Lakhatási válság Magyarországon

Rácsodálkoztak

Belpol

Nem csak Budapestet érinti a lakhatási válság: bár a fővárost valóban átlag felett sújtja, más nagyvárosokban is hasonló a helyzet, sőt szinte az összes városban. Kisebb albérlet vagy kisebb lakás a rövid távú meg­oldás, támogatott lakásberuházás a hosszú távú.

Az, hogy ma ki milyen körülmények között él és lakik, sok esetben csak a szerencsén múlik. Nevezzük Zsuzsinak azt a nőt, aki 2013-ban az egyetemen összejött Zoltánnal. Egy évre rá, a diploma megszerzése után el kellett dönteniük, hogy bérelnek vagy vásárolnak maguknak lakást. Bár a szülők óva intették Zsuzsit a gyors elköteleződéstől, az utóbbit választották. Önrészből, némi örökségből és hitelből vettek egy kissé lepukkant 65 négyzetméteres lakást a Belső-Ferencvárosban 16 millió forintért. Két pici hálószobával épp megfelelő, még úgy is, hogy megszületett a második gyerekük. A hitelt még fizetik, de a havi törlesztőjük csak 70 ezer forint.

Zsuzsi gyerekkori barátnője, Barbara nem szeretett volna lakásvásárlásba bonyolódni akkori párjával, és jól döntött, hiszen nem maradtak együtt. A szakítás után egyedül bérelt egy kis lakást. Három éve ismerkedett meg Bálinttal. Közös bérleménybe költöztek, mert ez látszott biztosnak, most azonban Barbara ikrekkel terhes, vagyis nagyobb lakás kell. Egy 65 négyzetméteres lakás bérleti díja egy nem túl frekventált, de azért nem külvárosi részen 300 ezer forint, ezt Bálint 450 ezer forintos fizetéséből és Barbara majdani gyed/gyeséből nem tudnák kigazdálkodni. A lakás, ami vételként szóba jöhetne, 60 millió forintba kerül, a megtakarításaik azonban nem fedezik az önrészt sem, arról nem beszélve, hogy 40 millió forint hitel felvételét Barbara ijesztőnek és lehetetlennek tartja.

Két hasonló család. Az egyik kényelmesen él, a másiknak fogalma sincs róla, mihez kezdjen. A különbség pusztán annyi, hogy Zsuzsiék 2014-ben, Barbaráék pedig 2024-ben kerültek olyan élethelyzetbe, hogy lakásvásárláson gondolkodjanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2013 és 2023 között Budapesten majdnem a négyszeresére nőtt a használt lakások átlagos négyzetméterára: 226 ezerről 887 ezer forintra. Idei számok még nincsenek, de a negyedéves adatok alapján az áremelkedés nem állt meg, a négyzetméterárak nagyobb ütemben fognak nőni, mint a bérek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.