Magyar Narancs: Csupán pár éve lépett hatályba a bejegyzett élettársi viszony. Milyen előzményei voltak?
Dombos Tamás: A melegszervezetek már a 90-es évek elején panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, diszkriminatívnak tartva, hogy a házasság intézményét a magyar jog nem teszi elérhetővé az azonos nemű párok számára. Erre az AB 1995-ben hozott egy amolyan "adok-is-meg-nem-is" határozatot. Megállapították, hogy a magyar jogi és kulturális hagyományok szerint a házasság heteroszexuális intézmény, azonban hozzátették, hogy az élettársi kapcsolatot lehetővé kell tenni az azonos nemű párok számára is. De még így, a maga ellentmondásosságával együtt is akkoriban ez igen progresszív lépésnek számított, 1995-ben Dániát kivéve nem volt olyan állam Európában, ahol az azonos neműek együttélését jog szerint is elismerték volna.
MN: Konkrét törvényalkotó lépések is történtek?
DT: Az AB különféle megoldási javaslatokat tett a jogalkotók felé, 1996-ban végül az élettárs definícióját a Ptk.-ban úgy módosították, hogy az azonos neműek között is fennállhat. Akkor ennek is nagyon örültünk, de mivel oly mértékű volt az eltérés az élettársi viszony és a házasság között, tudtuk, hogy ennél többre van szükség az azonos neműek kapcsolatának jogi rendezése során. Igazából csak 2002 után, az MSZP és az SZDSZ kormányra kerülésével került érdemben napirendre a kérdés. Az SZDSZ már 2005-ben benyújtott egy törvényjavaslatot a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amit azonban még agyonhallgattak a szocialisták. 2007-ben aztán felgyorsultak az események: miután Szetey Gábor államtitkár "előbújt", az SZDSZ az azonos neműek házasságának lehetővé tételére nyújtott be javaslatot, majd az MSZP-vel kötött alku keretében alig másfél hónap alatt megszületett a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény, ami 2009. január elsején lépett volna hatályba.
MN: Ezt az intézményt akkor még nem csak az azonos neműek számára tették lehetővé.
DT: Az akkori ellenzék nagy lármát csapott, és többek között épp a KDNP volt az, amely az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy ez az egész alkotmányellenes. Az AB határozata végül két héttel a törvény hatályba lépése előtt született meg: e szerint a különnemű párok számára - mivel a házasság intézménye a rendelkezésükre áll - alkotmányellenes, hogy a házassággal konkuráló intézményt vezessenek be. De az AB azt is kimondta - és ezt sokan hajlamosak elfelejteni -, hogy mivel az azonos nemű párok nem tudnak házasságot kötni, számukra egyenesen alkotmányos elvárás, hogy egy ilyen intézmény működjék. Ezután született a jelenleg is hatályos törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, ami 2009 júliusától van hatályban. A törvény emellett a jóval kevesebb jogosítványt biztosító élettársi kapcsolatra mind az azonos, mind a különnemű párok számára bevezette az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartásba vételét, de ez egy teljesen független jogintézmény. Ott arról van szó, hogy mindenki elmehet a közjegyzőhöz, és nyilatkozhat, hogy együtt él az élettársával - ez tulajdonképpen csak megkönnyíti a kapcsolat igazolását.
MN: Miben jelent többet a bejegyzett élettársi kapcsolat?
DT: Úgy működik, mint a házasság: két azonos nemű személy anyakönyvvezető és tanúk előtt, ünnepélyes formában jelenti ki, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek. A törvény szerint ráadásul minden olyan jogszabály, ami a házassághoz, házastárshoz, özvegyhez jogkövetkezményt köt, az ugyanúgy érvényes a bejegyzett élettársi kapcsolatra is. Ez az ún. általános utaló szabály, ami azt jelenti, hogy a törvény hatályba lépése után nem kellett az összes jogszabályt átírni - ahol ugyanis a házastárs fogalma szerepel, az az utalószabály révén automatikusan vonatkozik a bejegyzett élettársakra is.
MN: Akkor mi a különbség házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között?
DT: A törvény néhány kivételről is rendelkezik. A bejegyzett élettársak például nem vehetik fel egymás nevét, de a legnagyobb különbség az, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos jogszabályok nem vonatkoznak rájuk. Tehát a leszbikus párok nem mehetnek el mesterséges megtermékenyítésre, a meleg és leszbikus párok nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket, még akkor sem, ha egyébként is együtt nevelik egyikőjük előző kapcsolatból született gyermekét. Könnyítés azonban, hogy ha egy ilyen kapcsolat felbomlik, és a felek mindenben meg tudnak egyezni, nem kell bíróságra menni, a közjegyző is szétválaszthatja őket.
