Interjú

„Személyes támadásnak veszik”

Fedorkó Boglárka és Ignácz Judit, az Ame Panzh csoport tagjai

Belpol

Öt értelmiségi roma fiatal (Ame Panzh = Mi öten) indított podcast sorozatot, amelyben nem kímélnek senkit, aki szerintük rosszul kommunikál a romákról, és az őket érintő ügyekről. Alább szó lesz a „fehér megmentő” jelenségről és Márki-Zay Péter ígéretéről is.

Magyar Narancs: Minek a hatására döntöttek úgy, hogy a többiekkel együtt romákat érintő kérdésekkel foglalkozó műsort hozzanak létre?

Fedorkó Boglárka: Sokkoló volt a számunkra, ahogyan a társadalom egy része a tavaly a Deák Ferenc térnél történt kettős gyilkosságra reagált. Az eset után neonáci csapatok tartottak „megemlékezést”, ami valójában rasszista, gyűlöletkeltő esemény volt. Erre jött rá az, hogy több roma szószóló úgy nyilatkozott, a romáknak kollektíven kellene bocsánatot kérniük a gyilkosságért, amelyről egyébként kiderült, hogy az elkövető nem volt roma származású. Ezen nagyon felháborodtunk és elindultak a baráti körben, illetve a Romaversitas Alapítványhoz tartozó fiatalok között olyan beszélgetések, amelyekről úgy gondoltuk, nagyobb nyilvánosságot érdemelnének. Így jött létre az első online, nyilvános beszélgetésünk Rasszizmus, az elhallgatott világjárvány címmel. Ezt követően sok visszajelzést kaptunk, hogy azok a vélemények és szempontok, amelyeket felvetettünk, hiányoznak a magyar közéletből.

MN: Hamar kiderült, hogy nem finomkodva kritizálnak, és nem kímélik azokat sem, akik romaügyekkel foglalkoznak. Élesen bírálták például L. Ritók Nórát, amiért a karantén idején egy romatelepen tapasztaltakról úgy beszélt, hogy például ott nem tartják be a járványügyi szabályokat, vagy hogy félnek az oltástól.

Fedorkó Boglárka: Úgy tudom, hogy látta az erről szóló cikkünket, de nem akart velünk párbeszédet kezdeményezni. Fontosnak tartjuk azt a munkát, amit végez, de azt is látni kell, hogy mennyire nem mindegy, milyen képet mutat a romákról egy olyan ember, aki sokakat ér el az üzeneteivel. Nem azzal van a problémánk, amit csinál, de ahogy erről kommunikál, az nincsen rendben. Úgy mutatta be ezeket az embereket, mint akik teljesen felelőtlenül viselkednek, és nem tette hozzá azt, hogy mindeközben Budapesten több száz fős karanténbulikba jártak titokban az emberek.

Ignácz Judit: Más civil szervezetnél is tapasztaltuk azt, hogy süket fülekre talál, amit mondunk a kommunikációjukról. Olyan, mintha nem menne át az az üzenet, hogy nem a tevékenységüket kritizáljuk, és az észrevételeinket segítő szándékkal jelezzük. Általában személyes támadásnak veszik ezeket. Érdekes tapasztalat, hogy amikor szóvá teszünk valamit a romákkal kapcsolatos kommunikáció miatt, akkor azzal védekeznek, hogy ők nemcsak cigányokkal, hanem általában szegény emberekkel foglalkoznak, miközben ahol dolgoznak, a cigányok aránya nagyon magas.

 
Ignácz Judit és Fedorkó Boglárka
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.