Lakhatási válság Magyarországon

Rácsodálkoztak

Belpol

Nem csak Budapestet érinti a lakhatási válság: bár a fővárost valóban átlag felett sújtja, más nagyvárosokban is hasonló a helyzet, sőt szinte az összes városban. Kisebb albérlet vagy kisebb lakás a rövid távú meg­oldás, támogatott lakásberuházás a hosszú távú.

Az, hogy ma ki milyen körülmények között él és lakik, sok esetben csak a szerencsén múlik. Nevezzük Zsuzsinak azt a nőt, aki 2013-ban az egyetemen összejött Zoltánnal. Egy évre rá, a diploma megszerzése után el kellett dönteniük, hogy bérelnek vagy vásárolnak maguknak lakást. Bár a szülők óva intették Zsuzsit a gyors elköteleződéstől, az utóbbit választották. Önrészből, némi örökségből és hitelből vettek egy kissé lepukkant 65 négyzetméteres lakást a Belső-Ferencvárosban 16 millió forintért. Két pici hálószobával épp megfelelő, még úgy is, hogy megszületett a második gyerekük. A hitelt még fizetik, de a havi törlesztőjük csak 70 ezer forint.

Zsuzsi gyerekkori barátnője, Barbara nem szeretett volna lakásvásárlásba bonyolódni akkori párjával, és jól döntött, hiszen nem maradtak együtt. A szakítás után egyedül bérelt egy kis lakást. Három éve ismerkedett meg Bálinttal. Közös bérleménybe költöztek, mert ez látszott biztosnak, most azonban Barbara ikrekkel terhes, vagyis nagyobb lakás kell. Egy 65 négyzetméteres lakás bérleti díja egy nem túl frekventált, de azért nem külvárosi részen 300 ezer forint, ezt Bálint 450 ezer forintos fizetéséből és Barbara majdani gyed/gyeséből nem tudnák kigazdálkodni. A lakás, ami vételként szóba jöhetne, 60 millió forintba kerül, a megtakarításaik azonban nem fedezik az önrészt sem, arról nem beszélve, hogy 40 millió forint hitel felvételét Barbara ijesztőnek és lehetetlennek tartja.

Két hasonló család. Az egyik kényelmesen él, a másiknak fogalma sincs róla, mihez kezdjen. A különbség pusztán annyi, hogy Zsuzsiék 2014-ben, Barbaráék pedig 2024-ben kerültek olyan élethelyzetbe, hogy lakásvásárláson gondolkodjanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2013 és 2023 között Budapesten majdnem a négyszeresére nőtt a használt lakások átlagos négyzetméterára: 226 ezerről 887 ezer forintra. Idei számok még nincsenek, de a negyedéves adatok alapján az áremelkedés nem állt meg, a négyzetméterárak nagyobb ütemben fognak nőni, mint a bérek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.