágja:
„A tudat, hogy világjárvány van és örülni kell annak is, ha reggel felébred az ember”
– mondja, majd hozzáteszi, az is baj, hogy sok mindent olvasni az interneten és a Facebookon, és a túl sok információ közül nagyon nehéz kiválasztani, melyik az igaz, ki az, akinek lehet hinni, és ki az, akinek nem. „Úgyhogy én kiválasztottam két embert, Falus Ferencet meg a Dobson Szabolcsot és úgy döntöttem, nekik hiszek, bennük bízok és kész.”
A további helyszínekről a Magyar Narancs legfrissebb számában olvashatnak riportot.
A Borsodban és a Jászságban készült riportunk pedig itt olvasható:
A cikk létrejöttét a Minority Rights Group támogatása segítette.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
