Párbeszéd: Magyarország ne legyen ökogyarmat!

  • narancs.hu
  • 2022. december 21.

Belpol

Szabó Rebeka szerint nem lehet felhőtlenül örülni annak, hogy elektromosautó-ipari nagyhatalom lettünk.

A távol-keleti cégek Magyarországon működő gyárainak köszönhető, hogy Magyarország nagyhatalommá vált az elektromos autók és a hozzájuk tartozó akkumulátorok gyártásában – erről írt a Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, dél-koreai útja kapcsán.

„A Samsung SDI és az SK Innovation nem csak hogy egy műfajt, hanem egy komplett iparágat teremtettek Magyarországon. Ők voltak az elektromos akkumulátorgyártás első fecskéi hazánkban, s mára ez az iparág jelenti a magyar gazdaság gerincoszlopát” – írja Szijjártó. 

A külügyminiszter emlékeztet, hogy a világ 5. és 6. legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalatairól van szó, amelyek nagy gyárakat működtetnek vagy építtetnek Gödön, Komáromban és Iváncsán, együtt 6500 embernek munkát adva.

„A Samsung SDI gödi gyára folyamatosan bővül, míg az SK Innovation iváncsai üzeme a magyar gazdaság valaha volt második legnagyobb beruházásaként épül és több mint kétszer akkora lesz, mint a vállalat két komáromi gyára együtt.Ez a két cég főszerepet játszott az elmúlt években abban, hogy hazánk eséllyel száll harcba az elektromos autóipar világbajnoki címéért. A két vállalat magyarországi gyárai a világranglista 3. helyére röpítették Magyarországot az elektromos akkumulátorgyártás világranglistáján” – írja a miniszter.

A posztot diadalittasnak, Szijjártót pedig „a bolygó legnagyobb karbonlábnyomú miniszterének” minősíti Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus úgy látja, rövid távon is több a kára, mint a haszna annak, hogy Magyarország európai viszonylatban tényleg vezető akkumulátorgyártó országnak számít.

„Egyrészt a jellemzően ázsiai tulajdonban lévő gyárak folyamatosan harcban állnak az őket befogadó településekkel, azok lakosságával, valamint a szakszervezetekkel, mert – az Orbán-kormány tudtával és beleegyezésével – nem hajlandóak betartani a magyar környezetvédelmi és munkajogi előírásokat. Ez persze nem véletlen: pontosan azért jönnek hozzánk, mert a kormány előre felmentést adott nekik: tudják, hogy nálunk szennyezhetik a talajt, a vizet, a levegőt, túlléphetik a zajhatárértéket, terjeszkedhetnek az első lakóházak kerítéséig, nem kell tartaniuk semmitől. Továbbá azzal is tisztában vannak, hogy az alacsony bérekből, a kifizetetlen túlmunkából, a külföldi vendégmunkások tömeges alkalmazásából sem lesz probléma”  – vélekedik Szabó Rebeka.

Ilyen iparpolitikája Kínának és Vietnamnak volt a 90-es években, a Fidesz pedig nem ismerte fel még, hogy ez nem szolgálja a nemzeti érdeket – érvel a Párbeszéd társelnöke. Szabó szerint nem csak a környezet veszélyeztetése és a munkajogok elnyomása okoz gondot, hanem az is, hogy a kormányzat mindent egy lapra, egyetlen ágazatra tesz fel, és ezzel kiszolgáltatottá teszi az ország gazdaságát.

 

„Mi van, ha az autózásban, ahogy például a Toyota elnöke a napokban megerősítette, mégsem az elektromos hatás lesz a nyerő hosszú távon? Vagy ha nem a mostani akkumulátortechnológia válik uralkodóvá? Vagy jön egy gazdasági válság, ami az autóipar, és vele az akkumulátorgyártók tartós leépülését hozza? És egyáltalán, miért az egész elektromos autóipar legnagyobb környezetszennyezésű, de legkisebb hozzáadott értéket termelő szektorát hozzuk ide? Miért nem a kutatás-fejlesztést? A kutatás-fejlesztés nem szennyezi a környezetet, és 70 százalék benne a hozzáadott érték aránya, szemben az akkumulátorgyártás 20 százalékával – biztos, hogy nekünk akkumulátorokat kell gyártanunk, a lassan már csak betanított munkások sorozatgyártására alkalmas iskolarendszerrel, leépített zöldhatósággal, kiherélt sztrájkjoggal?”  – kérdezi Szabó. Szerinte Magyarország ökogyarmatosítása zajlik, ez ellen a Párbeszéd fel fog lépni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.