Interjú

„Személyes támadásnak veszik”

Fedorkó Boglárka és Ignácz Judit, az Ame Panzh csoport tagjai

Belpol

Öt értelmiségi roma fiatal (Ame Panzh = Mi öten) indított podcast sorozatot, amelyben nem kímélnek senkit, aki szerintük rosszul kommunikál a romákról, és az őket érintő ügyekről. Alább szó lesz a „fehér megmentő” jelenségről és Márki-Zay Péter ígéretéről is.

Magyar Narancs: Minek a hatására döntöttek úgy, hogy a többiekkel együtt romákat érintő kérdésekkel foglalkozó műsort hozzanak létre?

Fedorkó Boglárka: Sokkoló volt a számunkra, ahogyan a társadalom egy része a tavaly a Deák Ferenc térnél történt kettős gyilkosságra reagált. Az eset után neonáci csapatok tartottak „megemlékezést”, ami valójában rasszista, gyűlöletkeltő esemény volt. Erre jött rá az, hogy több roma szószóló úgy nyilatkozott, a romáknak kollektíven kellene bocsánatot kérniük a gyilkosságért, amelyről egyébként kiderült, hogy az elkövető nem volt roma származású. Ezen nagyon felháborodtunk és elindultak a baráti körben, illetve a Romaversitas Alapítványhoz tartozó fiatalok között olyan beszélgetések, amelyekről úgy gondoltuk, nagyobb nyilvánosságot érdemelnének. Így jött létre az első online, nyilvános beszélgetésünk Rasszizmus, az elhallgatott világjárvány címmel. Ezt követően sok visszajelzést kaptunk, hogy azok a vélemények és szempontok, amelyeket felvetettünk, hiányoznak a magyar közéletből.

MN: Hamar kiderült, hogy nem finomkodva kritizálnak, és nem kímélik azokat sem, akik romaügyekkel foglalkoznak. Élesen bírálták például L. Ritók Nórát, amiért a karantén idején egy romatelepen tapasztaltakról úgy beszélt, hogy például ott nem tartják be a járványügyi szabályokat, vagy hogy félnek az oltástól.

Fedorkó Boglárka: Úgy tudom, hogy látta az erről szóló cikkünket, de nem akart velünk párbeszédet kezdeményezni. Fontosnak tartjuk azt a munkát, amit végez, de azt is látni kell, hogy mennyire nem mindegy, milyen képet mutat a romákról egy olyan ember, aki sokakat ér el az üzeneteivel. Nem azzal van a problémánk, amit csinál, de ahogy erről kommunikál, az nincsen rendben. Úgy mutatta be ezeket az embereket, mint akik teljesen felelőtlenül viselkednek, és nem tette hozzá azt, hogy mindeközben Budapesten több száz fős karanténbulikba jártak titokban az emberek.

Ignácz Judit: Más civil szervezetnél is tapasztaltuk azt, hogy süket fülekre talál, amit mondunk a kommunikációjukról. Olyan, mintha nem menne át az az üzenet, hogy nem a tevékenységüket kritizáljuk, és az észrevételeinket segítő szándékkal jelezzük. Általában személyes támadásnak veszik ezeket. Érdekes tapasztalat, hogy amikor szóvá teszünk valamit a romákkal kapcsolatos kommunikáció miatt, akkor azzal védekeznek, hogy ők nemcsak cigányokkal, hanem általában szegény emberekkel foglalkoznak, miközben ahol dolgoznak, a cigányok aránya nagyon magas.

 
Ignácz Judit és Fedorkó Boglárka
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?