MN: Mennyire tekinthető ez az intézmény korszerűnek Európában?
DT: Sokféle megoldás létezik, a skandináv országokban, Belgiumban, Hollandiában, de Spanyolországban és Portugáliában is engedélyezik a házasságot, ezek közül legtöbb helyen a gyermekvállalás területén is teljes a jogegyenlőség. Hozzánk hasonló a helyzet Svájcban, Németországban vagy Ausztriában, bár ezekben az országokban az örökbefogadás rendezése is érdemben a politikai napirenden van. A volt szocialista országok közül Szlovéniában és Csehországban létezik bejegyzett élettársi viszony, de ott kevesebb jogot biztosítanak a pároknak, mint itt, így elmondható, hogy Kelet-Európában jelenleg nálunk a legprogresszívebb ezen a téren a szabályozás.
MN: Mióta érzik, érzik-e egyáltalán, hogy ez az eredmény veszélyben van?
DT: Az alaptörvény elfogadásakor a kormány azzal érvelt, hogy ők nem fogadnak el semmi olyat, ami szembemenne a korábbi alkotmánybírósági határozatokkal. Természetesen tiltakoztunk az ellen, hogy a korábban csak alkotmánybírósági jogértelmezésben létező házasságfogalmat évtizedekre az új alkotmányba betonozzák, de az új Ptk. - immár 1998 óta tartó - kodifikációját folyamatosan nyomon követtük, és azt láttuk, hogy a jogászszakma konszenzusa miatt lényegi változás e tekintetben a kormányváltás után sem lesz. Ha valaki előkeresi Székely László miniszteri biztos témában elhangzott nyilatkozatát, vagy a kormány ENSZ-nek írt állásfoglalását, ott van fehéren-feketén, hogy semmilyen formában nem akarnak a bejegyzett élettársi kapcsolathoz nyúlni. Közben láttuk persze, hogy elsősorban a KDNP továbbra sem tartja elfogadhatónak a bejegyzett élettársi kapcsolatot, tapasztaltuk a kormánypárti politikusok és a kormányközeli sajtó leplezetlen homofóbiáját, 2011 elején mégis úgy voltunk, hogy azért a miniszteri biztos szava a döntő.
MN: De közben tavaly megszületett a családvédelmi törvény, amely előzmények nélküli a magyar jogrendben.
DT: Ez volt az a pont, amikor azt láttuk, hogy mégsem olyan egyszerű a képlet. Miután a kormány benyújtotta, épp a KDNP-s képviselők javaslatára hajtottak végre rajta egy sor, nagyon durva módosítást - számunkra nagyon hátrányosan.
MN: Ezt hogy értsük?
DT: Egy nagyon furcsa jogi képződményről van szó, sokkal inkább deklarációk gyűjteménye, semmint tényleges jogi rendelkezéseké, ráadásul sarkalatos törvény, tehát csak kétharmaddal módosítható. Alig tartalmaz konkrétumot, inkább csak alapelveket, és mára bebizonyosodott, hogy voltaképp úgy működik ez a törvény, hogy ezek az alapelvek "szivárognak le" a konkrét jogszabályokba. Alapelv például, hogy család csak kétféle módon jöhet létre - házasságkötés vagy leszármazás révén. Korábban a magyar jogban nem szerepelt a család fogalma, az egyes jogszabályok definiálták a hozzátartozó, közeli hozzátartozó, a szülő fogalmát, és így tovább, de a családét nem. A definícióból mindjárt látszik, hogy nemcsak a bejegyzett, de a standard élettársakat is kihagyták a család fogalomköréből, ha nincs gyerekük. Az továbbra is kérdéses például, hogy kik a tagjai annak a családnak, amelyben valaki a saját gyerekét egy új élettárssal neveli? Ebből is nyilvánvaló, hogy nagyon rossz minőségű jogszabályt fogadtak el, amely egy sor kérdésre képtelen választ adni. Ráadásul az akkori KDNP-s módosítók közt szerepelt olyan is, ami a bejegyzett élettársak öröklését korlátozza; és azt is megszavazták, hogy minden magyar jogszabályban ezt a családfogalmat kell alkalmazni.
MN: Ez már most is érvényes?
