Politikai hírek

publikálva
1998/31. (07. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kunos Péter halasztást kapott?

Lapértesülések szerint mégsem kell július 29-én börtönbe vonulnia Kunos Péternek, az Agrobank volt vezérigazgatójának, akit a Legfelsőbb Bíróság nemrég két év letöltendő szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélt. A bankvezér három hónapos halasztást kért és kapott az ítélet végrehajtására. A jogerős határozatot követően egyes bankszakemberek aggodalmuknak adtak hangot az ítélet miatt; a sajtó egy hónappal ezelőtt tudni vélte: többen lobbyzni fognak azért, hogy az Agrobank volt vezetőjének ne kelljen börtönbe vonulnia.

Csecsenföldi magyar túszok: szabadon Kilenc hónap fogság után a hét végén hazatértek a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Csecsenföldön elrabolt aktivistái: Oláh István és Dunajszky Gábor (képünkön, sorrendben) szabadulásának körülményeiről a magyar Külügyminisztérium csak azt közölte, hogy a magyar állam nem fizetett váltságdíjat az emberrablóknak, és nem került sor fegyveres akcióra sem. A továbbra is fenntartott hírzárlatot azzal indokolták, hogy még több külföldi - köztük brit és orosz - túsz raboskodik Csecsenföldön, és nem kívánják veszélybe sodorni kiszabadulásukat. Dunajszky és Oláh Csecsenföldön a szintén elrabolt Hídvégi Ágnessel (akit az emberrablás után nem sokkal szabadon bocsátottak) humanitárius munkát folytattak, feladatuk a csecsen lakosság élelmezése volt. A moszkvai magyar nagykövetség az illetékes orosz és csecsen hatóságokkal, valamint az EBESZ helyi missziójával is felvette a kapcsolatot, hogy elérje a túszok szabadon bocsátását. Az esetleges tárgyalásokról - a túszok biztonságának érdekére hivatkozva - a sajtót hivatalosan nem tájékoztatták. A csecsen hatóságok a hét végén ellentmondó nyilatkozatokat adtak arról, hogy a helyi terroristaellenes erők szabadították-e ki a foglyokat.

Orbán: hangsúlyosak a magyar érdekek A NATO boszniai tevékenységében Magyarország továbbra is részt kíván venni, de Kosovo esetében a magyar kormánynak "óvatosnak kell lennie", jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. Megismételte ugyanakkor, hogy hazánk elkötelezett a NATO-hoz való csatlakozásra. Orbán találkozott Jacques Santerrel, az Európai Bizottság elnökével is: mint mondta, Magyarország úgy kíván az Európai Unióhoz csatlakozni, hogy hazánk elsősorban a tagság előnyeit élvezhesse. Orbán a hét végén nem hivatalos látogatásra Bukarestbe látogatott: Tokay György romániai kisebbségi miniszter jelenlétében találkozott Románia miniszterelnökével, Radu Vasilével, akivel főként gazdasági kérdéseket tekintettek át; Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarországnak érdeke Románia mielőbbi euroatlanti integrációja is. Érintőlegesen szó esett a nemzeti kisebbségek kérdéséről is. A miniszterelnök találkozott Emil Constantinescu román államfővel és az RMDSZ több vezetőjével is.

Moszkva-Peking: hűvös viszony Ötnapos látogatásra Kínába látogatott az orosz külügyminiszter: Jevgenyij Primakov látogatásának hivatalos célja, hogy előkészítse a kínai elnök szeptemberi moszkvai látogatását, de más, a két ország viszonyát terhelő, katonai és gazdasági kérdésekről is szó esett az orosz külügyminiszter és Csu Zsung-csi kínai kormányfő tárgyalásain. Az ázsiai gazdasági válság negatív hatásai mellett a kínai-orosz kereskedelmi várakozások messze elmaradtak a tervezett 20 milliárd dolláros forgalomtól; kínai elemzők az utóbbi időben többször kijelentették, hogy az oroszországi belpolitikai helyzet romlása miatt attól tartanak, ha Oroszország meggyengülne, elsődleges külső célpontja Kína lenne. A tárgyalásokon regionális kérdések is szóba kerültek: mind Kínát, mind Oroszországot aggasztják a korábbi indiai és pakisztáni atomkísérletek; a hagyományosan jó orosz-indiai, illetve kínai-pakisztáni baráti viszonyt felhasználva mindketten megpróbálják majd jobb belátásra bírni a fegyverkezési versenybe kezdett országokat.

