Orbán Viktor egy percig sem titkolta: „gyermekvédelmi népszavazásának” nem az a tétje, hogy jogilag érvényes lesz-e vagy sem. „Nem akarunk törvényt alkotni” – mondta a miniszterelnök júliusban, a népszavazási kezdeményezés bejelentése után, és nyilatkozata annyiban nem volt meglepő, hogy a meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embereket a nyilvánosságban és az iskolai felvilágosítás során hátrányosan megkülönböztető, az LMBTQ-közösséget a pedofil bűnelkövetőkkel összemosó jogszabályt már korábban, június közepén elfogadta a parlament. Az újonnan bevezetett LMBTQ-ellenes rendelkezések miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és Orbán éppen abban vélte felfedezni a népszavazás értelmét, hogy a referendum eredménye erősítheti majd a kormányt ebben a vitában.
A miniszterelnök a tervezett népszavazást a 2016-os kvótareferendummal állította párhuzamba. Mivel nem volt meg az 50 százalékos részvételi arány, jogi kötőereje az öt évvel ezelőtti népszavazásnak nem volt, de Orbán szerint a 3,3 millió ember által kifejezett népakarat gátolta meg Brüsszelt abban, hogy bevándorlókat telepítsen Magyarországra. Bár ezzel az értelmezéssel nem lenne nehéz vitatkozni – valójában összesen 1294 menedékkérőt kellett volna áthelyezni Magyarországra, ami azért nem valósult meg, mert a kormány egyszerűen szabotálta az erről szóló uniós határozat végrehajtását –, annyi hozadéka biztosan volt a 2016-os referendumnak, hogy segített a migrációs téma napirenden tartásában, és ezzel hozzájárult a Fidesz újabb parlamenti kétharmadához. Nyilván a most tervezett referendumtól is újraválasztási esélyeinek javítását várja a kormány, és erre a hatásra ráerősíthet, ha a népszavazást egyszerre tartják a választással.
November 30-án az Országgyűlés négy kérdésben el is rendelte a népszavazást. Arról fogják megkérdezni az állampolgárokat, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak”, hogy „kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek”, hogy „kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be”, és hogy „kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg”. A népszavazás kitűzése és időpontjának meghatározása a köztársasági elnök hatásköre, de a parlamenti határozat felhívja Áder János figyelmét arra, hogy egy közelmúltbeli törvénymódosítás miatt immár az országgyűlési választással egy napon is megtartható a népszavazás, és e megoldással több mint 7 milliárd forintot lehetne spórolni a költségeken.
A kormány ötödik, a nemátalakító kezelések elérhetőségére vonatkozó kérdésének hitelesítését annak Alaptörvény-ellenessége miatt október végén megtagadta a Kúria. A döntéssel szemben a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Ha az Alkotmánybíróság neki ad igazat, és a Kúria egy új eljárásban gyorsan hitelesíti a kérdést, akkor elvben elképzelhető, hogy erről is a választás napján lehet majd szavazni. Az eljárási határidők ismeretében azonban valószínűbb, hogy marad a már jóváhagyott négy kérdés, és az ötödikkel egy számára kedvező alkotmánybírósági és kúriai döntés esetén is kicsúszik az időből a kormány. Ennek szellemében írt a Magyar Nemzet is arról, hogy a nemátalakító kezelésekre vonatkozó felvetés kimaradhat a népszavazásból.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