DT: A családjogi törvényt tavaly decemberben fogadták el, de az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult épp a család definíciója és az öröklés problémája kapcsán, mivel osztotta álláspontunkat, hogy a család kirekesztő definíciója az azonos nemű és a házasságot nem választó párokkal szemben diszkriminatív, és ez nem felel meg sem az alaptörvény családi élet védelmére vonatkozó rendelkezésének, sem a nemzetközi egyezményeknek. Szembemegy például a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság családfelfogásával is. Az örökléssel kapcsolatban azért kellett az AB-hez fordulni, mert a családvédelmi törvény nem, a bejegyzett élettársi viszonyról szóló törvény, illetve a hatályos Ptk. viszont biztosítja az öröklést, tehát jogbizonytalanság van. A beadvány kapcsán az AB két héten belül hozott egy ideiglenes intézkedést, ami - a jogbizonytalanság miatt - a családvédelmi törvény öröklésre vonatkozó rendelkezésének hatályba lépését felfüggesztette. Vagyis még nem mondta ki az alkotmányellenességet, csak azt, hogy amíg erről nem dönt a bíróság, addig nem léphet hatályba. Eddig példa nélküli rendelkezésről van szó, amellyel az AB csak rendkívül súlyos jogsértések esetén élhet. Egyelőre nem tudni, mikor születik végleges döntés, ami azért aggályos, mert most a KDNP épp a még nem is teljesen tisztázott családvédelmi törvényre hivatkozva próbálja elérni, hogy a bejegyezett élettársi kapcsolatot kivegyék a Ptk. családjogi könyvéből. Vagyis megpróbálják a működésképtelen családvédelmi törvényt a konkrét családjogi rendelkezéseken is átvezetni.
MN: A jogharmóniára hivatkoznak, és azt is állítják, hogy ezáltal senkit nem ér hátrányos megkülönböztetés.
DT: Jelen pillanatban nem tudhatjuk, mi következik abból, ha a parlament elfogadja a módosító indítványt. A KDNP prominensei azt hangoztatják, hogy eszükben sincs a meglévő, önálló bejegyzett élettársi viszonyra vonatkozó törvényt visszavonni. De nem játszanak tiszta lapokkal, hogy mi lesz azután, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat kikerül a Ptk.-ból. Már említettem a bejegyzett élettársi viszonyra vonatkozó utaló szabályt, ami alapján a Ptk. házasságra vonatkozó szabályai akkor is alkalmazhatók a bejegyzett élettársi kapcsolatra, ha a Ptk.-ban szövegszerűen a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jelenik meg. Akkor meg mi értelme a módosításnak? Szerintem a KDNP sem tisztázta, mit is akar elérni pontosan a módosító javaslattal. Az mindenesetre árulkodó, hogy amikor elfogadták az új büntető törvénykönyvet (Btk.), a kettős házasság - bigámia - tényállását a KDNP javaslatára korlátozták. Amikor ugyanis a bejegyzett élettársi kapcsolatot törvénybe foglalták 2009-ben, arról is rendelkeztek, hogy a "kettős bejegyzett élettársi kapcsolat" is bűncselekmény. A KDNP már akkor is tiltakozott ez ellen, azzal érvelve, hogy ezt a védelmet csak a házasságnak kell megadni, és kormányra kerülve módosították is a Btk.-t, hogy a kettős bejegyzett élettársi kapcsolatot ne büntessék. Ez azért vicces, mert így bizonyos szempontból heteroszexuális házaspárok járnak rosszabbul. Amikor hangot adtunk ennek az ellentmondásnak különböző egyeztetéseken, a minisztériumi szakértők megértésükről biztosítottak, sőt egyetértettek velünk, de gyorsan hozzátették, nincs mit tenni, a kérdésben politikai döntés született. Szóval rég nem igaz, hogy a KDNP csak a hatályos szabályozást konzerválná, kifejezetten szűkíti a jogokat. Látva a Btk.-val történteket, nem lehetnek illúzióink a szándékaik felől.
MN: Gondoltak arra, hogy mi állhat ennek a hátterében?
DT: Nem tudjuk, hogy a KDNP milyen választói rétegeknek beszél, hiszen a párt támogatottsága kimutathatatlan. Azt gondolom, hogy a KDNP-nek nincs érdemi társadalompolitikai üzenete, programja, így maradnak bizonyos témák, amilyen például az abortusz vagy a homofóbia, ami a párt politikai identitását meghatározza, no és az üres frázisok. Kívülről úgy is tűnhet, mintha folyamatosan zsarolnák a kormányt és a Fideszt. Ezt látjuk most is: készült egy nagyon alapos, szakmai előterjesztés, és aztán a KDNP a parlamentben mindezt politikai nyomás alá helyezi. Lehet, hogy így van, de ugyanúgy lehet emögött egy közös politikai színjáték is, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe.
MN: És mit tehet ebben a helyzetben egy meleg civil szervezet?
