Politikai hírek

publikálva
2000/40. (09. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Konferencia a kisebbségekről: törvénymódosítást

Konferencia a kisebbségekről: törvénymódosítástA magyar kormány támogatja a hazai nemzetiségek identitásának megőrzését, és ebben számít a kisebbségek anyaországainak közreműködésére is - hangsúlyozta az Identitás, kultúra, kisebbség címmel Pécsett megtartott nemzetközi konferencia hétfői megnyitóján a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Doncsev Toso a magyar kisebbségi politika jogalkotási, intézményi, finanszírozási elemeiről szólva kijelentette: e rendszer megteremti annak alapjait is, hogy csökkenjen a népszámlálási, illetve a tudományos népességkutatási adatok ma még tapasztalható különbsége. Szerinte ez abból ered, hogy a kisebbséghez tartozók jelentős része nem vallja magát a kulturális identitását meghatározó népcsoporthoz tartozónak. Nem új kisebbségi törvényre, hanem a meglévő jogszabályok korrekciójára van szükség, amit kizárólag az érintett kisebbségek támogatásával, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait hasznosítva lehet megvalósítani.

Kormány-fuvarozók: végleges megállapodás Lezárult a magas üzemanyagárak miatt szeptember 16-án megkezdett tárgyalássorozat: a kormány nevében megállapodást kötött Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter a közúti személy- és árufuvarozók érdekképviseleteivel. Az érdekképviseletek nem kezdeményeznek megmozdulásokat, a kormány pedig a megállapodás szerint nem tesz javaslatot a jelenleg érvényben lévő jövedéki adó mértékének emelésére mindaddig, amíg a Brent-nyersolaj negyedévi átlagára 25 dollár felett van hordónként. A 2001. január 1-jén életbe lépő adótörvények úgy módosulnak, hogy a mikro- és kisvállalkozások - beleértve az egyéni vállalkozásokat is - által megvalósított adóévi beruházás értékében csökkenti az adózás előtti eredményt, és ez a kedvezmény - legfeljebb tízmillió forintig - kiterjed a gépjármű-beruházásokra is.

Omaghi bombamerénylet: megvan az elkövető? Két évvel az IRA legsúlyosabb bombamerénylete után a rendőrség azt állítja, hogy ismeri az elkövető kilétét. Az 1998. augusztus 15-éi merénylet óta - amelyben 29 ember vesztette életét - a rendőrség 6500 embert hallgatott ki, 3500 helyszínt kutatott át, és 81 embert tartóztatott le. Ebből 23-at az Észak-Írországba rendelt különleges brit rendőrosztagok, 58-at pedig az Ír Köztársaság rendőrsége fogott le. Eric Anderson, a speciális egységek parancsnoka elmondta, hogy a nyomozás során példás volt az együttműködés a két ország rendőrsége között.

Posta: Jogtalan adatkezelés? Több tiltakozó bejelentés érkezett az adatvédelmi biztoshoz az elmúlt napokban: a panaszosok sérelmezik, hogy a Magyar Posta egy kérdőíven mintegy száz kérdésben firtat személyes adatokat. Az ombudsmani hivatal megkezdte az ügy kivizsgálását. A posta szerint a kérdőív nem sérti a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseket. A kérdések között szerepelt, hogy a megkérdezett háztartásában használ-e valaki szemüveget, hallókészüléket vagy kontaktlencsét; milyen típusú lakásban élnek; milyen üdülésen vettek részt; jövedelme hány százalékát tudja megtakarítani egy hónapban. A Magyar Posta az akció előtt három héttel állásfoglalást kért az adatvédelmi biztostól a kérdőívvel kapcsolatban, ám azt előbb kezdték terjeszteni, mint megérkezett volna a szakvélemény.

Mol Rt.: Huszonöt milliárdos környezeti adósság A Mol vállalatcsoporton belül 1999-ben 79 ezer tonna veszélyes hulladék képződött. Az olajipari cég múltbéli tevékenységéből származó környezetszennyezés felszámolása mintegy 25,7 milliárd forintba kerül. A cég a pénz jelentős részét a korábban keletkezett veszélyes hulladék ártalmatlanítására, illetve a talaj és a talajvíz szennyezésének kezelésére fordítja. A Mol Rt. által kibocsátott szennyvíz mennyisége tavaly 17,7 milliárd köbméter volt, ez hét százalékkal haladta meg az előző évit. A cég magyarázata szerint a növekedést a szennyvíztisztító technológiai problémái okozták. A 79 ezer tonna veszélyes hulladék 60 százalékát a cég maga ártalmatlanítja.

