Párbeszéd: Magyarország ne legyen ökogyarmat!

  • narancs.hu
  • 2022. december 21.

Belpol

Szabó Rebeka szerint nem lehet felhőtlenül örülni annak, hogy elektromosautó-ipari nagyhatalom lettünk.

A távol-keleti cégek Magyarországon működő gyárainak köszönhető, hogy Magyarország nagyhatalommá vált az elektromos autók és a hozzájuk tartozó akkumulátorok gyártásában – erről írt a Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, dél-koreai útja kapcsán.

„A Samsung SDI és az SK Innovation nem csak hogy egy műfajt, hanem egy komplett iparágat teremtettek Magyarországon. Ők voltak az elektromos akkumulátorgyártás első fecskéi hazánkban, s mára ez az iparág jelenti a magyar gazdaság gerincoszlopát” – írja Szijjártó. 

A külügyminiszter emlékeztet, hogy a világ 5. és 6. legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalatairól van szó, amelyek nagy gyárakat működtetnek vagy építtetnek Gödön, Komáromban és Iváncsán, együtt 6500 embernek munkát adva.

„A Samsung SDI gödi gyára folyamatosan bővül, míg az SK Innovation iváncsai üzeme a magyar gazdaság valaha volt második legnagyobb beruházásaként épül és több mint kétszer akkora lesz, mint a vállalat két komáromi gyára együtt.Ez a két cég főszerepet játszott az elmúlt években abban, hogy hazánk eséllyel száll harcba az elektromos autóipar világbajnoki címéért. A két vállalat magyarországi gyárai a világranglista 3. helyére röpítették Magyarországot az elektromos akkumulátorgyártás világranglistáján” – írja a miniszter.

A posztot diadalittasnak, Szijjártót pedig „a bolygó legnagyobb karbonlábnyomú miniszterének” minősíti Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus úgy látja, rövid távon is több a kára, mint a haszna annak, hogy Magyarország európai viszonylatban tényleg vezető akkumulátorgyártó országnak számít.

„Egyrészt a jellemzően ázsiai tulajdonban lévő gyárak folyamatosan harcban állnak az őket befogadó településekkel, azok lakosságával, valamint a szakszervezetekkel, mert – az Orbán-kormány tudtával és beleegyezésével – nem hajlandóak betartani a magyar környezetvédelmi és munkajogi előírásokat. Ez persze nem véletlen: pontosan azért jönnek hozzánk, mert a kormány előre felmentést adott nekik: tudják, hogy nálunk szennyezhetik a talajt, a vizet, a levegőt, túlléphetik a zajhatárértéket, terjeszkedhetnek az első lakóházak kerítéséig, nem kell tartaniuk semmitől. Továbbá azzal is tisztában vannak, hogy az alacsony bérekből, a kifizetetlen túlmunkából, a külföldi vendégmunkások tömeges alkalmazásából sem lesz probléma”  – vélekedik Szabó Rebeka.

Ilyen iparpolitikája Kínának és Vietnamnak volt a 90-es években, a Fidesz pedig nem ismerte fel még, hogy ez nem szolgálja a nemzeti érdeket – érvel a Párbeszéd társelnöke. Szabó szerint nem csak a környezet veszélyeztetése és a munkajogok elnyomása okoz gondot, hanem az is, hogy a kormányzat mindent egy lapra, egyetlen ágazatra tesz fel, és ezzel kiszolgáltatottá teszi az ország gazdaságát.

 

„Mi van, ha az autózásban, ahogy például a Toyota elnöke a napokban megerősítette, mégsem az elektromos hatás lesz a nyerő hosszú távon? Vagy ha nem a mostani akkumulátortechnológia válik uralkodóvá? Vagy jön egy gazdasági válság, ami az autóipar, és vele az akkumulátorgyártók tartós leépülését hozza? És egyáltalán, miért az egész elektromos autóipar legnagyobb környezetszennyezésű, de legkisebb hozzáadott értéket termelő szektorát hozzuk ide? Miért nem a kutatás-fejlesztést? A kutatás-fejlesztés nem szennyezi a környezetet, és 70 százalék benne a hozzáadott érték aránya, szemben az akkumulátorgyártás 20 százalékával – biztos, hogy nekünk akkumulátorokat kell gyártanunk, a lassan már csak betanított munkások sorozatgyártására alkalmas iskolarendszerrel, leépített zöldhatósággal, kiherélt sztrájkjoggal?”  – kérdezi Szabó. Szerinte Magyarország ökogyarmatosítása zajlik, ez ellen a Párbeszéd fel fog lépni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.