Bejárható Nagy-Magyarország kicsinyített mása, makettek formájában láthatók emblematikus épületei, így például az Országház, a soproni Tűztorony, az aradi Városháza. Mindez Mórahalomon, 1600 forintért. Ha tízfősnél nagyobb csoport érkezik, 900 forint a kedvezményes jegyár, a mórahalmiak a városkártya felmutatásával 800 forintért is bemehetnek. Van családi belépő, lehet fényképezkedni korhű ruhákban, kihelyezett tanórát tartani múzeumpedagógussal. Csapatépítő tréningek is szervezhetők a kiállítóhelyen, amelynek eredeti ötletgazdája és megépíttetői most a vádlottak padján ülnek a Szegedi Törvényszéken.
A létesítményt jelenleg az Ezer Év Parkjának nevezik, de eredetileg Mini Hungary Parkként nyílt meg 2015 márciusában. A mórahalmi önkormányzaté 2017 májusában lett. A vásárlás körülményeit nem részletezte a Délmagyarország az év júliusában, csak hivatkozott a park új üzemeltetőjére, a Móra-Tourist Nonprofit Kft. ügyvezetőjére, Stampf Mariannra, aki szerint a város azért döntött a park megvétele mellett, mert fontosnak tartotta, hogy ez a turisztikai attrakció „ne vesszen el, és a minősége is megfelelő maradjon”. Az előző tulajdonos, a park megálmodója pedig azt nyilatkozta, azért lett a városé a kiállítóhely, mert így a többi helyi turisztikai vonzerővel – a fürdővel és a lovas színházzal – együtt lehet működtetni.
A megyei napilap 2018 júniusában már arról írt, hogy a korábbi tulajdonost különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletének gyanújával őrizetbe vette a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága. A büntetőper előkészítő ülésén, 2020 szeptemberében a Szegedi Törvényszéken Bálint Márton ügyész a vádat ismertetve azt mondta, a 2010-ben kezdődött 650 milliós beruházás építtetői a kezdetektől finanszírozási gondokkal küzdöttek. Ezt úgy próbálták orvosolni, hogy az építkezés alatt a valóságnak nem megfelelő teljesítési igazolásokat állítottak ki. Készre jelentettek olyan munkafázisokat, amelyek még zajlottak; ezt azért tették, hogy a támogatás következő részletét felvehessék, csakhogy a trükk kiderült az ellenőrzéskor. Félrevezették a támogatást folyósító hatóságot, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséget (DARFÜ), ezzel követték el a költségvetési csalás kísérletét. A fejlesztési ügynökség menet közben megbírságolta az építtetőt, elvonta a megítélt támogatás 25 százalékát. A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség úgy látja, a park végül nem is a tervek szerinti minőségben készült el – bár elkészült és működött is, ezt a főügyészség nem vitatja.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