Izrael: súlyos összecsapások A francia elnök "felelőtlen provokációnak" minősítette a szélsőségesen nacionalista zsidó politikus, Ariel Saron múlt heti látogatását Jeruzsálemnek azon a helyén, amely mind a zsidók, mind a muzulmánok számára szent: Jacques Chirac szerint az emiatt feldühödött palesztinokkal szemben az izraeli rendőrség aránytalanul erőszakosan lépett fel. Legalább negyvenketten vesztették életüket az elmúlt napok izraeli-palesztin összetűzéseiben, amelyekhez hasonló az elmúlt négy évben nem robbant ki. Washington is, a palesztinokhoz hasonlóan, Saron izraeli ellenzéki vezetőt tartja felelősnek a válság kirobbanásáért. Bill Clinton Jasszer Arafattal és Ehud Barakkal megegyezett abban, hogy amint újra nyugalom lesz Ciszjordániában és a Gázai övezetben, egy amerikai bizottság kivizsgálja majd, hogy ki a felelős a történtekért - tájékoztatott a Fehér Ház. Az egyiptomi elnök arab csúcs összehívását sürgette; Hoszni Mubarak, aki fontos közvetítő az izraeliek és a palesztinok között, úgy fogalmazott, hogy a békefolyamat krízishelyzetbe jutott.

Csak tankolni szállt le a kecskeméti reptéren a francia légierő négy Mirage típusú repülőgépe - közölte nyilatkozatában a Honvédelmi Minisztérium; hangsúlyozzák: érkezésüknek nincs köze a jugoszláviai helyzethez. A gépek Romániába egy hadgyakorlatra indultak.

Jöjjenek létre kínai negyedek Magyarországon - indítványozta a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula, aki nemrég tért vissza Kínából, ahol a Kínai Kommunista Párt meghívására tett látogatást. A Munkáspárt elnöke szerint az első ilyen városrész Szegeden alakulhatna meg.

A szétszakított családok egyesítésének gyorsításáról állapodott meg Észak- és Dél-Korea egy négynapos tárgyalássorozat után. Az 1950-53-as háborúban kettéosztott szigeten a becslések szerint mintegy tízmillió embernek élnek rokonai a határ túloldalán. Phenjan és Szöul lassú közeledésének jele, hogy a most aláírt egyezmény értelmében a szétszakított családok levelezhetnek egymással.

Dánia nem akar az Európai Pénzügyi Unió tagjává válni: a polgárok 53 százaléka utasította el az eurót, és nem akar csatlakozni a kontinens pénzügyi uniójához sem. Észak-Európa legkisebb és leggazdagabb országának lakói ebben az évtizedben már másodszor jelezték: a nemzeti önállóság számukra fontosabb, mint hogy beleszólásuk legyen a brüsszeli döntésekbe.

Megkezdte működését Tokióban a németországi Deutsche Bankot is túlszárnyaló Mizuho Holding Részvénytársaság, mely így a világ legnagyobb bankja lesz. A három japán óriásbank - a Daj-Icci Kandzsio Bank, az Industrial Bank of Japan és a Fuji Bank - fúziójából létrejött vállalat értéke 134,4 trillió yen.

Lefizették a Suharto-ügy bíráit - állítja Wahid elnök, aki ezért Suharto volt indonéz elnök korrupciós ügyének újratárgyalását kérte a legfelsőbb bíróságtól. Az öttagú bírói csoport vezetője szerint senki sem fizette le a testületet, a vádat mindössze a volt elnök rossz egészségi állapota miatt ejtették. A 32 évig hatalmon levő, és 1998-ban leváltott Suhartót azzal vádolják, hogy 580 millió dollárt sikkasztott el.

Várhegyi Attila kulturális államtitkár perében alátámasztotta a meghallgatott tanú a vesztegetéssel kapcsolatos vádpontot. Várhegyi, csakúgy, mint az eljárás többi szakaszában, változatlanul tagadja az ellene felhozott vádakat és politikai ellenfeleit vádolja azzal, hogy le akarják őt járatni.

publikálva
2000/40. (09. 28.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra