Gyűlöletkeltő népszavazással javítana választási esélyein a Fidesz

Párosan szép

Belpol

Nagy valószínűséggel az országgyűlési választással egy napon lesz a kormány által kezdeményezett LMBTQ-ellenes népszavazás. A referendum okozhat nehézségeket az ellenzéknek.

Orbán Viktor egy percig sem titkolta: „gyermekvédelmi népszavazásának” nem az a tétje, hogy jogilag érvényes lesz-e vagy sem. „Nem akarunk törvényt alkotni” – mondta a miniszterelnök júliusban, a népszavazási kezdeményezés bejelentése után, és nyilatkozata annyiban nem volt meglepő, hogy a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embere­ket a nyilvánosságban és az iskolai felvilágosítás során hátrányosan megkülönböztető, az LMBTQ-közösséget a pedofil bűnelkövetőkkel összemosó jogszabályt már korábban, június közepén elfogadta a parlament. Az újonnan bevezetett LMBTQ-ellenes rendelkezések miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és Orbán éppen abban vélte felfedezni a népszavazás értelmét, hogy a referendum eredménye erősítheti majd a kormányt ebben a vitában.

A miniszterelnök a tervezett népszavazást a 2016-os kvótareferendummal állította párhuzamba. Mivel nem volt meg az 50 százalékos részvételi arány, jogi kötőereje az öt évvel ezelőtti népszavazásnak nem volt, de Orbán szerint a 3,3 millió ember által kifejezett népakarat gátolta meg Brüsszelt abban, hogy bevándorlókat telepítsen Magyarországra. Bár ezzel az értelmezéssel nem lenne nehéz vitatkozni – valójában összesen 1294 menedékkérőt kellett volna áthelyezni Magyarországra, ami azért nem valósult meg, mert a kormány egyszerűen szabotálta az erről szóló uniós határozat végrehajtását –, annyi hozadéka biztosan volt a 2016-os referendumnak, hogy segített a migrációs téma napirenden tartásában, és ezzel hozzájárult a Fidesz újabb parlamenti kétharmadához. Nyilván a most tervezett referendumtól is újraválasztási esélyeinek javítását várja a kormány, és erre a hatásra ráerősíthet, ha a népszavazást egyszerre tartják a választással.

November 30-án az Országgyűlés négy kérdésben el is rendelte a népszavazást. Arról fogják megkérdezni az állampolgárokat, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak”, hogy „kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek”, hogy „kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be”, és hogy „kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg”. A népszavazás kitűzése és időpontjának meghatározása a köztársasági elnök hatásköre, de a parlamenti határozat felhívja Áder János figyelmét arra, hogy egy közelmúltbeli törvénymódosítás miatt immár az országgyűlési választással egy napon is megtartható a népszavazás, és e megoldással több mint 7 milliárd forintot lehetne spórolni a költségeken.

A kormány ötödik, a nemátalakító kezelések elérhetőségére vonatkozó kérdésének hitelesítését annak Alaptörvény-ellenessége miatt október végén megtagadta a Kúria. A döntéssel szemben a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Ha az Alkotmánybíróság neki ad igazat, és a Kúria egy új eljárásban gyorsan hitelesíti a kérdést, akkor elvben elképzelhető, hogy erről is a választás napján lehet majd szavazni. Az eljárási határidők ismeretében azonban valószínűbb, hogy marad a már jóváhagyott négy kérdés, és az ötödikkel egy számára kedvező alkotmánybírósági és kúriai döntés esetén is kicsúszik az időből a kormány. Ennek szellemében írt a Magyar Nemzet is arról, hogy a nemátalakító kezelésekre vonatkozó felvetés kimaradhat a népszavazásból.

 
Lesz-e elegük?
Fotó: Németh Dániel

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.