Csehország, Szlovákia: árvíz Harmincöt ember esett áldozatul a heves esőzések hatására megáradt folyók pusztításának Északkelet-Szlovákiában a múlt hét elején. Harminc ember eltűnt, háromezer embert kellett kitelepíteni. Az árvíz gázvezetékeket tört el, hidakat sodort magával, alámosta az utakat, kidöntötte a villanyvezetékek oszlopait. Az anyagi kár a több száz millió koronát is eléri. A tragédia az ország legelmaradottabb területét sújtotta, az áldozatok többsége roma. Szakértők szerint a természeti katasztrófát az okozta, hogy az elmúlt hetek esőzései miatt a talaj megtelt vízzel, így a lezúduló áradatot már nem volt képes befogadni. Mások a központi és a helyi vezetés felelősségét is felvetik, a vidékfejlesztés elmaradása miatt. A kormány egyelőre nem utalt ki gyorssegélyt; ezt az összesített kárbecslés után tervezi. Csehországban szintén árvíz pusztított. A halálos áldozatok száma harminc körüli, az anyagi kár elérheti a 200 millió cseh koronát.

Latorcai: ismét főpolgármester-jelölt A Fidesz elnöksége Latorcai Jánost, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség politikusát kérte fel főpolgármester-jelöltnek. Az Antall-kormány egykori ipari minisztere már 1994-ben a Fidesz, az MDF és a KDNP közös jelöltjeként indult. Orbán Viktor megerősítette: ő vetette fel, hogy ismét a "polgári erők összefogásának első szimbólumához" nyúljanak vissza. A jelöltkiválasztást hosszas vita előzte meg; többek közt Bod Péter Ákos volt MNB-elnök és Tirts Tamás, a Fidesz budapesti elnöke is a jelöltek közé tartozott. Latorcait előzetes hírek szerint támogatja az MDF, az MDNP és a koalíciós szerződés értelmében az FKGP. A MIÉP-nek nem tetszik a jelölt - nyilatkozta Csurka István pártelnök. A kormány egyébként 2,3 milliárd forintot szavazott meg az önkormányzati választásokra, ami 500 millióval több, mint amennyi a Pénzügyminisztérium előterjesztésében szerepelt.

Lezuhant egy MiG-29-es vadászgép Egy légi bemutatón lezuhant a Magyar Honvédség (MH) egyik MiG-29-es repülőgépe a kecskeméti repülőtér közelében; a gép pilótája életét vesztette, a nézők nem sérültek meg. A baleset után repülési tilalmat vezettek be a gyakorlórepülésekre, de ezt azóta feloldották; a hétvégén egy MiG-29-es sikerrel szerepelt egy angliai légi bemutatón. A fekete doboz elemzése szerint nem műszaki hiba okozta a tragédiát. A baleset kapcsán ismét felmerült, hogy a magyar pilóták sokkal kevesebbet repülnek, mint amennyi szükséges lenne. Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese bejelentette: utóvizsgálatot kezdeményez tavaly őszi vizsgálata után, hogy kiderítse: mennyire fontolták meg korábbi megállapítását, amely szerint "az élet elvesztése kockázatának vállalását nem indokolhatja az anyagi erőforrások korlátozottsága, különösen nem békeidőben". MiG-29-es repülőgép eddig még nem szenvedett balesetet Magyarországon. Ezek a gépek az orosz államadósság törlesztése fejében érkeztek hazánkba, és viszonylag jó elfogó vadászgépeknek számítanak (képünkön nem a balesetet szenvedett MiG-29-es látható).

Kosovo: szerb offenzíva A hét végén a szerb rendőri erők - a jugoszláv hadsereggel együttműködve - nagy ellentámadást indítottak a Kosovói Felszabadítási Hadsereg (U‚K) által ellenőrzött területek és kommunikációs vonalak ellen. Az utóbbi idők leghevesebb harcainak fő csapásiránya a Pristina és Pec közötti főút volt. A szerbek állítólag két helyen áttörték a szakadár albán fegyveresek barikádjait, és megközelítették az U‚K egyik fontosnak mondott támaszpontját, Malisevót. A belgrádi rádió - más forrásból meg nem erősített - híre szerint az U‚K egyik állítólagos parancsnoka, bizonyos Gani Jashari Albániába menekült Malisevóból. Szerb források azt is tudni vélik, hogy az akció az úgynevezett összekötő csoport hallgatólagos beleegyezésével történt, abban a reményben, hogy az albánokat tárgyalásra kényszeríthetik. Az erőviszonyok tisztázatlansága miatt Kosovóban nem kerülhet sor katonai beavatkozásra, válaszolta Lamberto Dini olasz külügyminiszter arra a vádra, hogy a nemzetközi közösség "elvtelen" engedményeket ad Belgrádnak. Albánia ismét "etnikai tisztogatásnak" nevezte a szerb akciót, amelynek során a szerbek 250 települést ágyúztak. A Nemzetközi Vöröskereszt újabb menekülttáborok megnyitását tervezi Kosovo területén.

