A Fudan Egyetem terjeszkedése

A párt élüzeme

Külpol

A sanghaji székhelyű Fudan Egyetem működése a legszembeszökőbb példája a neomaoista ideológiával felütött akadémiai kapitalizmusnak. A tudás megszerzésének és továbbadásának új, kínai módszerei­vel a nyugati demokráciák egyelőre nem tudnak mit kezdeni.

A világ egyetemeinek 2021-es ranglistáján a szokásos versenyzők szerepelnek az élbolyban – meglepetést csak az ázsiai egyetemek előretörése okozott. A Times Higher Education (THE) című kiadvány rangsorába az idén 93 országból jutott be 1500 egyetem: a top húszba első alkalommal került be egy kínai intézmény, a pekingi Csinghua Egyetem.

A rangsorolás módszertanát ugyanakkor sokan bírálják: figyelmen kívül hagyja ugyanis a diktatórikus rendszerek 2020-as járványügyi intézkedéseit, amelyek nem hagyták érintetlenül a felsőoktatási intézményeket sem. Az öncenzúra mindennapossá vált, a tan- és egyéb szabadságok súlyosan csorbultak. Az érdemesek listájára felkerültek olyan, totalitárius rendszerben működő intézmények is, nevezetesen Kínából és Szingapúrból – az első 100-ból 11 ilyen –, amelyek az akadémiai szabadság tekintetében nem felelnek meg az egyetemekkel szembeni elvárásoknak. S mert ezekben az intézményekben nem érvényesülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság, igazából egyetemnek sem lehetnének nevezhetők.

A világranglista így bizarr módon a totalitarizmust jutalmazza. A 25. helyezett Szingapúri Nemzeti Egyetemen a helyi oktatási minisztérium a közelgő választásokra való tekintettel korlátozta az akadémiai szabadságot. A 20. helyezett Csinghua Egyetem jogászprofesszora, Hszü Csang-zsun tavaly cikksorozatban bírálta kormánya víruskezelését – egyebek közt arról írt, hogy a szólásszabadság elősegítené a járvány megfékezését –, amiért letartóztatták, és menesztették az egyetemről. A 39. helyezett Hongkongi Egyetem jogászprofesszorát, Benny Tait az új nemzetbiztonsági törvénybe ütköző ellenzéki tevékenysége miatt menesztették az állásából. A 70. helyezett Fudan Egyetem alapokiratából kivették a „gondolat szabadsága” kifejezést, és beleírták az elvi hűséget a kommunista párthoz. Miután Szun Pej-tung szociológia- és történészprofesszor közzétette gondolatait az aggasztó kínai járványállapotokról, saját diákjai feljelentették az egyetemi pártbizottságnál. A Fudan hivatalos Wechat oldalán, de a privát online terében is tömegesen kezdték vegzálni, többek közt ismeretlen civilek is. Végül Franciaországba menekült. Kínában gyakorlattá vált és a járvány idején felerősödött a professzorokról jelentő hallgatói kémek bevetése, a politikailag kellemetlen oktatók elbocsátása, az online platformokon az elhallgattatás, a zaklatás. Mindehhez a Fudan-birodalom területén – beleértve az osztálytermeket is – bőséges számban elhelyezett megfigyelőkamerák nyújtanak segítséget.

 
Torony pajtások: A Fudan Sanghajban

A kínai változat

A kínai egyetemek az előkelő helyezések érdekében tudatosan és tervszerűen igazítják működésüket a jelenlegi hitelesített teljesítménymérőkhöz: ilyen a tudományos publikációk száma, a kísérleti eredmények piaci hasznosíthatósága, a szabadalmak mennyisége, a külföldi és helyi diákok, illetve a nemek aránya, a nemzetközi társintézményekkel és cégekkel folytatott együttműködések száma, az elhelyezkedés esélye a megszerzett diplomával. Kína ugyanúgy törekszik a legjobbak közé kerülni a felsőoktatási szférában, mint ahogy az iparával a globális piacon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.