Párbeszéd: Magyarország ne legyen ökogyarmat!

  • narancs.hu
  • 2022. december 21.

Belpol

Szabó Rebeka szerint nem lehet felhőtlenül örülni annak, hogy elektromosautó-ipari nagyhatalom lettünk.

A távol-keleti cégek Magyarországon működő gyárainak köszönhető, hogy Magyarország nagyhatalommá vált az elektromos autók és a hozzájuk tartozó akkumulátorok gyártásában – erről írt a Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, dél-koreai útja kapcsán.

„A Samsung SDI és az SK Innovation nem csak hogy egy műfajt, hanem egy komplett iparágat teremtettek Magyarországon. Ők voltak az elektromos akkumulátorgyártás első fecskéi hazánkban, s mára ez az iparág jelenti a magyar gazdaság gerincoszlopát” – írja Szijjártó. 

A külügyminiszter emlékeztet, hogy a világ 5. és 6. legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalatairól van szó, amelyek nagy gyárakat működtetnek vagy építtetnek Gödön, Komáromban és Iváncsán, együtt 6500 embernek munkát adva.

„A Samsung SDI gödi gyára folyamatosan bővül, míg az SK Innovation iváncsai üzeme a magyar gazdaság valaha volt második legnagyobb beruházásaként épül és több mint kétszer akkora lesz, mint a vállalat két komáromi gyára együtt.Ez a két cég főszerepet játszott az elmúlt években abban, hogy hazánk eséllyel száll harcba az elektromos autóipar világbajnoki címéért. A két vállalat magyarországi gyárai a világranglista 3. helyére röpítették Magyarországot az elektromos akkumulátorgyártás világranglistáján” – írja a miniszter.

A posztot diadalittasnak, Szijjártót pedig „a bolygó legnagyobb karbonlábnyomú miniszterének” minősíti Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus úgy látja, rövid távon is több a kára, mint a haszna annak, hogy Magyarország európai viszonylatban tényleg vezető akkumulátorgyártó országnak számít.

„Egyrészt a jellemzően ázsiai tulajdonban lévő gyárak folyamatosan harcban állnak az őket befogadó településekkel, azok lakosságával, valamint a szakszervezetekkel, mert – az Orbán-kormány tudtával és beleegyezésével – nem hajlandóak betartani a magyar környezetvédelmi és munkajogi előírásokat. Ez persze nem véletlen: pontosan azért jönnek hozzánk, mert a kormány előre felmentést adott nekik: tudják, hogy nálunk szennyezhetik a talajt, a vizet, a levegőt, túlléphetik a zajhatárértéket, terjeszkedhetnek az első lakóházak kerítéséig, nem kell tartaniuk semmitől. Továbbá azzal is tisztában vannak, hogy az alacsony bérekből, a kifizetetlen túlmunkából, a külföldi vendégmunkások tömeges alkalmazásából sem lesz probléma”  – vélekedik Szabó Rebeka.

Ilyen iparpolitikája Kínának és Vietnamnak volt a 90-es években, a Fidesz pedig nem ismerte fel még, hogy ez nem szolgálja a nemzeti érdeket – érvel a Párbeszéd társelnöke. Szabó szerint nem csak a környezet veszélyeztetése és a munkajogok elnyomása okoz gondot, hanem az is, hogy a kormányzat mindent egy lapra, egyetlen ágazatra tesz fel, és ezzel kiszolgáltatottá teszi az ország gazdaságát.

 

„Mi van, ha az autózásban, ahogy például a Toyota elnöke a napokban megerősítette, mégsem az elektromos hatás lesz a nyerő hosszú távon? Vagy ha nem a mostani akkumulátortechnológia válik uralkodóvá? Vagy jön egy gazdasági válság, ami az autóipar, és vele az akkumulátorgyártók tartós leépülését hozza? És egyáltalán, miért az egész elektromos autóipar legnagyobb környezetszennyezésű, de legkisebb hozzáadott értéket termelő szektorát hozzuk ide? Miért nem a kutatás-fejlesztést? A kutatás-fejlesztés nem szennyezi a környezetet, és 70 százalék benne a hozzáadott érték aránya, szemben az akkumulátorgyártás 20 százalékával – biztos, hogy nekünk akkumulátorokat kell gyártanunk, a lassan már csak betanított munkások sorozatgyártására alkalmas iskolarendszerrel, leépített zöldhatósággal, kiherélt sztrájkjoggal?”  – kérdezi Szabó. Szerinte Magyarország ökogyarmatosítása zajlik, ez ellen a Párbeszéd fel fog lépni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.