Interjú

„Személyes támadásnak veszik”

Fedorkó Boglárka és Ignácz Judit, az Ame Panzh csoport tagjai

Belpol

Öt értelmiségi roma fiatal (Ame Panzh = Mi öten) indított podcast sorozatot, amelyben nem kímélnek senkit, aki szerintük rosszul kommunikál a romákról, és az őket érintő ügyekről. Alább szó lesz a „fehér megmentő” jelenségről és Márki-Zay Péter ígéretéről is.

Magyar Narancs: Minek a hatására döntöttek úgy, hogy a többiekkel együtt romákat érintő kérdésekkel foglalkozó műsort hozzanak létre?

Fedorkó Boglárka: Sokkoló volt a számunkra, ahogyan a társadalom egy része a tavaly a Deák Ferenc térnél történt kettős gyilkosságra reagált. Az eset után neonáci csapatok tartottak „megemlékezést”, ami valójában rasszista, gyűlöletkeltő esemény volt. Erre jött rá az, hogy több roma szószóló úgy nyilatkozott, a romáknak kollektíven kellene bocsánatot kérniük a gyilkosságért, amelyről egyébként kiderült, hogy az elkövető nem volt roma származású. Ezen nagyon felháborodtunk és elindultak a baráti körben, illetve a Romaversitas Alapítványhoz tartozó fiatalok között olyan beszélgetések, amelyekről úgy gondoltuk, nagyobb nyilvánosságot érdemelnének. Így jött létre az első online, nyilvános beszélgetésünk Rasszizmus, az elhallgatott világjárvány címmel. Ezt követően sok visszajelzést kaptunk, hogy azok a vélemények és szempontok, amelyeket felvetettünk, hiányoznak a magyar közéletből.

MN: Hamar kiderült, hogy nem finomkodva kritizálnak, és nem kímélik azokat sem, akik romaügyekkel foglalkoznak. Élesen bírálták például L. Ritók Nórát, amiért a karantén idején egy romatelepen tapasztaltakról úgy beszélt, hogy például ott nem tartják be a járványügyi szabályokat, vagy hogy félnek az oltástól.

Fedorkó Boglárka: Úgy tudom, hogy látta az erről szóló cikkünket, de nem akart velünk párbeszédet kezdeményezni. Fontosnak tartjuk azt a munkát, amit végez, de azt is látni kell, hogy mennyire nem mindegy, milyen képet mutat a romákról egy olyan ember, aki sokakat ér el az üzeneteivel. Nem azzal van a problémánk, amit csinál, de ahogy erről kommunikál, az nincsen rendben. Úgy mutatta be ezeket az embereket, mint akik teljesen felelőtlenül viselkednek, és nem tette hozzá azt, hogy mindeközben Budapesten több száz fős karanténbulikba jártak titokban az emberek.

Ignácz Judit: Más civil szervezetnél is tapasztaltuk azt, hogy süket fülekre talál, amit mondunk a kommunikációjukról. Olyan, mintha nem menne át az az üzenet, hogy nem a tevékenységüket kritizáljuk, és az észrevételeinket segítő szándékkal jelezzük. Általában személyes támadásnak veszik ezeket. Érdekes tapasztalat, hogy amikor szóvá teszünk valamit a romákkal kapcsolatos kommunikáció miatt, akkor azzal védekeznek, hogy ők nemcsak cigányokkal, hanem általában szegény emberekkel foglalkoznak, miközben ahol dolgoznak, a cigányok aránya nagyon magas.

 
Ignácz Judit és Fedorkó Boglárka
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.