Ki irányítja Budapestet?

Összjátékok

Belpol

Furcsa összefonódások, gyorsan változó érdekszövetségek, az önkormányzatiságot csak most tanuló nagy frakció: nehéz kibogozni, ki kivel van a fővárosi Városházán. Két dolog viszont biztos: Vitézy Dávid vezetői ambíciója és a Fidesz ottani jelentéktelensége.

Miközben az Orbán-kormány éppen újabb szögeket készül beverni az önkormányzatiság koporsójába, a fővárosban rég tapasztalt intenzitással zajlik a politizálás. A felállás ismert: a tavaly nyáron a Fidesz-jelölt vissza­lépése miatt csak néhány száz szavazattal győztes Karácsony Gergely főpolgármester biztosan csak a saját frakciójára (Párbeszéd) számíthat, amelyben összesen ketten ülnek. Többnyire kalkulálhat a háromfős DK-val, valamivel kevésbé a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Baranyi Krisztina vezette háromfős csapatával. A városházai testületben jelen van a tízfős Fidesz (teljes oppozíció), az újoncokból álló Magyar Péter-féle Tisza szintén tíz fővel (kiszámíthatatlan, miben lehet és miben nem megegyezni velük), és három fővel a Vitézy-féle Podmaniczky Mozgalom. Karácsonynak semmi esélye nem volt biztos többséget szervezni maga mögé, így a közgyűléseken minden egyes kérdésben változnak az erővi­szonyok. A Fidesz meg a saját felületein rendszeresen úgy tesz, mintha a választáson az utolsó pillanatban visszalépett Szentkirályi Alexandra lenne a város főpolgármestere (aki nagy bejelentéseket tesz például).

Ide mindent

Vitézy Dávid fellépése alighanem a nyáron végül őt támogató Fideszt lepte meg a legjobban: a korábban a NER-ben pozíciókat vállaló politikus sorra veszi elő a Fidesznek kellemetlen ügyeket, és bár magát a NER-t egyelőre nem vette a szájára, Lázár János közlekedési miniszterrel olykor személyeskedésbe torkolló konfliktust is gerjesztett.

Ha a Fidesz célja az volt, hogy a következő választásig frakcióvezetőből potens kihívóvá építse föl Szentkirályit a sok szerepléssel, akkor már most eredményt lehet hirdetni: ezt elrontották. Karácsony az új helyzetben vesztett erejéből a Városházán, de ezt nem a Fidesz, hanem Vitézy használta ki. Akinek annyival is könnyebb, hogy a Budapesten koloncnak számító Fidesz őt nem húzza lefelé: magát várospolitikusként pozicionálja, aki a parlamenti ellenzéktől és a kormánypárttól is egyforma távolságot tart. Eddig ez működik is, mert a Fidesszel azonos létszámú Tiszával, és a hol világos elvek alapján működő, hol trollkodó MKKP-val sikerül is kooperálnia. Imázsának az is jót tesz, amikor néha látványosan hadakozik Karácsonnyal (például a tervezett metróbuszok miatt), néha meg a főpolgármesterrel egyetértésben lép fel az olyan lázálmokkal szemben, mint amilyen a Fidesz Rákosdubaj-projektje.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Egy valódi hős

Superman a legamerikaibb kép­regényhős. Olyan, amilyennek az Egyesült Államok látni szeretné magát: erős és segítőkész, igazság­osztó és főként legyőzhetetlen.

Odavetve

  • - turcsányi -

Philip Barantini a technika ördöge, nyilván. Egysnittes rendező.

Kígyó a keblen

A gazdag értelmiségiek napszítta tengerparti nyaralói rendszerint az erkölcsök lazulásának, sötét titkok napvilágra kerülésének, legrosszabb esetben családok széthullásának színterei.

Az illúzió feltárása

A kezdetben monokróm festményeket készítő művész a kilencvenes évek végén radikális fordulattal olyan fotókat kezdett készíteni, amelyek a tömegmédia által megjelenített eseményeket „ábrázolják”.

Világok harca

Eva (Szitás Barbara) visszavonultan élő érett szépasszony, akit csak látszólag elégít ki, hogy a közeli botanikus kertbe jár virágokat festeni, a szíve mélyén férfitársaságra vágyik.

A tizedik király

Február végén, életének 88. évében elhunyt Borisz Szpasszkij, a sakktörténet 10. világbajnoka, vagyis a „sakk királya”, ahogy a trónon ülő aktuális bajnokot már több mint száz éve nevezik.

Az olvasóhoz

  • Narancs

Mára az Orbán-rezsim kimerítette minden intellektuális erőforrását, kifogyott minden ötletből. Ha hozzányúl valamihez, az azért romlik el, ha nem nyúl hozzá, azért.

Agónia

Óriási, rá és a hatalmára nézve talán végzetes politikai hibát követett el Orbán Viktor azzal, hogy a politikai ellenfeleit, valamint tőle független közéleti és hivatali szervezeteket és azok tagjait el- és kitakarítandó, azaz kiirtandó poloskának nevezte március 15-én. Az elhangzottak kimondatlanul is sugallják azt, hogy valójában az ország minden olyan állampolgárát poloskának tekinti, aki őt a hatalomból leváltani kívánja.

Skarlát betűs ország

Múlt szombaton, március 15-én Magyarország az 1848-as forradalmának és szabadságharcának 177. évfordulóját ünnepelte meg. Ez az egyik legnagyobb ünnepe Magyarországnak. Kitüntetett időpillanat, amelyben mindenki büszke lehet magára, arra, hogy milyen nagyszerű elődei voltak, s hogy milyen példa szerint élheti az életét, építheti a hazáját.