Kubatov Gábor nevelné a neonácikat, de azért nem minden zavarja

Párhuzamos Fradik

Belpol

A focistadionokban jelen lévő szélsőjobbos csoportok elleni küzdelem sehol nem egyszerű. Főleg akkor nem, ha az adott klub elnöke egyúttal a szélsőjobb retorikát is használó párt igazgatója.

„Engem cseppet sem érdekel, ki mióta jár meccsre, hogy hányszor volt valaha kint, hogy melyik pártra szavaz, hol lakik, melyik megyéből érkezett, kik a szülei, mi a foglalkozása, hogy szegény vagy gazdag, ha egy mondattal, egy Hajrá, Fradival, egy tapssal győzelemhez segíti az én szeretett csapatomat” – tette ki néhány hónapja a Facebookra Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató és Fradi-elnök pár hónappal azután, hogy a játékosok körében is a befogadást hirdette. „A pályán nem számít, hogy kik a szüleid, milyen vallású vagy, milyen színű a bőröd, hogy gazdag vagy szegény vagy-e. Csakis az számít, hogyan teljesítesz” – e szavakkal kommentálta Kubatov, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke, Csányi Sándor is megjegyezte, mennyire aktív a Fradi a kirekesztés elleni harcban.

És ha ennyi se lenne elég: 2021-ben az FTC elnöke Jeruzsálemben, az antiszemitizmus elleni globális fórumon is beszédet mondott. „Ki kell hangsúlyoznom, hogy ez a téma a szívügyem. (…). Korábban kimondtuk, hogy mit gondolunk a kirekesztésről és az antiszemitizmusról. Elmondtuk azt is, hogy a sportban nem számít, milyen a bőrszíned, a származásod, a vallásod és az sem, hogy szegény vagy gazdag vagy-e. (…) Tíz évvel ezelőtt horogkeresztes zászlót vittek a stadionba, kilenc éve totenkopf mintájú molinót függesztett ki egy szurkoló, nyolc éve pedig egy Csatári László nevű emberre emlékeztek, aki a kassai haláltábor vezetője volt. Ezek után az incidensek után felszólítottuk őket, hogy az elkövetők jelentkezzenek, és vállalják a felelősséget. (…) Ezek után vezettük be a legszigorúbb intézkedéseket, ami szerintem Európában példátlan. Nálunk klubkártyával és vénaszkennerrel történik a beléptetés, ami rendkívül biztonságos. (…) A legjobb kampány, ha olyan játékost tudunk hozni, aki szembemegy az ellenérzésekkel. Az idén többek között azon dolgoztunk, hogy egy izraeli válogatott játékost a Fradiba hozzunk, ám ez sajnos nem jött össze” – vezette be hallgatóságát újszerű módszereibe a klubelnök-politikus.

Az alapítás hőskorában több zsidó származású embert is a sorai között tudó Ferencváros idővel a politikai szélsőjobb kedvelt klubja lett, nem egy szurkolója bánatára. Tény azonban, hogy a Fradi lelátója valóságos gyűjtőhelye ma is az ilyen érzelmű figuráknak. Ehhez képest a fenti sorok egy olyan idealisztikus képet sugallnak, hogy az Üllői úti stadion olyan hely, ahol nagyszerű szurkolás közepette az árkokat betemetve egységbe forr a nemzet. A jelek szerint ebbe az is belefér, hogy Kubatov nem választja el pártigazgatói munkáját a klubelnökitől: facebookos kommunikációja során egyazon napon kommentálja a Fradi ügyeit és Karácsony Gergely főpolgármester vélt alkalmatlanságát, és bár a szavak szintjén nála nem számít bőrszín és világnézet, fontosnak tartja időnként megemlíteni, hogy baloldali kormányok idején mindig rosszul járt a Fradi, meg hogy bár mindenkit befogadnak az Üllői úton bőrszíntől és vallástól függetlenül, Magyarország nem válhat migránsországgá, továbbá persze az LMBTQ-emberek (helyi nyelvjárásban: buzik) is hagyják békén a gyerekeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.