Interjú

„Személyes támadásnak veszik”

Fedorkó Boglárka és Ignácz Judit, az Ame Panzh csoport tagjai

Belpol

Öt értelmiségi roma fiatal (Ame Panzh = Mi öten) indított podcast sorozatot, amelyben nem kímélnek senkit, aki szerintük rosszul kommunikál a romákról, és az őket érintő ügyekről. Alább szó lesz a „fehér megmentő” jelenségről és Márki-Zay Péter ígéretéről is.

Magyar Narancs: Minek a hatására döntöttek úgy, hogy a többiekkel együtt romákat érintő kérdésekkel foglalkozó műsort hozzanak létre?

Fedorkó Boglárka: Sokkoló volt a számunkra, ahogyan a társadalom egy része a tavaly a Deák Ferenc térnél történt kettős gyilkosságra reagált. Az eset után neonáci csapatok tartottak „megemlékezést”, ami valójában rasszista, gyűlöletkeltő esemény volt. Erre jött rá az, hogy több roma szószóló úgy nyilatkozott, a romáknak kollektíven kellene bocsánatot kérniük a gyilkosságért, amelyről egyébként kiderült, hogy az elkövető nem volt roma származású. Ezen nagyon felháborodtunk és elindultak a baráti körben, illetve a Romaversitas Alapítványhoz tartozó fiatalok között olyan beszélgetések, amelyekről úgy gondoltuk, nagyobb nyilvánosságot érdemelnének. Így jött létre az első online, nyilvános beszélgetésünk Rasszizmus, az elhallgatott világjárvány címmel. Ezt követően sok visszajelzést kaptunk, hogy azok a vélemények és szempontok, amelyeket felvetettünk, hiányoznak a magyar közéletből.

MN: Hamar kiderült, hogy nem finomkodva kritizálnak, és nem kímélik azokat sem, akik romaügyekkel foglalkoznak. Élesen bírálták például L. Ritók Nórát, amiért a karantén idején egy romatelepen tapasztaltakról úgy beszélt, hogy például ott nem tartják be a járványügyi szabályokat, vagy hogy félnek az oltástól.

Fedorkó Boglárka: Úgy tudom, hogy látta az erről szóló cikkünket, de nem akart velünk párbeszédet kezdeményezni. Fontosnak tartjuk azt a munkát, amit végez, de azt is látni kell, hogy mennyire nem mindegy, milyen képet mutat a romákról egy olyan ember, aki sokakat ér el az üzeneteivel. Nem azzal van a problémánk, amit csinál, de ahogy erről kommunikál, az nincsen rendben. Úgy mutatta be ezeket az embereket, mint akik teljesen felelőtlenül viselkednek, és nem tette hozzá azt, hogy mindeközben Budapesten több száz fős karanténbulikba jártak titokban az emberek.

Ignácz Judit: Más civil szervezetnél is tapasztaltuk azt, hogy süket fülekre talál, amit mondunk a kommunikációjukról. Olyan, mintha nem menne át az az üzenet, hogy nem a tevékenységüket kritizáljuk, és az észrevételeinket segítő szándékkal jelezzük. Általában személyes támadásnak veszik ezeket. Érdekes tapasztalat, hogy amikor szóvá teszünk valamit a romákkal kapcsolatos kommunikáció miatt, akkor azzal védekeznek, hogy ők nemcsak cigányokkal, hanem általában szegény emberekkel foglalkoznak, miközben ahol dolgoznak, a cigányok aránya nagyon magas.

 
Ignácz Judit és Fedorkó Boglárka
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.