A Fudan Egyetem terjeszkedése

A párt élüzeme

Külpol

A sanghaji székhelyű Fudan Egyetem működése a legszembeszökőbb példája a neomaoista ideológiával felütött akadémiai kapitalizmusnak. A tudás megszerzésének és továbbadásának új, kínai módszerei­vel a nyugati demokráciák egyelőre nem tudnak mit kezdeni.

A világ egyetemeinek 2021-es ranglistáján a szokásos versenyzők szerepelnek az élbolyban – meglepetést csak az ázsiai egyetemek előretörése okozott. A Times Higher Education (THE) című kiadvány rangsorába az idén 93 országból jutott be 1500 egyetem: a top húszba első alkalommal került be egy kínai intézmény, a pekingi Csinghua Egyetem.

A rangsorolás módszertanát ugyanakkor sokan bírálják: figyelmen kívül hagyja ugyanis a diktatórikus rendszerek 2020-as járványügyi intézkedéseit, amelyek nem hagyták érintetlenül a felsőoktatási intézményeket sem. Az öncenzúra mindennapossá vált, a tan- és egyéb szabadságok súlyosan csorbultak. Az érdemesek listájára felkerültek olyan, totalitárius rendszerben működő intézmények is, nevezetesen Kínából és Szingapúrból – az első 100-ból 11 ilyen –, amelyek az akadémiai szabadság tekintetében nem felelnek meg az egyetemekkel szembeni elvárásoknak. S mert ezekben az intézményekben nem érvényesülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság, igazából egyetemnek sem lehetnének nevezhetők.

A világranglista így bizarr módon a totalitarizmust jutalmazza. A 25. helyezett Szingapúri Nemzeti Egyetemen a helyi oktatási minisztérium a közelgő választásokra való tekintettel korlátozta az akadémiai szabadságot. A 20. helyezett Csinghua Egyetem jogászprofesszora, Hszü Csang-zsun tavaly cikksorozatban bírálta kormánya víruskezelését – egyebek közt arról írt, hogy a szólásszabadság elősegítené a járvány megfékezését –, amiért letartóztatták, és menesztették az egyetemről. A 39. helyezett Hongkongi Egyetem jogászprofesszorát, Benny Tait az új nemzetbiztonsági törvénybe ütköző ellenzéki tevékenysége miatt menesztették az állásából. A 70. helyezett Fudan Egyetem alapokiratából kivették a „gondolat szabadsága” kifejezést, és beleírták az elvi hűséget a kommunista párthoz. Miután Szun Pej-tung szociológia- és történészprofesszor közzétette gondolatait az aggasztó kínai járványállapotokról, saját diákjai feljelentették az egyetemi pártbizottságnál. A Fudan hivatalos Wechat oldalán, de a privát online terében is tömegesen kezdték vegzálni, többek közt ismeretlen civilek is. Végül Franciaországba menekült. Kínában gyakorlattá vált és a járvány idején felerősödött a professzorokról jelentő hallgatói kémek bevetése, a politikailag kellemetlen oktatók elbocsátása, az online platformokon az elhallgattatás, a zaklatás. Mindehhez a Fudan-birodalom területén – beleértve az osztálytermeket is – bőséges számban elhelyezett megfigyelőkamerák nyújtanak segítséget.

 
Torony pajtások: A Fudan Sanghajban

A kínai változat

A kínai egyetemek az előkelő helyezések érdekében tudatosan és tervszerűen igazítják működésüket a jelenlegi hitelesített teljesítménymérőkhöz: ilyen a tudományos publikációk száma, a kísérleti eredmények piaci hasznosíthatósága, a szabadalmak mennyisége, a külföldi és helyi diákok, illetve a nemek aránya, a nemzetközi társintézményekkel és cégekkel folytatott együttműködések száma, az elhelyezkedés esélye a megszerzett diplomával. Kína ugyanúgy törekszik a legjobbak közé kerülni a felsőoktatási szférában, mint ahogy az iparával a globális piacon.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk