A Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített júliusban reprezentatív, telefonos felmérést arról, mit gondolnak a magyarok a hazánkban megrendezésre kerülő a világ harmadik legnagyobb világversenyéről.
A felmérés első számú eredménye az lett, hogy az atlétikai világbajnokság megtérülését a magyarok pártállástól függően ítélik meg. A kormánnyal szimpatizálók 71 százaléka szerint megtérülhet a 300 milliárdos rendezési költség, az ellenzékiek 84 százaléka szerint viszont erre semmi esély. A fővárosi lakosok 71 százaléka kizártnak tartja, hogy megtérül a befektetett összeg.
Afelmérés során arra is kíváncsiak voltak, a megkérdezettek mennyire vannak tisztában azzal, hol rendezik idén az atlétikai világbajnokságot, a válaszadók 6 százaléka rossz helyet nevezett meg, 21 százalékuk pedig nem tudta megmondani.
A megkérdezettek 53 százaléka nem tervezi nézni a közvetítéseket. A fiatalok érdeklődőbbek, de a pártállás itt is befolyásoló tényező, a kormánnyal szimpatizálók 63, az ellenzéket támogatók 42 százaléka tervezi követni az eseményeket. 91 százalékuk tévéből tájékozódik, csupán 4 százalék váltott jegyet a helyszínre.
Összességében a válaszadók kétharmada örül annak, hogy Budapest rendezheti a vb-t, a Fidesz szimpatizánsai közül 96 százalék, az ellenzékiek közül 44 százalék. A válaszadók valamivel több mint fele gondolja azt, hogy a vb javítani fog Magyarország presztízsén, a kormánypártiak 90 százaléka válaszolt igennel, az ellenzéki szavazók 27 százalékával szemben. Hasonló eredmény született a tekintetben, szeretnék-e hogy a jövőben is legyenek hasonló sportesemények: a kormányhoz hűek 92 százaléka igen, az ellenzéki szavazók 61 százaléka szerint nincs szükség ilyen volumenű rendezvényekre.
A Fidesz-szavazók 71 százaléka szerint a kormánynak pályáznia kellene a következő olimpia megrendezésére, míg az ellenzéki szavazók 92 százaléka kategorikusan nemmel felelt az ötkarikás játékokra.
Az atlétikai vb megrendezésének jogát 2018-ban nyerte el a magyar állam – akkor még csak látványtervek voltak a szükséges építményekről. A Fidesz még a 2024-es olimpiára álmodta meg a csepeli szigetcsúcsra a stadiont, majd a IX. kerület déli részére tervezett csarnok is megépülhetett Baranyi Krisztina beleegyezésével. Mint ismert, a polgármester azzal a feltétellel bólintott rá az építésre, hogy a vb után a csarnokot visszabontják, és a lakosság rendelkezésére bocsátják. Karácsony Gergely a vétó belengetése után 50 milliárdos extra forrást kért a kormánytól egészségügyi fejlesztésre a világbajnokságért cserébe, ebből a kormány 2020 óta 20,75 milliárdot teljesített, a többivel még adós, aminek kifizetéséről épp a héten kezdődtek meg a tárgyalások.