Csecsenföld: sikertelen merénylet Csak kisebb sérülést szenvedett Aszlan Maszhadov csecsen elnök, amikor páncélozott autója mellett felrobbant egy parkoló gépkocsiba rejtett bomba. Az elnöki kocsi és az azt követő autó teljesen kiégett, két testőr meghalt, négy pedig megsebesült. Maszhadov szerint a merényletet külföldi titkosszolgálatok szervezték, és "félrevezetett vagy lefizetett" csecsenek hajtották végre, céljuk pedig a rendkívüli állapot lejáratása volt. Az orosz biztonsági szolgálat a csecsen elnök bejelentését követően közölte: nem tud arról, hogy titkosszolgálatoknak közük lenne a merénylethez. Borisz Jelcin orosz elnök pedig táviratban biztosította csecsen kollégáját arról, hogy az orosz hatóságok minden segítséget megadnak a bűnügy kivizsgálásához. Az elnök elleni merénylet már a második a rendkívüli állapot meghosszabbítása óta. A körülbelül két hete bevezetett rendkívüli állapotot az iszlám szélsőségesek által kirobbantott fegyveres összecsapások miatt rendelte el a csecsen elnök, aki szigorúan korlátozta a nem csecsen állami média működését.

Morze

Obucsi Keidzót választotta új elnökévé a Japánban kormányzó Liberális Demokrata Párt, így a japán hagyományoknak megfelelően ő lett a kormányfőjelölt is. A tokiói alsóházban július 30-án választják meg az új miniszterelnököt, ott az LDP biztos többséggel rendelkezik, így Obucsi kormányfői tisztségét nem fenyegeti veszély. Elődje, Hasimoto Rjutaro azért köszönt le posztjáról, mert a párt július 12-én a részleges felsőházi választásokon súlyos vereséget szenvedett.

Vargha János biológust - akit a Duna Kör vezetőjeként alternatív Nobel-díjjal tüntettek ki - környezetpolitikai kormány-főtanácsadónak nevezték ki. Feladata lesz a kormány környezetpolitikai elképzeléseinek kidolgozása, a már elkészült tervezetek véleményezése, aktuális ügyekben a kormányálláspont kialakításának elősegítése. A bősi vízlépcsőtárgyalásokat nem ő irányítja, de kijelentette: Magyarország nem épít vízlépcsőt.

"Forró drót" létesül Budapest és Mohi között a naprakész tájékoztatás érdekében, állapodott meg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Jozef Valach, a mohi atomerőmű igazgatója. Demszky azzal magyarázta a budapesti polgárok nagy érdeklődését a mohi erőmű iránt, hogy az közelebb van a fővároshoz, mint Paks.

Orosz bányászok eltorlaszolták a transzszibériai vasutat: egy héttel az előző blokád feloldása után továbbra is az elmaradt bérek kifizetését és az egyre növekvő munkanélküliség megfékezését követelik a tiltakozók. A bányászok eddig kétszer adtak haladékot a kormánynak követeléseik teljesítésére.

A holocaust tagadásáért egy svájci bíróság elítélte Jürgen Graf írót és Gerhard Forster kiadót, egykori Wehrmacht-tisztet. A két férfit 15, illetve 12 havi szabadságvesztéssel és nyolcezer frankos pénzbírsággal sújtotta az Aarus kantoni bíróság. Ezen felül a holocaust tényét tagadó könyvek eladásából származó 55 ezer frankos haszon befizetésére is kötelezték őket.

Élve találták meg Georg Hainzl bányászt, aki elsőként tűnt el az ausztriai Lassingban történt bányaszerencsétlenségben. A férfi jól van; a Hainzl keresésére indult tíztagú mentőcsapat szintén mélyben rekedt tagjait tovább keresik.

Lövöldözni kezdett egy elmebeteg férfi az amerikai kongresszus épületében: a merénylő megölt két biztonsági őrt, megsebesített egy turistát, és maga is súlyosan megsebesült.

publikálva
1998/31. (07. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra