Publicus: a fideszes szavazóknak sem tetszik, hogy tanárokat rúgtak ki

  • narancs.hu
  • 2022. december 17.

Belpol

Csak 29 százalékuk tartja jogosnak az intézkedést a polgári engedetlenségre válaszul.

A magyarországi felnőtt lakosság 80 százaléka egyáltalán nem, további 3 százalékuk inkább nem ért egyet azzal, hogy szeptemberben és novemberben összesen 13 pedagógust bocsátottak el fővárosi gimnáziumokból, amiért polgári engedetlenségben vettek részt – derült ki a Publicus Intézet kutatásából, melyet a Népszava számára készítettek.

A megkérdezettek csupán 6 százaléka válaszolt egyértelmű igennel arra a kérdésre, egyetért-e a tanárok kirúgásával, akik azért folyamodtak többször is polgári engedetlenséghez, mert a kormány törvényileg korlátozta a jogszerű sztrájk szabályait. A munkabeszüntetéssel tiltakozó tanárok elbocsátása sok kormánypárti szavazónak sem tetszett.

A Fidesz-KDNP híveinek 54 százaléka szerint inkább nem kellett volna kirúgni a pedagógusokat, 29 százalékuk viszont inkább egyetért az intézkedéssel.

Az ellenzéki szavazóknál körében 99 százalék azoknak az aránya, akik nem értenek egyet a tanárok kirúgásával.

A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság 12 százaléka nem is hallott arról, hogy több tanárt kirúgtak a polgári engedetlenség résztvevői közül. Az iskolai sztrájk és a polgári engedetlenség híre azonban a legtöbbekhez eljutott: a megkérdezettek 98 százaléka jelezte, hogy hallott a tanárok munkabeszüntetéséről, ami 6 százalékkal magasabb arány mint, a korábbi, októberi adatfelvétel során. Az utóbbi hetek tüntetéseiről a válaszadók 94 százaléka hallott.

A legtöbben támogatják is a tanárok tiltakozását, az erre vonatkozó kérdésre a megkérdezettek 71 százaléka felelt egyértelmű igennel, 8 százalékuk pedig az „inkább igennel” válaszolt, de a politikai megosztottság ezen a téren továbbra is jelentős. Míg az ellenzéki szavazók 99 százaléka, a Fidesz-KDNP szavazóinak csupán a 40 százaléka tartja támogathatónak a tanárok és a diákok tiltakozásait.

A pedagógusok béremelését illetően valamivel nagyobb az egyetértés a két szavazótábor között: az ellenzékiek 100 százaléka, a kormánypártiak 78 százaléka szerint a jelenleginél magasabb fizetést érdemelnének a tanárok.

(Címlapképünk a tanárok és a diákok közös tüntetésén készült október 5-én, amikor a tiltakozók néhány órára elfoglalták Margit hidat.)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.