Pesty márpedig színjózanon nevezte tolvajnak Lölőt

  • narancs.hu
  • 2023. július 29.

Belpol

A dokumentumfilm-rendező azt ajánlja azoknak a jobboldaliaknak, akik „be vannak tojva”, hogy vegyenek föl munkavédelmi sisakot.

Pesty László dokumentumfilm-rendező a múlt hétvégi Tusványoson egy beszélgetésen az Egyesült Államok elnökének mentalitásáról szólva ezt mondta: „az, hogy a kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk, ez ugyanaz, mint a Lölő-jelenség Magyarországon, a Lölő-klán, a Biden-klán, a kirakatban lopunk, csalunk, hazudunk, kompromittálva egy történelmi eszmét, förtelem mind a kettő.”

Pesty Lászlót a rendezvény után a 444 stábja kérdezte meg, pontosan mire gondolt. A videóinterjú alanya többek közt azt mondta, vannak jelenségek, amelyek bizonyos eszméknek ártanak, és bár sejti, kit neveznek a magyarok Lölőnek, nem tudja.

Az újságíró megjegyzésére, hogy Mészáros Lőrincet Lölőzik, visszakérdezett: tényleg? Azt hitte, Szíjj Lászlót. 

„Az a baj, hogy én egy csökkent értelmű medvebocs vagyok, összevissza beszél az ember, összetéveszti Szíjj Lászlót Micimackóval, vagy esetleg a Fülessel, mondtam, amit mondtam, aki érti, érti, aki meg nem érti ... az érti” – folytatta.

A dokumentumértékű interjú itt nézhető meg: 

Most az ATV Csatt2 című műsorában Pesty ismét erről a nyilatkozatáról beszélt. 

Azt mondta, kollégáival elemezte a mondataira reagáló kommenteket.

Szerinte balos fanatikusoktól kapott olyan megjegyzéseket, hogy biztosan be volt rúgva. Ez nem így van: épp most változtatta meg az életmódját, és a fórum idején egy pohár sört sem ivott. Kicsit ugyan fáradt volt, de egy korty szesz nem volt benne. Úgy gondolja, balos gondolkodó emberek az ő megszólalásában azt látják, elindulhat a jobboldalon belül valami tisztulás, ami végső soron a kormánynak tesz jót. A jobbos gondolkodók örültek a szavainak, mert ugyanezt gondolják sok éve – mármint azt, hogy a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett jelenség árt a magyar konzervativizmusnak –, csak nem akarják kimondani. Négyszemközti beszélgetésekből is azt szűrte le Pesty László, sokan szimpátiával fogadták nyilatkozatát.

 

A „jobbos fanatikusok” pedig ugyanazt hiszik róla, amit a balos fanatikusok, hogy a pálinka beszélt belőle vagy megőrült.

Nagy eséllyel sokan ezt gondolták még, valószínűleg újságírók, szerkesztők is, mert a NER működésének egyik alappillérét, a nemzeti burzsoázia megerősítését bíráló nyilatkozatnak nem volt nagy visszhangja.

Kommentelők azzal is vádolták, hogy a színpadon keményen fogalmazott, a 444 interjújában visszakozott. Ez tévedés –mondta Pesty –, ő csupán nem akart olyan kijelentést tenni, ami peresíthető, tehát ez nem visszavonulás volt, csak taktika. 

Pesty László azoknak a jobboldali embereknek, akik „be vannak tojva”, mert tartanak attól, ami a nyilatkozata után következni fog, azt ajánlja, vegyenek fel munkavédelmi sisakot. Az ATV stúdiójában a dokumentumfilmes mutatott is egy, a Gerilla.hu logóját viselő fejfedőt.   

A 444 tudósítását Pesty László tárgyilagosnak mondta.

Az eset kapcsán a 444 idézi Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, aki valamiért nem értette meg Pesty tusványosi mondatait: „Azokat érdemes meghívni Tusnádfürdőre, akik akár kritikusak a kormánnyal, vagy ellenzéki politikusok, de értelmesen és összefüggően tudnak fogalmazni. Megnéztem az interjút, és nem találtam értelmet benne, és összefüggéseket se nagyon.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.