Gyűlöletkeltő népszavazással javítana választási esélyein a Fidesz

Párosan szép

Belpol

Nagy valószínűséggel az országgyűlési választással egy napon lesz a kormány által kezdeményezett LMBTQ-ellenes népszavazás. A referendum okozhat nehézségeket az ellenzéknek.

Orbán Viktor egy percig sem titkolta: „gyermekvédelmi népszavazásának” nem az a tétje, hogy jogilag érvényes lesz-e vagy sem. „Nem akarunk törvényt alkotni” – mondta a miniszterelnök júliusban, a népszavazási kezdeményezés bejelentése után, és nyilatkozata annyiban nem volt meglepő, hogy a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embere­ket a nyilvánosságban és az iskolai felvilágosítás során hátrányosan megkülönböztető, az LMBTQ-közösséget a pedofil bűnelkövetőkkel összemosó jogszabályt már korábban, június közepén elfogadta a parlament. Az újonnan bevezetett LMBTQ-ellenes rendelkezések miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és Orbán éppen abban vélte felfedezni a népszavazás értelmét, hogy a referendum eredménye erősítheti majd a kormányt ebben a vitában.

A miniszterelnök a tervezett népszavazást a 2016-os kvótareferendummal állította párhuzamba. Mivel nem volt meg az 50 százalékos részvételi arány, jogi kötőereje az öt évvel ezelőtti népszavazásnak nem volt, de Orbán szerint a 3,3 millió ember által kifejezett népakarat gátolta meg Brüsszelt abban, hogy bevándorlókat telepítsen Magyarországra. Bár ezzel az értelmezéssel nem lenne nehéz vitatkozni – valójában összesen 1294 menedékkérőt kellett volna áthelyezni Magyarországra, ami azért nem valósult meg, mert a kormány egyszerűen szabotálta az erről szóló uniós határozat végrehajtását –, annyi hozadéka biztosan volt a 2016-os referendumnak, hogy segített a migrációs téma napirenden tartásában, és ezzel hozzájárult a Fidesz újabb parlamenti kétharmadához. Nyilván a most tervezett referendumtól is újraválasztási esélyeinek javítását várja a kormány, és erre a hatásra ráerősíthet, ha a népszavazást egyszerre tartják a választással.

November 30-án az Országgyűlés négy kérdésben el is rendelte a népszavazást. Arról fogják megkérdezni az állampolgárokat, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak”, hogy „kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek”, hogy „kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be”, és hogy „kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg”. A népszavazás kitűzése és időpontjának meghatározása a köztársasági elnök hatásköre, de a parlamenti határozat felhívja Áder János figyelmét arra, hogy egy közelmúltbeli törvénymódosítás miatt immár az országgyűlési választással egy napon is megtartható a népszavazás, és e megoldással több mint 7 milliárd forintot lehetne spórolni a költségeken.

A kormány ötödik, a nemátalakító kezelések elérhetőségére vonatkozó kérdésének hitelesítését annak Alaptörvény-ellenessége miatt október végén megtagadta a Kúria. A döntéssel szemben a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Ha az Alkotmánybíróság neki ad igazat, és a Kúria egy új eljárásban gyorsan hitelesíti a kérdést, akkor elvben elképzelhető, hogy erről is a választás napján lehet majd szavazni. Az eljárási határidők ismeretében azonban valószínűbb, hogy marad a már jóváhagyott négy kérdés, és az ötödikkel egy számára kedvező alkotmánybírósági és kúriai döntés esetén is kicsúszik az időből a kormány. Ennek szellemében írt a Magyar Nemzet is arról, hogy a nemátalakító kezelésekre vonatkozó felvetés kimaradhat a népszavazásból.

 
Lesz-e elegük?
Fotó: Németh Dániel

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.