Ki irányítja Budapestet?

Összjátékok

Belpol

Furcsa összefonódások, gyorsan változó érdekszövetségek, az önkormányzatiságot csak most tanuló nagy frakció: nehéz kibogozni, ki kivel van a fővárosi Városházán. Két dolog viszont biztos: Vitézy Dávid vezetői ambíciója és a Fidesz ottani jelentéktelensége.

Miközben az Orbán-kormány éppen újabb szögeket készül beverni az önkormányzatiság koporsójába, a fővárosban rég tapasztalt intenzitással zajlik a politizálás. A felállás ismert: a tavaly nyáron a Fidesz-jelölt vissza­lépése miatt csak néhány száz szavazattal győztes Karácsony Gergely főpolgármester biztosan csak a saját frakciójára (Párbeszéd) számíthat, amelyben összesen ketten ülnek. Többnyire kalkulálhat a háromfős DK-val, valamivel kevésbé a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Baranyi Krisztina vezette háromfős csapatával. A városházai testületben jelen van a tízfős Fidesz (teljes oppozíció), az újoncokból álló Magyar Péter-féle Tisza szintén tíz fővel (kiszámíthatatlan, miben lehet és miben nem megegyezni velük), és három fővel a Vitézy-féle Podmaniczky Mozgalom. Karácsonynak semmi esélye nem volt biztos többséget szervezni maga mögé, így a közgyűléseken minden egyes kérdésben változnak az erővi­szonyok. A Fidesz meg a saját felületein rendszeresen úgy tesz, mintha a választáson az utolsó pillanatban visszalépett Szentkirályi Alexandra lenne a város főpolgármestere (aki nagy bejelentéseket tesz például).

Ide mindent

Vitézy Dávid fellépése alighanem a nyáron végül őt támogató Fideszt lepte meg a legjobban: a korábban a NER-ben pozíciókat vállaló politikus sorra veszi elő a Fidesznek kellemetlen ügyeket, és bár magát a NER-t egyelőre nem vette a szájára, Lázár János közlekedési miniszterrel olykor személyeskedésbe torkolló konfliktust is gerjesztett.

Ha a Fidesz célja az volt, hogy a következő választásig frakcióvezetőből potens kihívóvá építse föl Szentkirályit a sok szerepléssel, akkor már most eredményt lehet hirdetni: ezt elrontották. Karácsony az új helyzetben vesztett erejéből a Városházán, de ezt nem a Fidesz, hanem Vitézy használta ki. Akinek annyival is könnyebb, hogy a Budapesten koloncnak számító Fidesz őt nem húzza lefelé: magát várospolitikusként pozicionálja, aki a parlamenti ellenzéktől és a kormánypárttól is egyforma távolságot tart. Eddig ez működik is, mert a Fidesszel azonos létszámú Tiszával, és a hol világos elvek alapján működő, hol trollkodó MKKP-val sikerül is kooperálnia. Imázsának az is jót tesz, amikor néha látványosan hadakozik Karácsonnyal (például a tervezett metróbuszok miatt), néha meg a főpolgármesterrel egyetértésben lép fel az olyan lázálmokkal szemben, mint amilyen a Fidesz Rákosdubaj-projektje.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.