DT: Ha konkrét ügyek lesznek, a bírósághoz fordulunk, végső esetben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Azért vagyunk viszonylag kényelmes helyzetben, mert bizonyos kérdésektől eltekintve nagyon pozitív Strasbourg LMBT-jogi hozzáállása. Noha épp a KDNP emlegeti előszeretettel azt a bírósági döntést, amelyben egy osztrák azonos nemű pár keresete kapcsán a bíróság kimondta, jelenleg még nem érett meg a helyzet arra, hogy az azonos neműek közötti házasság intézményét az Európa Tanács valamennyi tagállamának előírják, de ugyanez a döntés elvi éllel szögezte le, hogy az azonos neműek párkapcsolata ugyanúgy családnak tekintendő, mint a heteroszexuálisoké. Ezek után tényleg jogi abszurditás, amit a KDNP képvisel, hiszen az összes Strasbourgba vitt pert el fogják veszíteni.
| "Történelmi tény" Jobboldali politikusok a melegekről A meleg szó önmagában visszatetsző. Agresszív. Akkor már inkább nevezzük homoszexualitásnak, a megfelelő orvosi műszóval élve. A biológiai elemeken túl az azonos neműek szerelmét mentális kérdésnek (is) tartom. A születésemtől, neveltetésemtől fogva bennem munkáló ösztön mondatja ezt velem. Tarlós István, 2007. július 26. Megvizsgálták-e, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormány, hogy mi a helyzet Magyarországon? Mielőtt döntenek a törvényjavaslatról, miért nem kérik ki az orvostársadalom szakmai véleményét? A fizikai megbetegedések mellett a melegek között kimutathatóan magasabb a depresszióval, drogfüggőséggel és öngyilkossági hajlammal küszködők aránya. A depresszió azonban gyakran odavezet, hogy a már fertőzöttek a minden mindegy alapon még szélsőségesebben vetik be magukat az alkalmi partnercserékbe. Egy 20 éves meleg férfi esélye arra, hogy megérje a 65. születésnapját, mindössze csak 32 százalék. Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartottam kiragadni a tanulmányból néhány elrettentő példát, és szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét arra, hogy még nagyobb veszélybe sodorja ezeket az embereket azzal, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadja. Ugyanis nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság 1995-ben úgy döntött, hogy a magyar alkotmány értelmében házasság nem két természetes személy, hanem csakis egy nő és egy férfi között lehetséges. Mátrai Márta (Fidesz) a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény A család az nem arra van, hogy az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, hanem azért, mert a nemzet fennmaradása és a gyerekek születése az a családban van, a természet rendje szerint. Semjén Zsolt a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény elfogadása után, 2009. április 21. A bejegyzett élettársi kapcsolatnak a szabályai azok olyan mértékben hasonlítanak a házassághoz, hogy ezek a házasság intézményét lerombolhatják. Répássy Róbert a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény Több százezer fővárosi család szabadidős programja és a tömegközlekedés biztosítása a kereszténydemokrata párt szerint olyan közérdek, amely nagyságrendekkel fontosabb, mint egy jóval szűkebb közösség artikulációja. Az embereknek a pihenéshez való joga és Budapest szempontjai messze többet jelentenek, mint a másság erőltetett felvonultatása. A KDNP közleménye a Budapest Pride betiltása kapcsán, 2011. február 16. A homoszexuálisok szombati vonulásukon meggyalázták a kereszténységet és a demokráciát is, az utóbbit a rendőrség aktív részvételével. (...) Mindeközben a nagyrészt külföldi homokosok büntetlenül és védelem alatt garázdálkodhattak, közerkölcssértések tömkelegét követhették el, az LMP és az MSZP szokás szerint adta alájuk a lovat, ráadásul a rendőrség is őket védte ahelyett, hogy éppen ellenük lépett volna fel, akik valóban szabálysértően viselkedtek, szándékosan megbotránkozást keltettek. Nem csoda azonban, hogy egyre többet követelnek a homokosok, hiszen több mint egy év kereszténydemokrata kormányzás után még mindig lehetőség számukra a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése annak ellenére, hogy az anyakönyvi törvény vitájában a kérdés már előkerült, de a kormány nem tartotta fontosnak az érdemi változtatásokat, csak toldozgatta a jogi szabályozást. Megtartották tehát a homoszexualitást törvényesen jóváhagyott társadalmi jelenségként, elutasították ellenben azt a jobbikos javaslatot, amely az egyházi esküvő állami elismerésére vonatkozott. Dúró Dóra (Jobbik) parlamenti felszólalásából, 2011. június 20. Magyarországon ha a homoszexuálisok együtt akarnak élni, akkor azt a polgári törvénykönyv lehetővé teszi. De amit mi házasságnak hívunk, az kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre. Keresztény ország vagyunk. Ez történelmi tény. Orbán Viktor a Washington Postnak, 2012. április 6. |
